Már Európában is csaknem 120 dollárt adnak az olaj hordójáért: a londoni olajtőzsdén reggel 119,03 dollárba került az európai alaptípusnak tekintett Brent olajfajta, amire még soha nem volt példa. Hétfőn az Egyesült Államokban döntött csúcsot a nyersanyag ára, az ottani WTI alaptípus hordója 120,54 dollárt ért. Összevetésként: év elején még 100 dollár körüli volt az olaj világpiaci ára, amit elemzők akkor leginkább spekulációval magyaráztak és átmenetinek tartottak.
A hét eleji drágulást a gyorselemzések a Shell nigériai olajvezetékének megtámadásával, az ismételt észak-iraki török támadások okozta bizonytalansággal, és a vártnál jobb amerikai makroadatokkal indokolták – utóbbiak szerint ugyanis a világ legnagyobb gazdasága elkerülheti a recessziót, ami egyúttal azt jelenti, hogy az olajkereslete nő. A BBC-nek nyilatkozó elemzők szerint a folyamat paradox: lehet hogy pont az egyre emelkedő olajárak állítják meg az Egyesült Államok gazdasági növekedését.
A drágulást követő kisebb pánikot még fokozta a Goldman Sachs amerikai befektetési bank elemzése, amely szerint középtávon 150-200 dollárig drágulhat az olaj, elsősorban India és Kína keresletének bővülése miatt.
A 200 dolláros olajár már globális recessziót okozna – vélte lapunk megkeresésére Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője, aki szerint a fejlődő országok már biztosan nem tudnának ennyit fizetni a nyersanyagért.
Az elemző arra is felhívta a figyelmünket, hogy az olaj elmúlt napokban bekövetkezett drágulását már nem kísérte a dollár gyengülése, így a benzin- és gázolajár emelkedését már ez sem fékezi.
Nincs közük a költségekhez
Az olaj világpiaci ára köszönő viszonyban sincs a kitermelés költségével. Utóbbi általában az arab országokban hordónként 20 dollár körüli lehet, Szibéria hidegebb részein pedig 40 dollár környékén alakulhat – nyilatkozta a FigyelőNetnek Hegedűs Miklós.
A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. igazgatója arra is figyelmeztetett, hogy a gázolaj és a benzin árának csak mintegy 25-30 százalékát jelenti az olajár, amelyet ezen túl a finomítók és a kereskedők nyeresége, az adótartam és a kereslet-kínálati viszonyok határoznak meg. A kutató elmondta: egy éve a gázolaj tonnájáért 700 dollárt, most 1200 dollárt adtak a világpiacon.
Életformánk garantálja a drágulást
A világ olajkereslete idén két százalékkal nő, a termelők viszont nem növelik a kitermelésüket – az arab országok nem akarják, Oroszország nem tudja –, így az árak emelkedése garantált – mondta a kutató.
A fejlett országok életformája nem változik, az autózás annyira beépült a mindennapokba, hogy azon a többség nem tud és nem is akar változtatni. Ráadásul Amerikában a lakosság összkiadásainak 2 százalékát, Európa fejlettebb országaiban pedig 4-5 százalékát fordítja üzemanyag-vásárlásra, ami nem túl magas, és még növelhető arány – magyarázza a kutató a kereslet rugalmatlanságának összetevőit. Hegedűs Miklós szerint a benzinár érdemben nem befolyásolja autózási szokásainkat: kissé leegyszerűsítve a helyzetet elmondható, hogy a több autót is fenntartó gazdagabb rétegnek nagyjából mindegy, mennyibe kerül a benzin, míg az autójukat alig használó szegényebbek már nem nagyon tudnak kevesebbet autózni.
A gázolajat külön drágítja az árufuvarozás mostanában tapasztalható, elképesztő méretű felfutása: amíg például a magyar GDP tavaly alig bővült, a szállítási teljesítmény terén kétszámjegyű növekedést regisztráltak. Az európai trend oka pedig az egyes országok bérszínvonalának óriási különbsége: kelet felé haladva annyival olcsóbb a munkaerő, hogy megéri a nyersanyagok, félkésztermékek és késztermékek szállítása – mondja Hegedűs Miklós. A kutató úgy véli: a trend tartós marad, a teherszállítás árfelhajtó hatására bizton számíthatunk.
Az üzemanyagok további drágulása mellet szól az is, hogy az európai országok csökkenteni biztosan nem, inkább emelni fogják az üzemanyagok adótartamát, méghozzá környezetvédelmi okokból.
Szokjuk a drágaságot!
Hegedűs Miklós szerint megjósolhatatlan, hogy az árfelhajtó tényezők meddig drágítják még a kőolajat és az üzemanyagokat, és hol az a pont, amikor a magas árak miatt érdemben csökkenni kezd a kereslet.
A kutató arra számít, hogy augusztus elején, a nyári keresleti csúcson 350 forintba kerülhet egy liter gázolaj, és annál valamivel kevesebbe a benzin literje. Éves átlagban idén a gázolajért 320 forint körüli, a benzinért pedig 305-310 forintot fizethetünk.
