A brit The Guardian beszámolója egy eddig titkos dokumentumot idéz, amelyet egy oknyomozó újságíró szerzett meg az információszabadságról intézkedő törvény alapján.
A cikk szerint 1961. január 23-án – három nappal John F. Kennedy elnök beiktatása után – egy B-52-es hadászati bombázó két, egyenként 4 megatonna hatóerejű hidrogénbombával a fedélzetén Észak-Karolina állam felett repült, amikor dugóhúzóba került és a levegőben szétesett.
A két hidrogénbomba elszabadult és az egyik pontosan úgy kezdett működni, mintha háborús helyzetben vetették volna be: az esés sebességét csökkentő ejtőernyője kinyílt, gyújtószerkezetei bekapcsoltak és csak egyetlen alacsony feszültségű biztonsági kapcsoló vette elejét a robbanásnak.
Ha a bomba felrobban, a detonáció ereje a Hirosimában bevetett atombomba 260-szorosa lett volna és a pusztító radioaktív szennyeződés Washingtonig, Baltimore-ig, Philadelphiáig, sőt akár New Yorkig is eljutott volna, milliók életét veszélybe sodorva.
