 |
Milyen évet hozhat az új év a magyar tőzsde számára?
– Ez az év áttörést hozhat Magyarországon mind a tőzsde, mind pedig a befektetések megítélésében. Reményeim szerint az előttünk álló év nem csak dollárban, hanem forintban is jó hozamokat eredményezhet, annak ellenére, hogy az első néhány kereskedési nap rácáfolt erre, és a jelentősebb árfolyam-emelkedés egyelőre várat magára. Néhány nap persze nem a világ, főleg a tőzsde esetében, ahol a lakosságnak elsősorban a hosszú távú megtakarításait célszerű elhelyezni.
– Az Irak ellen tervezett katonai akciók mennyiben különbözhetnek a korábbi háborúktól, és milyen hatással lehetnek a tőzsdei árfolyamokra?
– Afganisztán lerohanása is jó néhány hetet vett igénybe, s feltételezem, hogy Irak ehhez képest komolyabb ellenfél lehet. A háború durva műfaj, és minden érintett nyilvánvalóan a leghatékonyabban szeretné elvégezni a feladatát. Éppen ezért mindkét fél meg fog tenni mindent célja érdekében. A fő kérdés azonban szerintem az, hogy a konfliktus túlterjed-e magán az övezeten, és újra aktivizálódik-e a nemzetközi terrorizmus. A tőzsdei hatásokat illetően az elmúlt száz év tapasztalatai alapján el lehet mondani, hogy a háborúk kitörését megelőző időszak árfolyameséssel járt, míg a háborúk alatt általában az addig elszenvedett veszteséget dolgozták le a tőzsdék. Remélem, a most küszöbön álló háború rövid és minél inkább áldozatmentes lesz. Az elmúlt évben számtalan jel mutatta, hogy 2003 lesz a kilábalás éve a világgazdasági receszszióból, s ha a háború, mint bizonytalansági faktor megszűnik, akkor az olajárak leeshetnek, majd jó eséllyel megindulhat a várt fellendülés.
– Miközben a jobboldali pártok újraszerveződnek, mekkora valószínűséget lát egy előrehozott parlamenti választásra?
– Egyrészt van egy négyéves választási, másrészt egy ezeréves történelmi ciklus, amely során próbáltunk Európa részévé válni. Ha az EU-csatlakozás felülírja azt a négyéves ciklust, aminek akkor éppen a közepén leszünk, azon nem szabad meglepődni. A csatlakozás után két-három évvel már nyilvánvalóan jelentkezhetnek olyan feszültségek, amelyek az éppen aktuális választáson a kormánypártokat gyengíthetik. Ez ellen a legkézenfekvőbb védekezés az előrehozott választások rendezése lehet. Az igazi tét az, hogy olyan politikai erők kapnak-e négy évre mandátumot, amelyek ezt valóban megérdemlik a társadalom szempontjából.
– Mennyit veszíthet hiteléből a kormány a múlt pénteki gázáremelés kapcsán?
– A kormánypártok képviselőinek korábbi kijelentése, miszerint nem emelik a gáz árát, nem tartalmazott határidőt. A probléma véleményem szerint nem is az emelés, vagy annak mértéke miatt fontos, hanem annak egyéb vonatkozásai miatt. Gazdasági és jogi szempontból már korábban megoldandó lett volna az árkérdés, mivel a gázárszabályozás hét éve érvényben van, csak éppen nem tartják be. Az alapkérdés éppen ezért nem a gázár és a Mol, hanem hogy Magyarország jogállam-e, és a jogállamiságnak melyik formáját kívánja űzni, és hogy a törvényeket betartják-e a kormányok.
– Mi a véleménye az oktatási tárcának azon tervéről, amely az általános iskola alsó tagozatának diákjait érintheti?
– Szerintem a megismert pár lépés nem árulja el azt, hogy hosszú távon hogyan képzelik el az oktatás jövőjét az illetékesek. Azonban van egy minimális tárgyi tudás, amit egyszerűen bele kell “verni” az emberek fejébe, elsősorban az alsóbb tagozatokban, mégpedig azért, mert a mindennapi élethez azok az ismeretek szükségesek. Mindezt viszont úgy célszerű elérni, hogy ne utáltassuk meg már az alsó évfolyamokon a gyerekekkel az iskolát. Ne öljük meg bennük a saját kreativitásukat, ne tűnjön el a mosoly a gyerekek arcáról amikor belépnek az iskolába. Ez azonban szerintem elsősorban nem törvényeken és alaptanterven, hanem a társadalom hangulatán, a gyerekek környezetén és a pedagógusok munkakörülményein múlik.
