Az elmúlt viharos időszakokban, a „védjük meg a forintot!”, vagy a „bántják a mi OTP-nket” szlogenű nagy nekibuzdulások során sokat hallhattunk a shortolókról. Bizonyos kommentárok már-már a hullarablókkal azonosították, vagyis olyan befektetőkként mutatták be őket, akik a világgazdaság nagy drámáján, emberek millióinak életszínvonal-romlásán szedik meg magukat, méghozzá nemtelen, összehangolt támadásaikkal segítenek elmélyíteni a krízist.
Sőt egyes országokban, elsősorban a hitelezési válságtól közvetlenül érintett angolszász országokban (Egyesült Államokban, Írországban) ideig-óráig még tiltották is a bankpapírok shortolását, vagyis a pontos angol kifejezéssel a short sellinget.
A technika
Természetesen mindenkinek szíve joga utálni a shortolókat, de mindenképpen érdemes megismerni a tevékenységüket! Amikor egy részvény vagy egy deviza gyengülését várja egy befektető, nemcsak arra van lehetősége, hogy gyorsan eladja ezen eszközeit, és kitérjen a későbbi veszteség elől, de keresni is lehet az áresésen, ez a shortolás. Ilyenkor a befektető olyan eszközt ad el, amivel nem is rendelkezik, egyben köztelezettséget vállal, hogy azt majd később visszaveszi.
részvényshort, devizashort
Hasonló kifejezéseket használunk, de voltaképpen egészen más egy részvényshort és egy devizashort. A részvénynél ugyanis valóban áresésre, vagyis annak a cégnek az elértéktelenedésére játszunk, amelyiknek a részvényét shortoljuk. Ez a tőzsdék történelmi tapasztalatai szerint már csak azért is kockázatos, mert hosszabb távon a részvények, a tőzsdék intenzíven drágulnak.
A devizashort egészen más, hiszen itt egy keresztárfolyamról beszélünk, vagyis a változás hosszabb távon várható értéke az összpiacon nulla. Azaz, ha a forint gyengülésére számítunk, akkor egy devizashort esetén egy másik devizához képest vett gyengülésről beszélünk.
Ha 260 forintos eurónál a forintot shortoljuk, akkor azt várjuk, hogy az euró lesz még 270 forint is, vagy éppen 280 forint. Másképpen megfogalmazva a devizashort mindig devizalong is egyben, hiszen csak megfogalmazás kérdése, hogy a forint gyengülésére, vagy az euró erősödésére játszunk.
Mi ebben az üzlet? Ha valaki 6000 forintos OTP idején – saját portfólióban levő részvény nélkül – eladott OTP-t, majd vállalta, hogy azt két hónap múlva visszaveszi, sokat kereshetett. Amikor ugyanis eladta a papírt, kapott érte 6000 forintot, amikor pedig visszavette, addigra leesett a kurzus 3000 forintra, már csak 3000-et kellett adnia érte. Lenullázta, befejezte pozícióját, és maradt neki részvényenként 3000 forintja.
Fedezet is lehet
A shortnak sokféle szituációban lehet helye, nemcsak a spekuláció eszköze, de bizony sokszor kifejezetten az óvatosság, a kockázatkezelés technikája. Nézzünk erre példát!
Ha egy OTP-s vezető tudja, hogy három hónap múlva jutalom gyanánt ezer OTP-részvényt fog kapni, amelynek ellenértékével pontosan szeretne számolni a lakásvásárlásánál, akkor fixálhatja a short segítségével a 3 hónappal későbbi árát. Mai áron eladhat, pedig még nincs papírja! Aki pedig rendelkezik mindenféle magyar részvénnyel, amelyet ugyan nem akar értékesíteni, de fél a következő három hónaptól, az egy short-üzlettel biztosíthatja magát a vészterhes időszakban. Ha esetleg áresés következik be, akkor a short-ügyleten megnyeri a részvényei áresését.
Összehangolt támadás
A részvénypiaci ügyleteket soha nem kell megindokolni. Ha valaki nyakon önti a piacot 300 ezer OTP-részvénnyel, biztosan le fogja nyomni az árat. Lehet, hogy szándékosan, mert éppen nagymértékű short-támadásban van, az is lehet, hogy kényszerből ad el, mert pár nap múlva ki kell fizetnie egy kötelezettséget, és már nem tud várni az eladással, vagy éppen hitelből tőzsdézett, és az áresés miatt kényszerlikvidálásra kényszerült, mert a hiteleit már nem fedezi a részvénypakettje.
Ezt nem tudhatjuk. Mindenesetre aki tényleg meg akar támadni egy részvényt, egy indexet vagy egy devizát, annak shortolni mindenképpen úgy érdemes, hogy az hasson a piacon. Zárás előtt, vagy amikor kisebb a nyüzsgés a piacon, hogy tartósabban látszódjon az alacsonyabb árfolyam. Az OTP október 9-én, csütörtökön a kereskedés vége előtt negyedórával esett hatalmasat.
Ha több befektető is felsorakozik a short-hadseregbe, akkor igyekezhetnek össze is hangolni a támadást.
—-Így kell kiütni a papírt—-
A nagyszabású shortolók ugyanis akkor nyernek, ha érdemi negatív folyamatokat is be tudnak indítani. Képzeljük el ismét az OTP elleni támadást! Hatezer forint az árfolyam, sokan bíznak ezen a szinten az OTP-ben, egyesek például lombardhitelt is felvesznek, azaz saját tőkeerejük mellett ugyanekkora összegért hitelből is vásárolnak OTP-t.
Valakinek van 600 ezer forintja, ebből megvehet 100 OTP-t, kölcsönkér továbbá a bankjától 600 ezer forintot, abból is vesz 100 OTP-t. A 600 ezres kölcsön fedezete pedig a 200 OTP-részvény. Ha azonban a shortolók intenzív eladásai miatt az árfolyam visszacsúszik 3000 forintig, akkor a 200 OTP-részvény már csak éppen 600 ezer forintot ér.
A bank úgy látja, hogy elolvadt a fedezet értéke, ezért gyorsan még értékesítteti az adóssal a részvényeit, hogy az vissza tudja fizetni neki a kölcsönt. Na így lehet valóban kiütni egy papírt, hiszen a kényszerlikvidálások miatt újabb és újabb kínálati nyomás nehezedik a részvényre, az árfolyam nagyon beesik, a shortolók örömtáncot lejtenek, mert nagyot nyertek.
Ilyen kényszerlikvidálási hullámot 1998-ban, az orosz válság idején határozottan lehetett látni. Azóta mások a befektetők, óvatosabbak, kevesebben tőzsdéznek hitelből, de azért biztosan voltak ilyen hatások most is a piacon.
Nagy kockázat
Figyelem, shortolni azért nagyon veszélyes! Különösen kölcsönből, vagy bármilyen tőkeáttétellel, de egyelőre nézzük csak meg a saját erőből történő shortolást.
a vw sztori
A világ legértékesebb autógyártó cége, egyben a második legértékesebb európai vállalata lett szinte egyik napról a másikra a Volkswagen, miután a részvény árfolyama az idén megnyolcszorozódott. A rövid időre már ezereurós részvényenkénti ár – meglepő módon – a short-támadóknak köszönhető.
Ahogyan más autóipari cégekre, úgy a VW áresésére is játszottak a short-spekuláns fedezeti alapok. Ám itt emberükre akadtak, hiszen a főtulajdonos Porsche nagyban vette a papírokat, és hamarosan bejelentette, hogy 75 százalékig növelte részesedését. A részvénybirtoklás nélkül papírokat értékesítő spekulánsok megrettentek, rájöttek hogy egész egyszerűen nem lesz annyi szabadon elérhető részvény, amennyit vissza kellene hamarosan vásárolniuk, így megrohamozták az azonnali piacot.
Napi 100-150 százalékos drágulással, október 24-ről október 28-ra 200 euróról, 1000 euróra lőtt ki a hisztéria miatt az ár, majd persze gyorsan vissza is korrigált, de a korábbinál jóval magasabb szinten stabilizálódott.
Példánkban az OTP legyen 3000 forint. Gondoljunk csak bele, ha valaki áremelkedésre, vagyis longra játszik, akkor vesztesége limitált, legrosszabb értékben nulla forintra olvad az OTP ára, veszít 3000 forintot. Annyi pénzt lehet csak elveszíteni, amennyit az instrumentum értéke megenged.
De mi van, ha shortolunk, és emelkedés következik be? Az emelkedésnek nincsen felső limitje. Természetesen ritkák az ilyen mértékű árváltozások, de ha a 3000 forintos OTP – valami csoda folytán – visszanyeri a korábban egyáltalán nem ritka 9000 forintos árát, akkor a shortoló minden papíron 6000 forintot, azaz kétszer annyit bukott.
Ráadásul a short-támadásoknak szinte mindig jellemzője a kölcsön, a tőkeáttét, vagyis saját erejénél mindenki több pénzzel szeret betámadni egy részvényt vagy egy devizát, ami miatt a hatalmas bukásoknak is nagyobb az esélyük.
Jönnek a vevők
A short-akciókkal megtámadott részvények általában gyorsan korrigálnak, a teljesen indokolatlan árszintek előcsalják a fundamentális befektetőket, sőt valamikor a shortolóknak is vissza kell venni a papírokat, ami éppen a short-támadásnak megfelelő erejű long, azaz vételi nyomást is jelent majd a piacon.
A pénzügyi világ sok olyan eszközt feltalált, amelyet most kénytelen elfelejteni. A hedge fundok, az értékpapírosított hitelportfóliók (CDO-k, ABS-k) akkora veszteségeket okoznak a tulajdonosaiknak, hogy ezek már aligha fognak visszatérni. A short is csúnya dolgokhoz tud vezetni, ám eltűnni aligha fog.
Amikor adminisztratív módon betiltja egy hatóság, akkor sirathatjuk a szabadpiacunkat, de el kell fogadnunk: olykor segíthet az állami szigor, a diktatórikus korlátozás. Hogy azután egy kicsit nagyobb nyugalom közben a shortosok megint megkeressék és megtámadják a leggyengébb láncszemet.
Reméljük, akkor éppen nem a mi szeretett forintunk és OTP-nk lesz a célpont!
megkérdőjelezhető tőzsdei lépés
Október 29-én a BÉT megváltoztatta a napi elmozduláshoz meghatározott limitet. Amúgy egy részvény plusz/mínusz 15 százalékot mozoghat, de ezen a napon plusz/mínusz 25 százalék volt az engedélyezett változás.
Bizonyára mindenki örült a „nagy visszarendeződésnek”, hiszen ezen a napon felfelé lőtt ki a piac, de azért a felszabadítás megkérdőjelezhető hatásokkal is járt. Vélhetően éppen a rendkívüli mozgásokra van kitalálva egy ilyen limit, ha egyszer bekövetkezik a rendkívüli mozgás, akkor vajon miért lép a tőzsde egy rendkívülit a rendkívülire?
Ráadásul lehetnek olyan befektetők, akik számítottak a limitre, annak felszabadítása pedig kitolás volt számukra. Kérdés, hogy mennyire boldog az a befektető, akinek aznap nincs befektethető pénze, de másnap már lenne? Mit gondol egy OTP-, vagy Mol-dealer, ha a 15 százalékos limit elérése után elhagyja a monitort, és nem értesül a rendkívüli visszaeresztésről? Végül emlékezzünk meg szegény shortolóinkról is, az sem lehetett túl boldog, aki shortolt, és aznap csak 15 százalékos bukásig volt fedezete.
