A magyar ember fogyaszt! A csapból is a válság folyik, a bevásárlóközpontokban mégis tömegek hömpölyögnek. A regionális összehasonlítások alapján kalkulált számok is azt mutatják, hogy a rendelkezésünkre álló jövedelmünkhöz képest igen sokat fogyasztunk. Mindennek sok üzenete lehet.
Miért fogyasztunk sokat?
Például a feketegazdaság elterjedtsége, vagyis e magyarázat szerint nem is fogyasztunk a jövedelmünkhöz képest olyan sokat, hanem valójában a családoknak több jövedelmük van, mint amivel a kimutatásokban találkozunk. Egy másik szociológiai magyarázat szerint a rendszerváltás után két évtizeddel egyre többen szeretnék a bőrükön is érezni a piacgazdaságtól korábban elvárt jólétet, nem várnak tovább. Bár jövedelmi lehetőségeik nem engednék, ők mégis nagytételben vesznek tartós fogyasztási cikkeket.
Végül ismert a fogyasztás-simítás elmélete is, az optimista polgárok sorsuk jobbra fordulásában bíznak, előrehozzák fogyasztásukat, gondolván hogy a jövő nagyobb jövedelmeiből majd utólag finanszírozzák azt. Az utóbbi két hatás eladósodást, kölcsönfelvételt igényel.
Értékes ajándékot, vagy saját célra megvett tartós fogyasztási cikket, azaz plazmatévét, mosogatógépet és laptopot gyakorlatilag bármilyen kölcsöntípusból tudunk fedezni. Költhetjük erre a drága fogyasztási (vagy személyi) kölcsönt, a kevésbé drága szabad felhasználású jelzáloghitelt, a folyószámlánkhoz vagy éppen a hitelkártyánkhoz járó keretet, illetve a dedikáltan áruvásárlásra kitalált és szintén igen drága áruhiteleket.
Praktikus, de nem olcsó
Az áruhitelekről átfogó értékelést azért nehéz adni, mert a paraméterek valóban széles skálán helyezkednek el. Magát a műfajt a legtöbben ismerjük, elmegyünk a bevásárlóhelyre, majd 20-30 perces gyors procedúrával a kihelyezett adminisztratív munkatárstól viszonylag rövid időtávra kölcsönt veszünk fel. Ezekután a mosógép nem 80 ezer forintba kerül, hanem mondjuk 12 hónapig, havi 7790 forintba.
A vevők pedig – némi pénzügyi irracionalitással, de nagyon is praktikus köznapi racionalitással – gyakorlatilag csak a törlesztőrészletet nézik, vagyis azt, hogy a havi családi büdzséből mekkora teher lesz a 7790 forint. Mosógép márpedig kell, a havi 7790 forintba pedig nem halunk bele.
THM
Mint minden hiteltípusnak, úgy az áruhiteleknek is a THM (a teljes hiteldíjmutató) a legobjektívebb mérőszáma, ebben a százalékos mutatóban a hitelfelvétellel kapcsolatos kamatok és törlesztések mellett gyakorlatilag valamennyi költségünk is feltüntetésre kerül. Egy áruhitel THM-e 0 százaléktól akár 35-45 százalékig is terjedhet. A bankok 0 százalékkal ugyan senkit nem hiteleznek (milyen kellemes is lenne: jó sok kölcsönt felvennénk 0 százalékon, majd a pénzt betennénk kockázatmentes állampapírokba és a kamat tiszta nyereség lenne számunkra), de mégse gondoljuk, hogy a 0 százalékos THM feltétlenül becsapás.
Nagyon is életszerű az a helyzet, amikor egy eladóhely propagálni szeretné egy termékét, és egy általunk nem ismert háttérmegállapodással valójában ő teszi rentábilissá a banknak a hitelezést. Vagyis veszünk egy plazmatévét 300 ezer forintért 0 százalékos THM-mel, csak az üzlet valójában 270 ezer forintot kap csak, és a maradék a banké.
Nos, nem ez a jellemző, az áruhitelek általában drágák, és mint oly sokszor a gazdasági életben, itt is az fizet sokat, akinek ez a legjobban fáj. Vagyis áruhitelből általában olyanok vesznek fogyasztási cikkeket, akiknek a megtakarítási képességük nem teszi lehetővé, hogy az egész összeget kifizessék, ugyanakkor kedvezőbb paraméterű hitelre sem jogosultak. Vagy azért, mert nincsen megfelelően magas jövedelemről igazolásuk, vagy azért, mert nincsen elzálogosítható ingatlanuk.
—-Az idő pénz—-
Szóval az áruhitelek jellemzően nem olcsók, ugyanakkor vannak olyan, akár pénzügyileg is számszerűsíthető paraméterek is, amelyek miatt megérheti áruhitel mellett dönteni. Elsősorban az idő és a praktikusság.
Bár a bankok imádnak reklámszlogenjeikben avval versenyezni, hogy milyen gyors és praktikus a hitelbírálatuk, de a lakossági hitelfelvétel valójában a legtöbb esetben nagyon bonyolult és fárasztó. Kivéve az árukölcsönöket, amelyek 20 perc alatt, egy arcképes igazolvánnyal, esetleg jövedelemigazolással vagy valamilyen közüzemi számlával megszerezhetők. Az eladóhelyek általában leszerződnek egy bankkal, és az ő feltételeiket kínálják.
Ha van energiánk, megtehetjük, hogy előzetesen érdeklődünk a feltételekről, illetve más megoldásokat is körbejárunk, ezzel időt veszítünk, pénzt viszont spórolhatunk. Figyelem, ha egyből elfogadjuk a lokális ajánlatot, akkor se tévesszen meg senkit az egyszerűség, azért ez egy komoly elkötelezettség!
Súlyos kötelezettség
Sokaknak sok hitelük van, többféle áruhitelük, lakáskölcsönük, satöbbi. Mindenképpen mérlegeljük az újabb árukölcsön felvételénél, hogy a teljes hitelportfóliónk finanszírozása sem okoz-e majd gondot a jövőben. Ha később a masina már elavultnak tűnik, ha lecserélnénk, ha elromlott, a hitel mindenképpen ketyeg a teljes futamidő alatt.
Ugyan az áruhitelek jellemzően csak egy év körüli futamidejűek, de azért lehetnek akár 3-4 éves hitelek is. Ha ugyanis nem teljesítünk, szerződést szeretnénk módosítani, vagy egész egyszerűen elmaradozunk, annak súlyos következményei lehetnek.
A módosításnak elsősorban költsége van, általában ez drága mulatság, az elmaradásnak pedig a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) listájára (korábbi nevén BAR – Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer) való felkerülés, ami a jövőbeli hitellehetőségeinket vágja agyon. Ugyan a listára nem könnyű felkerülni, jelentős késlekedés kell hozzá, de aki egyszer bekerült a fekete klubba, az elvágja magát a bankoknál.
Legyünk gyanakvók
Mindezt elkerülendő érdemes alaposan átolvasni a feltételeket, a szerződést. Vagyis nemcsak a kiemelt reklámszöveget, amely nyilván a legvonzóbb elemet rakja a szemünk elé, hanem az apró betűt is, a kellemetlenebb feltételekkel.
Legyünk gyanakvóak, hiába kapjuk meg a törlesztőrészletek pontos összegét és a THM százalékos mértékét, nyugodtan kérdezzünk rá pontosan még egyszer a fizetendő összegekre, győződjünk meg róla, hogy valóban minden később felmerülő tétellel megismertettek minket. Ne szégyelljük megkérdezni a késlekedés esetén elindított procedúrát, a késedelmi kamat mértékét, vagy akár a szerződésmódosítás, az elállás esetleges menetrendjét.
