Az MKKE által kidolgozott törvényjavaslat szerint az első megjelenésétől, illetve forgalomba hozataltól számított fél éven belül csak a könyvet megjelentető kiadó, vagy importáló által megállapított fogyasztói árat lehetne alkalmazni. A törvényjavaslat korlátozná a kötött árból adható kedvezmények körét és mértékét is. Az internetes könyveladások esetén például ezt 10 százalékban maximálná.
Az MKKE szerint ez a módszer gátat vetne annak, hogy a nagy tőkeerővel működő kereskedelmi láncok, hipermarketek elvigyék a gyorsan fogyó sikerkönyveket a kisebb könyvesboltokból, s ezzel ellehetetlenítsék a minőségi könyveket forgalmazó, de az árversenyben helytállni nem tudó kereskedőket.
A GVH szerint a szabad árak rendszere teszi lehetővé az árak csökkentését. Az így kialakuló verseny részben hatékonyságra ösztönöz, részben – a fogyasztók árérzékenységétől függően – növelheti az eladott példányszámot is. Az ármegkötés következtében azok a forgalmazók, akik képesek lennének a hatékonyság növelésével árcsökkentésre és így piaci részesedésük növelésére, ezt a hatékony működésből származó előnyt nem tudnák kihasználni. A hatékonyság növekedésének alacsonyabb könyvárakat jelentő előnyét a fogyasztók sem használhatnák ki.
A kötött árak nem kényszerítik a kiadókat és a kereskedőket arra, hogy az így keletkezett esetleges többlethasznukat a kultúra fejlesztésére, magas kulturális színvonalú, de lehetséges, hogy csupán szűk rétegigényeket kielégítő, alacsony példányszámú, jellemzően veszteséges könyvek kiadására, terjesztésére fordítsák – érvel a hivatal.
