Sikerült alaposan meglepnie a piacot az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek. A holding hétfői sajtótájékoz-tatóján elhangzottak szerint ugyanis a parkettra vonuló Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) részvényeinek 4900 forintos maximális jegyzési ára megközelíti a névérték ötszörösét. Úgy tűnik tehát, mintha az állam a Postabank igen sikeres közelmúltbeli értékesítésén felbuzdulva vérszemet kapott volna, és a piacon korábban prognosztizált 220-280 százalékos – 2200-2800 forintos – részvényenkénti árnál sokkal többet szeretne kapni a jelzálogbankért.
A maximális ár persze csak azt jelenti, hogy ennél nem lehet drágább a papír, ám hogy e határ alatt pontosan hol is állapodik meg a végső ár, azt a piac dönti el. „Méghozzá az intézményi befektetők részvételével, a zártkörű jegyzésen, az úgynevezett könyvépítés módszerével” – tájékoztatta lapunkat Jaksity György, a ConCorde Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója. A cég mint a vezető forgalmazó és szervező csupán egy ársávot ad meg a zártkörű értékesítéskor, amitől az intézményi befektető ugyan lefelé is eltérhet, ám „kiárazza” magát, aki a végleges ár alatt tette meg ajánlatát. „Nincs minimális elvárt ár, de ha valaki ma 3 ezer forintos árban gondolkodik, az szerintem nem fog papírhoz jutni” – tette hozzá Jaksity.
DISZKONTTAL. A 6,6 milliárd forint jegyzett tőkéjű és több mint 10 milliárd forintos saját tőkéjű pénzintézetben egyébként az állam 50 százalék plusz egy szavazatra jogosító részvényt megtart magának. Az eladásra szánt pakettből 350 ezer darab ezer forint névértékű részvényt vásárolhatnak a befektetők a nyilvános értékesítés során (november 10-e és 14-e között), fejenként legfeljebb 20 ezer darabot. Amenynyiben a tervezettnél nagyobb lesz az érdeklődés, a zártkörű értékesítésre felajánlott 1,8 millió darab papírból 250 ezer darabot, majd további 300 ezer darabot is ide csoportosíthatnak. A kisbefektetőknek az eddigi jó szokásoknak megfelelően diszkont is jár: fejenként maximum 300 darab részvényhez ők 300 forinttal olcsóbban juthatnak hozzá (összesen legfeljebb a 350 ezer darabos pakett erejéig). Az árengedmény fejében viszont 2004. május 15-ig csak a kedvezmény visszafizetésével adhatják el a részvényüket.
Nem teljesen ismeretlen a magyar piacon, hogy a végső jegyzési ár meghatározását a piacra bízzák. A legutóbbi Mol-részvényjegyzés is hasonló forgatókönyv szerint zajlott le. „A kibocsátás rendkívül sikeres volt. Magáért beszél, hogy mind magánbefektetői, mind intézményi körben jelentős túljegyzés volt” – összegzi az akkori tapasztalatokat Zékány András, az ING részvényelemzője. Ez a tranzakció azonban némileg eltérő, hiszen míg a Mol-részvények tőzsdei viselkedését már hosszú idő óta figyelemmel kísérhették a spekulánsok, az FHB papírjai még nem mérettettek meg a parketten. „A mostani részvényjegyzés tehát nagyobb körültekintést igényel, mindazonáltal a nemzetközi piacon jelenleg igazi slágerterméknek számítanak a jelzálogbankok papírjai” – értékeli a helyzetet Zékány. Ezt igazolja az is, hogy noha csak hazai értékesítésről van szó, számos külföldi intézményi befektető – köztük amerikai kötvényalapok – is érdeklődik a befektetés iránt.
MUTATÓS JÖVŐKÉP. Ami a kibocsátási ár nagyságát illeti, annak optimális mértékéről jelenleg nincs piaci elemzés. A lapunk által megkérdezett, az FHB iránt érdeklődő intézményi befektetők 4000 és 4400 forint közé teszik a várható árat. Az optimista előrejelzést megalapozhatja a rendkívül mutatós jövőkép. A bankról készült elemzés szerint a jelzálogpiac a következő öt esztendőben évi 22 százalékkal bővül. A pénzintézet egy részvényre jutó, adózott eredménye az idén 780 forint körüli lesz, míg 2004-ben 900, 2005-ben pedig 1200 forintot meghaladó összeg várható. A bank rendkívül dinamikus növekedési fázisban van, mérlegfőösszege a 2000. évi 20 milliárd forintról ez év szeptember végére 255 milliárd forintra nőtt, tőkearányos nyeresége pedig 2003 első háromnegyed évében 30 százalék fölötti volt.
A privatizáció során egyébként a pénzintézet a szavazat-elsőbbségi, „B” sorozatú papírjait a partnerbankoknak kínálja fel megvételre. Ennek árát várhatóan üzleti titokként kezelik majd, de feltehetően nem tér el jelentősen a piaci ártól. E papíroknak főként akkor lesz jelentősége a partner intézetek (bankok, biztosítók) számára, ha az állam egyszer végleg megválik majd a részesedésétől. A dolgozók szintén kedvezményes áron juthatnak papírokhoz.
Az elemzők szerint ez a privatizáció is sikersztoriként zárulhat a kisbefektetők számára, de ezúttal is érvényes az alapvető tétel: a jó megtérülési lehetőség egyszersmind magas kockázattal is jár. A piaci kockázat mellett számos egyéb, így például szabályozási rizikó is fennáll az FHB esetében, hiszen az állami kamattámogatás adja a motorját a rendkívül dinamikus lakáshitelezésnek, és csökkentheti az árat a közepes méretű cégekre jellemző likviditási kockázat.
