Az empowerment – vagyis a felhatalmazás, a hatalomdelegálás – alapgondolata, hogy a szervezetek hatékonyabbak lehetnek, ha munkatársaikat felhatalmazzák arra, hozzanak döntéseket a saját szintjükön. A felhatalmazással a döntési jogokat lebontják a szervezeti hierarchia különböző szintjeire, így a döntések ott születhetnek, ahol a legtöbb kapcsolódó információ áll rendelkezésre.
A modern emberi erőforrás menedzsmentben az empowerment az egyik kulcsfogalom. Az emberi erőforrás stratégiai szerepének felismerése egyre inkább magával hozza a munkavállalók nagyobb önállóságának biztosítását is. Ettől nagyobb elkötelezettséget, hatékonyabb problémamegoldást, s ezáltal jobb vállalati teljesítményt is várnak. Az empowerment nagyobb felelősséget és önállóságot ad a munkaerőnek a feladat megfogalmazásában és a döntésekben is. Az egyén nagyobb szerepvállalásával a szervezet jobban kihasználhatja az emberi tényezőben rejlő lehetőségeket, ötleteket, kreativitást. Mindez elkötelezettebbé teheti a munkatársakat, ami összességében az egész szervezet számára is jobb lehetőségeket jelenthet.
A döntések delegálása problémák forrása is lehet. Káoszt okozhat, ha a különböző munkatársak döntései nincsenek összhangban, nem egyértelmű a felelősségi körök határa, s az ügyfelek – vagy a kollégák – ellentmondó információkat kapnak, illetve túlságosan különböző színvonalú kiszolgálásban részesülnek. Érdemes figyelembe venni, hogy a nagyobb hatáskör és felelősség vonzó lehet sokaknak, de nem mindenki akar nagyobb felelősséget, döntési jogokat.
Az egyes iparágakban, feladatkörökben más-más a munkatársak felhatalmazásának lehetősége. Egy szigorú technológiai fegyelmet követelő gyártási folyamatban kisebb teret kaphat az egyéni problémamegoldás, mint például az ügyfélkapcsolatok kezelésében.
