A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése alapján a magyar gazdaság a harmadik negyedévben 0,8 százalékkal bővült éves összevetésben – közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedési adat meglepően gyenge: elemzők 1,7-2,2 százalékos mutatóra számítottak, a második negyedévben még 2 százalékkal bővült a gazdaság.
A KSH-adatsor szerint kiigazított számok alapján 0,7 százalékkal bővült a gazdaság éves szinten, viszont megismerkedhettünk az első, visszaesést jelző mutatóval is: a magyar GDP 0,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben a másodikhoz képest.
A közlemény figyelmeztet: a gyorsbecslés hibahatára 0,2 százalék, vagyis a végleges adatok ennyivel térhetnek el a mos közöltektől.
Megérkezett
Vélhetően az ipari export marad el jócskán a várakozásoktól, vagyis a vártnál korábban megérkezett a reálgazdasági válság – magyarázta lapunknak a gyenge GDP-adat lehetséges okát egybehangzóan Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője és Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese.
Az ipar mellett az építőipar teljesítménye is biztosan romlott, csakúgy mint a pénzügyi szolgáltatóké, az agráriumé bizonyosan javult, de az arányok csak a végleges adatokból derülnek majd ki – részletezte értékelését Karsai Gábor.
A GKI a pénteki GDP-adat nyomán a korábbi 1,5 helyett 1,2 százalékos GDP-növekedést vár idén az év egészében, a Concorde esetében ez a szám 1,7-ről 1,4 százalékosra csökkent.
Az általunk megkérdezetteken túl a piacot is meglepte a növekedési adat: az euró mintegy kétforintnyit erősödött, péntek délelőtt egy euróért 271-271,20 forintot adtak a bankközi devizapiacon.
Fékez az ipar
Az ipar termelése szeptemberben 0,7 százalékkal, kiigazított adatok szerint pedig 5,3 százalékkal csökkent éves összevetésben. Augusztushoz képest a visszaesés – kiigazított adatok alapján – 2,5 százalékos volt – közölte honlapján a KSH szintén pénteken.
Az év első kilenc hónapjában az ipari export 4,5 százalékkal bővült, viszont szeptemberben már 2,1 százalékkal csökkent. A válság által leginkább sújtott autóipar teljesítménye még 5,2 százalékkal emelkedett.
Tovább, lefelé
Nagyon régen volt ennyi bizonytalanság a makrogazdasági prognózisok körül – mondta az FN-nek Samu János. Nem tudni, hogy a magyar exportcikkek iránti európai – elsősorban németországi – kereslet meddig süllyed, nem tudni, hogy a lakossági fogyasztás (részben a hitelek befagyása miatt) mennyivel esik vissza, mint ahogy az sem sejthető, hogy a romló konjunktúrával együtt járó beruházáscsökkenést mennyire tudják ellenpontozni az uniós támogatások – mondta a közgazdász.
Ha minden területen pesszimista forgatókönyv érvényesül, nem kizárt, hogy a magyar gazdaság jövőre 2,5-3 százalékkal zsugorodik – mondta Samu János.
Ennél optimistább a GKI: ott most stagnálással számolnak. Karsai Gábor szerint az export jövőre is húzza majd valamennyire a gazdaságot, mert – részben a válság nyomán – a behozatal a kivitel üteménél jobban mérséklődik. Az iparcikkeink iránti európai kereslet azonban nagyon bizonytalan, valójában bármi lehetséges – árnyalta a képet a kutatóintézet vezérigazgató-helyettese.
Kibírja a büdzsé
A 2,5-3 százalékos visszaesést is kibírná a jövő évi költségvetés, mert a lassuló növekedés nyomán csökkenő adóbevételeket a büdzsé méretes tartaléka még ellentételezné – mondta az FN-nek Samu János.
Karsai Gábor szerint sem lesz gond a költségvetéssel: a bevételek nem a növekedésből, hanem a bérek és a fogyasztás adóztatásából származnak, ezeken a területeken pedig a kormány kimondottan pesszimista forgatókönyvek alapján számolt.
Az ÁSZ megmondja
A GDP 2 százalékos visszaesése esetén 2009-ben a GDP volumene mintegy 1000, az államháztartási bevételek nagysága pedig 400-420 milliárd forinttal csökkenne. A GDP minden további 1 százalékos visszaesése 610-620 milliárd forinttal rontaná az egyenleget – olvasható a büdzsétervhez benyújtott számvevőszéki véleményben.
Ha a növekedést lassító tényezők együttes hatását nem sikerül megfelelően tompítani, akkor a
magyar gazdaság olyan visszaesési spirálba kerülhet, amely az államháztartási bevételek csökkenésén keresztül a költségvetési egyensúlyt is veszélyezteti.
Több jel is arra utal, hogy e tényezőket a kormányzati makrogazdasági pálya kialakításánál nem kellő súllyal vették figyelembe, ezért fennáll a gazdaság túlfékezésének a kockázata is – írja az Állami Számvevőszék.
—-Elhúzódó, fájdalmas folyamat lesz—-
Nem a szokásos ciklikus recesszióra készülhetünk – mondta Trippon Mariann, a CIB bank elemzési vezetője a Figyelő és a CIB közös konferenciáján csütörtökön.
A recesszió oka ugyanis most az ingatlanbuborék kipattanásával összefüggő hitelválság. Bár a bankközi piacokra visszatérőben a likviditás, ez nagyrészt a jegybankok tevékenységének köszönhető – magyarázta a szakember. A pénzügyi rendszer helyzete ahhoz a beteghez hasonlítható, aki túlélte ugyan a szívrohamot, de még lélegeztetőgépen van – tette hozzá.
Pangás is jöhet
Trippon Mariann szerint a recesszió nem „V alakú” lesz, tehát nem arra kell felkészülnünk, hogy rövid visszaesés után újra növekedés kezdődik. Sokkal inkább elhúzódó folyamatra kell számítani, ami a grafikonon inkább az „U” alakhoz fog hasonlítani. Nem kizárt az sem, hogy a visszaesés után hosszabb pangás következik majd („L” alakú grafikon”), kétségkívül ennek lennének a legsúlyosabb következményei.
A ránk váró időszak legfőbb jellemzője lesz a „deleveraging”, azaz a csökkenő áttétel (azaz egyre kevésbé lesz arra lehetőség, hogy a piaci szereplők saját tőkéjük többszörösét kockáztassák).
Korábban (az összeomlás előtt) a befektetőknek nem okozott gondot, hogy pénzük többszörösét kockáztassák különböző ügyletekben olyan származékos piacokon is, amelyek már valójában semmilyen összefüggésben nem voltak a valóságos gazdasággal.
Vége a “szélhámosság korának”
Ez ma már nem megy, „véget ért a szélhámosság kora” – summázta a piacon történteket Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője, aki a válság egyetlen jótéteményéről, az olaj és élelmiszerárak csökkenéséről beszélhetett.
A „deleveraging” azonban azt is jelenti, hogy a tőkeszegény magyar vállalkozások sem kapnak finanszírozást elnyert és biztos projektekre sem – derült ki Gansperger Gyula, a KÉSZ Holding Zrt. alelnökének szavaiból. Már nem az a kérdés, hogy elkerülhető-e a válság és a recesszió, hanem az, hogy melyik ágazatot mikor s milyen mértékben éri el. Gansperger szerint egy cég sem kerülheti el a leépítéseket, a kellemetlen „hentesmunkát”, de legalábbis a juttatások csökkentését – vélte a hitelválság által elsők között érintett építőipari kivitelezés területén dolgozó szakember.
Hasonló pesszimizmus csendült ki Tolnay Lajos, a MAL Magyar Alumínium Zrt. elnökének szavaiból is, aki egyes termékcsoportok forgalmazásában – például az autógyáraknak szállított öntvényekben – szintén tapasztalja a válság negatív hatásait.
