Gazdaság

Emelik a tétet

Két és félszeresére nő a Széchenyi Kártya hitelkerete, várhatóan csökken viszont a konstrukció állami támogatása.

Elővágás – jellemezte a Figyelőnek az egyik, a programban részt vevő bank vezérigazgató-helyettese Kóka János bejelentését, miszerint a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) járó Széchenyi Kártya hitelkerete jövőre 10 millió forintról 25 millió forintra emelkedik. A gazdasági miniszter a kártyával kapcsolatos egyéb tervekről ugyanis nem szólt, márpedig híre ment, hogy a konstrukcióhoz kapcsolt, 2007-ig 2 százalékpont mértékű állami kamattámogatást idő előtt, már jövőre megszüntetné a tárca. (Ez számítások szerint 2 milliárd forintot spórolhat meg a büdzsének.) A már idézett bankvezér szerint a magasabb hitelkeret bejelentése könnyen lecsendesítheti a kamattámogatás megvonása körül kialakult vitát.


Emelik a tétet 1

EGYEZTETÉS ELŐTT. A gond csak az, hogy sem a kamattámogatás megvonásáról, sem a hitelkeret-emelés konkrétumairól nem egyeztetett még senkivel a gazdasági tárca. A programban részt vevő kereskedelmi bankok szerint a minisztérium képviselői a jövő héten ülnek le velük a tárgyalóasztalhoz, míg a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) információink szerint még e hét pénteken lesz egyeztetés.

A továbbiakkal kapcsolatban alapvető kérdés, hogy az alapcélt, a forgóeszköz-finanszírozást végleg maga mögött tudó, s a megemelt hitelkeret révén már a kkv-k beruházásait is finanszírozni képes konstrukcióban ki vállalja a két és félszeresére emelkedő hitel többletkockázatait. Ha marad az alapkonstrukció, s a kölcsönökre továbbra is a Hitelgarancia (Hg) Rt. 73 százalékos kezességvállalása lesz érvényben, az sürgőssé teszi a kezes üzletpolitikájának módosítását. Miközben a társaság középtávú stratégiája nemrég még úgy számolt, hogy a kártyahitelek mögé adott garancia 2006 végére elérheti a 81 milliárd forintot, addig a készfizető kezességvállalás összege már októberben meghaladta a 86 milliárdot. E téren újabb kérdés, hogy a minisztérium fenntartja-e majd a jövőben is az 50 százalékos garanciadíj-támogatást, avagy – mondjuk a hitelkeret emelés miatt megnövekedő terhekre hivatkozva – megszünteti, vagy csökkenti azt.

Ha a hitelkeret-emelés összegét a programban közreműködő bankoknak kell „benyelniük”, a többletkockázat bizonyosan helyet követel majd az árazásban is. Ezt aligha lesz népszerű lépés olyan környezetben meglépni, amikor a kamattámogatás megszüntetése miatt egyébként is a termék drágulása várható. Elvben mód lenne arra is, hogy a 10 millió feletti hitelrészre a bank valamilyen ingó-, vagy ingatlanfedezetet kérjen, ám ez a konstrukció kiherélését jelentené – a Széchenyi Kártya fő erőssége ugyanis épp az, hogy a fedezetállításra képtelen kisvállalkozások is viszonylag olcsó hitelforráshoz juthatnak.

Megoldásként felmerül, hogy a programba refinanszírozóként be lehessen vonni az MFB-t. Szakértők szerint azonban erre csak külön hiteltermék esetében van lehetőség, a „10 millióig ti, efelett mi finanszírozunk” típusú megoldásokba a fejlesztési bank nem szállhat be. Mindeközben a jelek szerint lelassult annak a korábbi elképzelésnek a megvalósítása is, amely szerint a kkv-k – és köztük a múltjuk alapján már biztosabban minősíthető Széchenyi Kártya-tulajdonosok – maximum 50 milliós, szabad felhasználású beruházási hitelt igényelhetnek az MFB refinanszírozása mellett (Figyelő, 2005/40. szám).

NYITOTT KÉRDÉSEK. Lényegében minden elképzelhető, az egyeztetések nyomán alakul ki a végső változat. Ma még a kamattámogatás megszüntetése sem lefutott kérdés, jóllehet erről azért – bevallásuk szerint – már kaptak tájékoztatást a bankok. Híre ment annak is, hogy a kamattámogatás a jövőben sávos lehet: a legkisebb vállalkozások alapvető forgóeszköz-finanszírozását lehetővé tevő kisebb összegű hitelek visszafizetését ekképp továbbra is támogatná az állam, a jelentősebb, beruházási célú felhasználásnál ugyanakkor növekvő hitelteherrel kellene számolniuk a cégeknek. A teljes bizonytalanságra jellemző, hogy ennek éppen ellentmondó megoldási javaslat is kering az éterben: eszerint a gazdasági tárca a beruházásokat támogatná a kamattámogatással, mivel a forgóeszköz-finanszírozásra a csökkenő kamatterhek mellett még a támogatás nélkül is versenyképes lenne a konstrukció.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik