A lódítás trükkje

Már rövid távon is kiemelkedően magas hozamot ígér – méghozzá a „lehető legnagyobb biztonság mellett” – a KPHM Ingatlanfejlesztési Szövetkezet, amely ellen a győri rendőrség jogosulatlan pénzintézeti tevékenység gyanújával éppen a napokban indított vizsgálatot. A szövetkezet hirdetése szerint a hozam akár évi 23 százalék is lehet. A manapság siralmasan alacsony, éves lekötésre 4,5-5,5 százalékot kínáló bankbetétek mellett vonzónak tűnhet az ajánlat a pénz- és tőkepiacon kevéssé járatos megtakarítók számára. Ráadásul, megtévesztő módon, a joghézagot kihasználó ingatlanfejlesztési szövetkezetek az ingatlanbefektetés biztonságát hangsúlyozzák az óvatlan befektetők becserkészésekor. Egy szövetkezet egyébként betétet nem gyűjthet, hiszen az pénzügyi szolgáltatásnak minősül, amihez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyére lenne szükség.

CSÚSZTATÁS. „Először szövetkezeti taggá kell válnia ahhoz, hogy befektethesse a pénzét” – mondta a Figyelő ügyfélként, telefonon bejelentkező, egymillió forintos befektetési szándékát jelző újságírójának a Benefit 2002 szövetkezet felkészített munkatársa. „Ennek az a módja, hogy 1000 forintért szövetkezeti üzletrészt vásárol, és ezután nyújthat nekünk tagi kölcsönt.” A sajtóban megjelent hírekre hivatkozva, a kockázatot firtató kérdésre a válasz az, hogy „ez teljesen biztonságos befektetés, hiszen ingatlanfedezet áll mögötte, ami nem tűnhet el”. A laikusokat meggyőzni igyekvő szövetkezeti munkatárs persze nem említi azt az „apró” bizonytalanságot, hogy semmi sem garantálja, valóban ingatlanra költik-e a pénzt, és annak mekkora a valós értéke. S egy ingatlan – amennyiben valóban létezik – tényleg nem tűnhet el, viszont a tulajdonjog néhány perc alatt gazdát cserélhet, akár többször is.

Az elmúlt években több kalandor szövetkezet is felbukkant a piacon, egyesek nyom nélkül eltűntek, mások bíróság előtt állnak. Az átlagpolgár eddig meglehetősen védtelennek tűnt, a bajos területnek ugyanis nem akadt valódi gazdája. A PSZÁF – noha többször is felhívta a közvélemény figyelmét ennek a befektetésnek a veszélyeire – azt hangsúlyozza, hogy nem felügyeleti szerve a szövetkezeteknek, mert azok a szövetkezeti törvény hatálya alá tartoznak.

KERÜLŐ ÚTON. Némileg másként gondolkodik e kérdésről Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. „E társaságok, bár szövetkezetnek nevezik magukat, valójában megtévesztik, félrevezetik az egyszerű állampolgárt. Ugyanis a tevékenységük tartalma a lényeg, az pedig valójában nem más, mint ingatlanbefektetés, amit befektetési alapkezelő végezhet, kizárólag részvénytársasági formában” – hangsúlyozta a szakember a Figyelőnek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvény szerint semmisnek számít az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek. Márpedig e szövetkezetek a tőkepiaci törvény befektetési alapokról szóló szigorú szabályait kerülik meg, így semmisek. Ráadásul óriási kockázattal ígérnek olyat, ami nem teljesíthető, ezért nem jóhiszeműek, így a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi döntése értelmében tevékenységük a jó erkölcsbe ütközik.

Lenkovics szerint több szervezetnek is lépnie kellene. A PSZÁF-nak meg kellene tiltania, hogy e szövetkezetek pénzt gyűjtsenek, és próbapert kellene indítania ellenük, hiszen a felügyeletnek a klasszikus jogelvek szerint már ma is lehetősége van a fellépésre. Az Alkotmánybíróság ugyanis kimondta, hogy „az Alkotmány értékrendjének és szellemének a jogrendszer egészét kell áthatnia”, így a jogalkalmazást is. A cégbíróság, amely a gazdálkodó szervezetek törvényességi felügyeletét látja el, ugyancsak vizsgálatot indíthat, de pert kezdeményezhetne az ügyészség is, félrevezető tájékoztatás miatt” – érvel az állampolgári jogok biztosa.

FOGÁSKERESÉS. A Martonyi és Kajtár, Baker & McKenzie Ügyvéd Iroda nemzetközi partnere is lát jogi lehetőséget a PSZÁF fellépésére. Siegler Konrád szerint ugyanis az emberek ténylegesen nem tagi kölcsönt nyújtanak a szövetkezet működésének megsegítésére, hanem befektetési célból, egy elérhető hozamért helyezik el a pénzüket. Ez pedig a jogszabály alapján betétgyűjtésnek minősülhet, amit csak hitelintézet végezhet, így a tartalmukban betételhelyezésre irányuló tagi kölcsönszerződések semmisek. Siegler Konrád véleménye szerint a PSZÁF esetében e szerződések megtámadására az adhat alapot, hogy a szervezetnek törvényben meghatározott feladata a pénz- és tőkepiac zavartalan és eredményes működésének felügyelete, egy ilyen tömeges jelenség pedig zavarokat okozhat a piacon. A szövetkezetek továbbá arról az oldalról is megfoghatóak lehetnek, hogy vajon a tényleges üzleti struktúrát illetően nem vezetik-e félre ügyfeleiket. Elképzelhető ugyanis, hogy a magas kamatokat nem egy jól felépített befektetési-üzleti konstrukció biztosítja, hanem a mind nagyobb számban érkező befektetők befizetései. Így a befektetők és a PSZÁF megtévesztés miatt is felléphetnek. Sőt, Siegler Konrád szerint a közérdek sérelme miatt a PSZÁF mellett az ügyészség is indíthatna pert a semmisség megállapítására.

„A mai kamatkörnyezetben 15-20 százalékos kamatszinteket ígérni mindenféle közgazdasági megalapozottságot nélkülöz” – támasztja alá az előbbi érvelést Fatér Gyula, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) elnöke. Elképzelhető persze, hogy egyszer-egyszer kiemelkedő hozamot ér el valaki – akár részvényalap is produkálhat ilyet egy-egy alkalommal -, de ezt előre garantálni nem lehet. „Ma a 10 százalék feletti hozamígéretet mindenképp gyanúsnak kell találni” – hangsúlyozta lapunknak Fatér. Az ingatlanbefektetéssel foglalkozó hazai ingatlanalapok hozama iránymutatást adhat a reális hozamszintet illetően. Az elmúlt egy év során ez a mérték 10-11 százalék körül alakult. De még e számok is csupán a múltra vonatkoznak, és semmiképp nem jelentenek garanciát a jövőbeni hozamokra.

A polgári per lehetőségén túl elvben büntetőjogi alapon is fel lehet lépni a szövetkezetek ellen. „A jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás ugyanis a btk. szerint bűncselekmény, de tiltott piramisjáték szervezése is felmerülhet, amennyiben az újabb tagi befizetésekből finanszírozzák a rövid távú befektetők kifizetéseit, és nincs tényleges üzleti megoldás a konstrukció mögött” – tette hozzá Siegler Konrád. Ilyen gyanúra adhat okot például a Pannon Unió 2003 esete, ahol befektetői érdeklődésünkre azt a felvilágosítást kaptuk, hogy „a napi készpénzforgalom folyamatosan biztosítja azok kifizetését, akik 1-2 hónapra kötik le a pénzt”.

A fellépés számos lehetősége ellenére azonban úgy tűnik, az illetékesek még némileg zavarban vannak, a nyilvánosság számára legalább is nehezen követhető, ki miért tekinti magát felelősnek. A PSZÁF-nál például azt hangsúlyozták a Figyelőnek, hogy ők minden lehetséges intézkedést megtettek. A felügyelet már három évvel ezelőtt, elsőként figyelmeztetett, hogy fokozottan kockázatosak ezek a befektetések. Az intézmény azóta is folyamatosan, fizetett hirdetésekben hívta fel a figyelmet arra, hogy e szövetkezetek nem tartoznak a felügyelet hatáskörébe, velük kapcsolatban semmiféle állami garancia nem áll fenn (sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektető-védelmi Alap nem nyújt kártalanítást), és hogy a reklámokban közzétett hozam nem garantált, de még a tőke visszafizetése sem.

PRÓBÁLKOZÁSOK. A PSZÁF azonban e nyilvánosan vállalt feladatánál mégis többet tett, az állampolgárok puszta figyelmeztetésénél valójában sokkal tovább merészkedett. Mint Gulácsi Ferenc főosztályvezető elmondta, megvizsgálták e szövetkezeteket, és ahol azt találták, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végeznek, ott megtiltották annak folytatását, és szükség esetén büntetőeljárást is kezdeményeztek. Az Otthon XXI. és a Profit Extra Ingatlanhasznosító Szövetkezet például a PSZÁF határozott fellépésének hatására szüntette meg tevékenységét, utóbbi társaság a cégbírósági adatok tanúsága szerint mindössze 18 napos működést követően. A felügyelet tevékenységének eddigi legfőbb eredménye: javaslatára módosítják a szövetkezeti törvényt a megelőzés érdekében. Így a szövetkezeteknek a jövőben tilos lesz a tagi kölcsön igénybevételének lehetőségeit, a kölcsön feltételeit és a hozamígéreteket hirdetés útján közzétenni. A módosítást jelenleg tárgyalja a parlament, így az néhány héten belül hatályba léphet.

Ám a szövetkezetek addig is gőzerővel hirdetnek. Nem riadnak vissza a megtévesztéstől sem. A KPHM-nél például azt állították lapunk munkatársának, hogy „a szövetkezet banki garanciával rendelkezik az Általános Értékforgalmi Bank részéről”, mit sem törődve azzal, hogy az ÁÉB több mint egy hete kelt közleménye szerint a KPHM reklámjaiban jogosulatlanul használta fel a bank nevét és az ÁÉB „semmilyen kötelezettséget vagy garanciát nem vállalt a KPHM szövetkezet vagy a csoport bármely tagja felé. A bank a szövetkezettel kizárólag bankszámla-szerződést kötött”.

Dacára a szövetkezeti befektetés veszélyeire felhívó figyelmeztetéseknek, úgy tűnik, az embereket elvakítják a beígért kétszámjegyű hozamok. A szövetkezeteknél ugyanis továbbra is kimagasló az érdeklődés, és sokan adják oda megtakarításukat a teljesen ismeretlen, ellenőrizetlen és múlt nélküli társaságoknak.