Minden alkalmat megragad mostanság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke, hogy a kereskedelmi bankokat jobb belátásra bírja. Király Júlia sosem mulasztja el nyilvános szereplései alkalmával, hogy kifejtse meggyőződését: a hazai pénzintézeteknek körültekintőbben és felelősségteljesebben kellene hitelezniük. Már ha komolyan gondolják, hogy hosszú távra vetették meg a lábukat a pénzügyi közvetítő piacon.
Bár egyelőre nincs komoly baj, a szakember szerint nem kellene megvárni, míg a nyakunkba zúdulnak a gondok, mint az Egyesült Államokban, ahol a másodlagos jelzáloghitelek okozta válságnak szintén a túlságosan „nagyvonalú” hitelezés – a kifogásolható hitelképességű ügyfelek kiszolgálása – volt a kiindulópontja.
Kétségtelen, bő egy éve nálunk is mind könnyebb hitelhez jutni, kevésbé válogatósak a bankok, amikor ügyfélre vadásznak. A reklámok magukért beszélnek: kisebb önrészt, hosszabb futamidőt, azonos fedezetre kínált mind nagyobb összegű hitelt húznak el mézesmadzagként a kuncsaftok orra előtt.
A pénzintézetek prominensei sem tagadják, hogy az erősödő verseny hevében egy ideje bizony „kénytelenek” lazítani a hitelezési feltételeken a lakossági szektorban, ha újabb és újabb ügyfeleket akarnak magukhoz kötni. Az MNB nemrégiben napvilágot látott 2007-es stabilitási jelentése is visszaigazolja: tavaly valóban megeresztette kissé a gyeplőt a bankszektor.
Rajz: Dániel András
Megszépítve?
Az aggodalmak akár eltúlzottnak is tűnhetnek, hiszen ránézésre egészen enyhe tüneteket produkált a hitelezési szigor mérséklődése. A jegybank adatai szerint az átlag alatti, a kétes és a rossz hitelek aránya (a vállalati és háztartási portfólió összességében) csekély mértékben, a 2006. decemberi 5,2 százalékról 2007 végére 5,6 százalékra emelkedett.
Ami az egyes szereplőket illeti, az OTP Banknál a Figyelő megkeresésére arról számoltak be, hogy a problémamentes állomány a 2006-os 96,0-ról 95,2 százalékra csökkent, viszont a külön figyelendők gyarapodása (1,9 százalékról 3,4 százalékra) mellett a kétes hitelek aránya 2,1 százalékról 1,4 százalékra mérséklődött. A hitelezés egyik feketebárányaként kezelt fogyasztási kölcsönök állománya a piacvezetőnél tavaly 40 százalékkal gyarapodott, ám hogy okozott-e álmatlan éjszakákat a banknak az ügyfelek törlesztésnél tanúsított fegyelmezetlensége, azt már nem sikerült megtudnunk. Amúgy a problémás hitelek 5 százalék alatti súlya önmagában jó teljesítménynek számít a piacon. Nem tudni ugyanakkor, mennyit szépít a valóságon, hogy az OTP Bank nem idegenkedik a portfólió beteg részeinek gyors értékesítésétől.
Eladósodott háztartások
● Az MNB adatai szerint a GDP-hez viszonyítva alacsonyabb, ám a
pénzügyi vagyonhoz képest magasabb a hazai eladósodottság, mint az
euróövezet országaiban; e tekintetben régiós összehasonlításban sem
állunk jól
● Párhuzamosan az eladósodottsággal, nő a jövedelemarányos törlesztési teher, amely érzékeny az árfolyammozgásokra
● A kitettség továbbra is a magasabb jövedelmi ötödökben koncentrálódik
● A jövedelemarányos törlesztési teher a legalsó jövedelmi ötödben a legmagasabb
● A feszített likviditású háztartások aránya szignifikánsan emelkedett
2007-ről 2008 áprilisáig, miközben a megtakarítások számottevően
csökkentek
Szintén a kritikusnak tekintett 5 százalékos határ alatt maradt a portfólió minősített része a CIB-nél, a Citibanknál és a Budapest Banknál. Az idei folyamatokat illetően sem tagadták azonban a gondokat az illetékesek. Elismerték, hogy kisebb zökkenőkkel indult az esztendő, ám – mint mondták – az átmeneti nehezebb periódus már a múlté, s ismét a régi trend érvényesül.
Monitoring
A helyzet persze nem teljesen magától fordult jobbra. Úgy tűnik, a bankok zöménél komoly erőket vonultattak fel a monitoring területén, így az elmúlt években megszokottnál sokkal gyakoribb az ügyfelek hitelportfólióinak felülvizsgálata.
A Budapest Banknál például már az előszűrésnél is körültekintőbbek, a kis- és középvállalati (kkv-s) ügyfelek esetében pedig még a szerződésbe is bekerül, hogy a cégek pénzügyi-gazdasági helyzetének felülvizsgálata mostantól sűrűbb lesz. Vélhetően a kereskedelmi bankok zöménél éppen azért nem aggódnak, mert a portfóliók tavalyi mérsékelt romlására megfelelő válasznak bizonyult a monitoring megerősítése.
Az OTP-nél például indokolt esetben egyénenként szigorítanak. A Citibanknál viszont a kritikusnak tűnő területeken eleve óvatosabban lépnek fel: valamennyi új ügyfél számára megemelték például a személyi kölcsönhöz szükséges jövedelem minimumát társigénylők esetében, de a meglévő ügyfélbázisnál is szigorúbban bírálják el az új hiteligényeket.
Ugyanakkor az erőltetett növekedés árnyoldalai helyenként már tavaly megmutatkoztak. A Figyelő értesülései szerint több helyütt is 5 százalék fölé került 2007-ben a problémás kölcsönök részaránya, amit a jegybanknál sem cáfoltak. „Kiugró érték néhány nagybanknál van, ami főként a vállalati, azon belül is az építőipari, valamint a mikrovállalati szegmens portfóliójának romlásához köthető” – adták tudtunkra az MNB-nél.
Információink szerint átlépte a fenti kritikus határt például az MKB és az Erste Bank is. Az MKB-nál a megszorítócsomag kedvezőtlen hatásaival magyarázták a portfólióromlást. Ügyfélkörükből elsősorban a belföldi keresletnek kitett, kevésbé exportorientált kkv-k és mikrovállalatok (utóbbiak közül is főként az építőipari cégek) kerültek nehéz helyzetbe. A bank náluk a korábbinál szigorúbb monitoringot végez, felülvizsgálja a hitelezési kondiciókat, és ahol kell, szigorít. Az átmnetileg nehéz helyzetben lévő, de hosszú távon jó kilátásokkal rendelkező cégeknek pedig felajánlja a hiteltörlesztés átütemezését.
Úgy tudjuk, az Erste Banknál a minősített állomány elérte a 11 százalékos szintet. Kérdésünkre a pénzintézetnél elmondták, hogy a nem problémamentes hitelek döntő része a „külön figyelendő” kategóriába esik. Azokban a minősítési kategóriákban, amelyek a céltartalék-képzést alapvetően meghatározzák – a kétes és rossz hiteleknél –, az Erste a hozzá hasonló méretű bankokkal azonos szinten áll.
Jonathan Till, az Erste Bank Hungary kockázatkezelésért felelős igazgatósági tagja szerint a minőségromlás leginkább a vállalati üzletágat sújtotta. A negatív folyamatok 2006-ban indultak, és tavaly erősödtek fel, amit – hasonlóan az MKB-hoz – a kormányzati megszorító intézkedések kedvezőtlen következményének tekintenek. A történtek után az osztrák tulajdonú pénzintézetnél is megerősítették a monitoring tevékenységet. A lakossági üzletág esetében, noha a személyi hitelek portfólióminősége szintén romlott, e hitelféleség elenyésző súlya egyelőre nem indokolt szigorítást.
Nem az Erste lakossági részlege az egyetlen, ahol nem látnak okot a bekeményítésre. Sőt, a jegybank egy 2008. áprilisi vizsgálata szerint a bankok többségénél még mindig a hitelhez jutás további könnyítése van napirenden, s csak kisebb részüknél ügyelnek az ügyfelek erősebb megrostálására. A CIB tapasztalatai szerint például vannak még tartalékok, s az erős verseny és a forrásköltségek emelkedése inkább a hatékonyság javítását kényszeríti ki. Ezzel némileg ellentétes, manapság unikálisnak számító üzleti filozófiát vall viszont a fogyasztási kölcsönökre szakosodott, fedezetlen hitelekkel kereskedő Cetelem Bank. „Mindig is rendkívül szigorú volt az az anyabanki fejlesztésen alapuló hitelbírálati rendszer, amelyet használunk, és feltételeinken sosem lazítottunk az ügyfélszerzés reményében. A teljes Cetelem-csoportnál alapszabály, hogy a kockázatok minimalizálása fontosabb az állománynövelésnél” – mondja Lendvai János, a magyar leánybank elnök-vezérigazgatója.
Dráguló működés
Az MNB-nél azonban úgy tűnik, nem szeretnének mindent a bankok helyzetértékelésére bízni. Már csak azért sem, mert a jelenlegi nemzetközi és hazai gazdasági klíma, illetve a felvázolható jövőkép sem ad okot optimizmusra. A fejlett világon végigsöprő válság a külpiaci forrásbevonásra erőteljesen ráutalt hazai bankok számára is drágítja a működést, egyszersmind a hitelkamatokat, miközben a recesszió fenyegetése és a reálbérek alakulása a fizetési fegyelem romlásának irányába mutat.
Emellett még egy figyelmeztetés feltűnik a jegybank jelentésében: a problémás hitelek szerkezete sem ad okot túlzott derűlátásra, az arányok ugyanis 2006 óta a kétes és rossz hitelek felé tolódtak el. Vannak egyéb elgondolkodtató adatok is: a megtakarítással rendelkező hazai lakosság aránya például a 2006-os 20 százalékról 12 százalékra zuhant az elmúlt évben; ugyanebben az időszakban 12 százalékról 20 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik egyáltalán nem rendelkeznek jövedelemsokk-tűrő képességgel, az eladósodottság pedig emelkedett – a jövedelem 18 százalékáról 19 százalékra.
Mindezek fényében aligha meglepő, hogy az óvatosság, a felelősségteljes gondolkodás jegyében az MNB és a pénzügyi felügyelet nemrégiben közös ajánlást fogalmazott meg a devizahitelezésről. Maga az ajánlás szó azonban inkább csak udvariassági formulának tekinthető. Király Júlia a stabilitási jelentés publikálása kapcsán utalt arra: élve az uniótól kapott jogosítványokkal, a felügyelet keményen be is fogja hajtani a bankokon, hogy a központi szempontrendszer érvényesüljön a hitelkihelyezések során.
