Kvótacsökkentéssel kívánja megvédeni a kitermelő országokat az esetleges árzuhanástól csütörtöki válságértekezletén a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC). A nemzetközi olajárak az elmúlt hónapban 30 százalékkal estek. A várható kvótacsökkentésre készülődve mindazonáltal már a múlt hét végén fölfelé indultak meg az árak, majd hétfőn New Yorkban valamelyest még tovább – májusi szállításra barrelenként 26 centtel megugorva, 31,81 dollárra – emelkedett az olaj világpiaci ára. Igaz, ezt másnap reggel szinte azonnal korrekció követte.
A vészharangot először Irán kongatta meg, amikor az árak összeomlásának rémét vetítette előre, amennyiben az OPEC nem lesz képes visszafogni a kitermelést. Abdullah bin Hamad al-Attijah, a szervezet szaúdi elnöke mindezek után hivatalosan közölte, hogy napi mintegy 2 millió barrelnyi túlkínálat van jelenleg a világpiacon (pedig Irak egyelőre vissza sem tért oda). Ebből persze a „klubtagok” is jócskán kiveszik a részüket: az OPEC saját adatai szerint a tagországok márciusban 1,5 millió barrellel hoztak felszínre több olajat az önmaguk által megszabott napi mennyiségnél. Amelyet mellesleg az iraki háborút megelőzően, január közepén a tagországok megemeltek, hogy ellensúlyozzák az olajárak túlzott szárnyalását.
A helyzetet egyébiránt csak tovább bonyolítja, hogy lapzártánk idején még azt sem tisztázták, ki képviseli Irakot a csütörtöki bécsi OPEC-konferencián. Mint ismeretes, az ország olajexportját az „olajat élelmiszerért” programon keresztül egyelőre az ENSZ felügyeli. Ráadásul – bár az Egyesült Államok már többször hangot adott annak, hogy véleménye szerint mielőbb újra kel indítani az iraki kitermelést – az olajexport addig nem is indulhat újra, amíg a világszervezet Bagdad elleni szankcióit fel nem oldják.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
