Rendkívüli helyzetben rendkívüli lépésekre van szükség – vezette fel a képviselőknek a jövő évi büdzsé harmadik változatát Veres János pénzügyminiszter. A sorrendben harmadik, de a válság nyomán keletkezett büdzsétervek közül a második durva szigorításként megvonta a közszférában dolgozók 13. havi fizetését és a 13. havi nyugdíjakat 80 ezer forintban maximálta.
Pesszimista pálya
A megszorítások nyomán a büdzséterv szerint jövőre az államháztartás GDP-arányos hiánya 2,6 százalék lesz, vagyis hazánk megfelel majd az euróbevezetés egyik legfontosabb kritériumának.
A kabinet bevallottan pesszimista forgatókönyv szerint rajzolta meg a magyar gazdaság 2009-es makropályáját: a GDP 1 százalékos esésére, 4,5 százalékos inflációra, 0,9 százalékos beruházás-, 2,7 százalékos reálbér- és 3,1 százalékos fogyasztáscsökkenésre számít.
A jövő évi központi költségvetés bevétele 8300 milliárd, kiadása 8960 milliárd, hiánya így 660 milliárd forint lesz.
Kevés adóváltozás
Az adórendszer egyik fontos módosítása a csak az MSZP által támogatott, de azért a parlamenten átverekedett Robin Hood-adó bevezetése. E szerint az energiaellátó és -kereskedő cégeknek nyolcszázalékos jövedelemadót kell fizetniük jövőre. A kabinet az így befolyó 30 milliárd forintot távhő-kompenzációra költi.
Szorulni fog
Adóköteles lesz 2009 februárjától a parlamenti és az önkormányzati képviselők, polgármesterek költségtérítése. Az MSZP javaslatát minden párt támogatta, így politikusaink 15 százalékos adót lesznek kénytelenek fizetni az eddig igazolás nélkül igényelhető költségtérítés után. Igaz, ezt az alacsonynak számító adókulcsot a magyar adórendszer eddig nem ismerte.
Jövőre teljesül az MDF régi vágya is: enyhül a haláladó. A gyermek, a házastárs és a szülő részére illetékmentes lesz az öröklött vagyonnak az a része, amelynek tiszta értéke nem több 20 millió forintnál. Ezért a passzusért cserébe az MDF frakciója – egyedüli ellenzéki pártként – igennel szavazott az adótörvényekre.
Fidesz: tévútra vezet a büdzséterv
Magyarország 2009-re adott válasza ellentétes az Európai Unió válaszával, és azzal, amit az Európai Bizottság (EB) javasol a tagállamoknak, hiszen a jövő évi büdzsé sarokszámai nem tartalmaznak adócsökkentést, beruházásösztönzést – indokolta pártja elutasító voksait Varga Mihály, a Fidesz alelnöke.
A volt pénzügyminiszter szerint a kormány brutális megszorításokat alkalmaz, ráadásul éppen a nyugdíjasokon, a közszférában dolgozókon, a kis- és közepes vállalkozásokon spórol, akik egyáltalán nem tehetnek a kabinet súlyosan elhibázott gazdaságpolitikájáról.
Gyurcsány nem ballag fel
A belpolitikai konspirációknak november 24-én Fodor Gábor vetett véget, amikor bejelentette: az SZDSZ képviselői az igengombot nyomják meg a büdzsé zárószavazásán.
Indokai szerint Magyarországnak a jelenlegi helyzetben elengedhetetlenül szüksége van arra, hogy legyen nyugodt politikai körülmények között megszületett költségvetése. Fodor szerint támogatásuk nem a kormánynak, hanem az országnak szól.
Az SZDSZ számára az teszi lehetővé a költségvetés támogatását, hogy a párt három stratégiai célkitűzése teljesült. Az idei hiány jóval alacsonyabb lesz a tervezett 3,8 százalékhoz képest; az Országgyűlés elfogadta a plafontörvényt a kiadások jelentős mérséklésére; és létrejött a stabilitási és reformalap – mondta az SZDSZ elnöke.
Az egyedül kormányzó MSZP a volt koalíciós társ voksain kívül számíthat még a parlamentben független képviselőként ülő Gyenesei István önkormányzati miniszter, az MDF-ben szabad mandátummal rendelkező korábbi fideszes, majd kisgazda politikus, Lengyel Zoltán, valamint a korábban a Fidesz frakciójában helyet foglaló, most viszont kormánymegbízottként ténykedő Császár Antal igenlő voksára is. Így Gyurcsánynak minden bizonnyal nem kell beváltania ígéretét, amely szerint a költségvetés parlamenti elutasítása esetén felballag a Sándor-palotába, és benyújtja lemondását Sólyom László államfőnek.
