 |
A magyar termékek az unió tagjelöltektől származó importjában 17,7 százalék, teljes bevitelében pedig 2,6 százalékos súlyt képviseltek 2002-ben. Az utóbbi arány a korábbi években jelentősen nőtt (az 1996. évi 1,5-ről 1999-ig 2,3 százalékra), az elmúlt négy évben viszont alig változott, így a magyar kivitel elmaradt a cseh és a lengyel exporttól. A magyar feldolgozó-iparban az euróban számított fajlagos munkaerőköltség (ULC) 2001-ben és 2002-ben 19-19 százalékkal megugrott, miközben a termelékenység csak 2, illetve 4 százalékkal nőtt a 2000. évi csaknem 20 százalékos tempó után. Igaz, Csehországban ugyancsak drágult a termelés (az ULC 2001-ben 7, 2002-ben 12 százalékkal nőtt), szintén elsősorban a keresetek gyors növekedése és a korona erősödése miatt. Lengyelországban viszont jelentős, 12 százalékos csökkenést – tehát versenyképesség-növekedést – mértek.
A közép- és kelet-európai rendszerváltó országokban az idén 2,6-7,0 százalékos növekedést jeleznek a Kopint-Datorgban; ezen belül a Balti országok látványosan, 5,5-7,0 százalékkal gyarapodhatnak, a szlovák gazdaság 4,2, a lengyel 2,8, a cseh 2,6 százalékkal növekedhet. A 3,2 százalékos, idei magyar GDP-bővülésről szóló prognózisukat alaposan levitték; három hónappal ezelőtt még 3,7 százalékot vártak.
Előrejelzésük szerint jövőre az idei 6-ról 3,5 százalékra mérséklődik a magánfogyasztás gyarapodása, miközben az állóeszköz-beruházás némileg felgyorsul, és szűkül a rés az import és az export gyarapodásának üteme között, a behozatal idei, aránytalanul nagyobb növekedése után. A fizetési mérleg 2003-as hiánya elérheti a GDP 5,7 százalékát, miközben az államháztartásban a kormány célkitűzését meghaladó, 5,4 százalékos deficitet várnak.
„Nincs válság, a gazdaság állapota nem rosszabb a fél-egy évvel korábbinál, bizonyos mutatók javuló, mások romló tendenciát mutatnak” – véli Palócz Éva, a kutatócég tudományos vezérigazgató-helyettese. Ám tegyük hozzá: ha begyógyul a beteg könyökén a seb, ám közben kap egy infarktust, akkor a javuló és a romló indikátorok száma egyezik, összességében azonban a delikvens állapota romlik. A „válság” érzetét az abból fakadó – jogos – türelmetlenség okozza, hogy a gazdasági helyzet sehogy se akar javulni.
