Nettó jelenérték
Összehasonlíthatóvá tenni az egyes befektetési lehetőségeket: ez a nettó jelenérték számítás célja. Egy későbbi időpontban esedékes készpénzkifizetés most éppen annyit ér, mint amennyit ma be kellene fektetnünk ahhoz, hogy később a hozamokkal együtt éppen a jövőben esedékes összeget vehessük fel. Ehhez a megfelelő hozamrátával (a kamatos kamatozás szabályainak megfelelően) le kell osztanunk a majdani kifizetés összegét. Az így meghatározott jelenbeli összeg a jelenérték (present value – PV), az osztási folyamat pedig a diszkontálás. A pozitív pénzáramlások jelenre diszkontált értékeit összeadva kapjuk a projekt jelenértékét. Ha ehhez hozzáadjuk a befektetéshez szükséges kifizetések (negatív) jelenértéket, a teljes befektetés nettó jelenértékét (net present value – NPV) kapjuk. Ezt az eljárást diszkontált pénzáramlás (discounted cash flow – DCF) módszernek is nevezik, s használják nem csak projektek, de megfelelő pénzügyi tervre alapozva egész üzletágak, vállalatok értékelésére, a tulajdonosi érték meghatározására is.
Belső megtérülési ráta
Azt a hozamrátát, amellyel az adott projekt pénzáramlását diszkontálva, annak nettó jelenértéke éppen nulla lesz, belső megtérülési rátának (internal rate of return – IRR) nevezik. Értéke azt mutatja meg, hogy átlagosan milyen „kamattal” fektetjük be pénzünket, ha az adott befektetési lehetőség mellett döntünk. Eszerint az a projekt előnyösebb, amelynél pénzünk többet „fial”, vagyis IRR-je nagyobb. Az NPV és az IRR szabály gyakran eltérő sorrendet ad, ezért a két módszert egyidejűleg alkalmazva, azok mögöttes feltevéseit is figyelembe véve hozhatunk helyes befektetési döntéseket.
JUHÁSZ PÉTER
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
