Az uniós források átrendezése segítségével hirdetett „anticiklikus gazdaságpolitikát” Bajnai Gordon a Gazdasági Csúcson. A csütörtöki tanácskozás a gazdasági bizottság „kibővített ülése”, ahol a gazdasági bizottság tagjai mellett az országos érdekegyeztetés szerpelői, az MNB és a számvevőszék is képviseltette magát.
1400 milliárd forintos kedvezményes forrás (hitel) jutna a vállalkozásoknak, mikrohitelek, hitelgarancia-termékek és kamattámogatás révén – jelentette be Bajnai Gordon.
a bajnai-program elemei
– Kedvezményes hitelek (2-3 százalékos kamattámoagtású hitelek, mikrohitelek, állami hitelgarancia, MFB konstrukciók, kkv-hitel);
– A vállalkozásoknak járó uniós források növelése;
– Kevésbé szigorú pályázati feltételek, nagyobb támogatási arány;
– Automatikus kkv pályázatok 1-50 millió forint között, 50-70 százalékos támoagtási aránnyal;
– Munkahelyteremtő, – megtaró járulékkedvezmények;
– Exportösztönzés, gazdaságdiplomácia offenzíva (Kína, Balkán, Oroszország, Közel-Kelet);
– Keresletélénkítés: építőipari beruházások, panelprogram;
– Versenyképesebb üzleti környezet (csökkenne az engedélyezések száma, az állam is késedelmi kamatot fizetne, csökkenne az adminisztráció);
– Korrupcióellenes lépések, pártfinanszírozás reformja
A pályázati feltételek könnyítését is ígérte a miniszter. Százezer munkahelyet (ennyire van forrás) őrizne meg Bajnai Gordon azzal a kedvezménnyel, amely egy új dolgozó felvétele esetén 5 másik, megtartott munkavállalónál 10 százalékos járulékcsökkentést jelentene az első évben, 6 százalékosat a másodikban.
Adóreform, euró
Bajnai Gordon szerint szükséges adóreform, de az adók mérsékléséséhez világosan meg kell mondani, milyen kiadásokat kell lecsökkenteni. A miniszter szerint jövőre csak adóátrendezésre van lehetőség.
A miniszter szerint javítani kell az üzleti környezetet is, s el kell mozdulni abba az irányba, hogy a vállalkozásoknak engedélykérésési kötelezettségei bejelentési kötelezettségekké változzanak át.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szerint is be kell látni, hogy most adócsökkentésre nem, de adóátrendezésre van lehetőség. A frakcióvezető szerint az áfát kellene 22 százalékra emelni, s az szja sávhatárát eltolni 1,7 millióról 2,2 millió forintra, s az örökösödési illetéket is eltörölnék 20 millió forintos értékhatárig.
A frakcióvezető az euró mielőbbi bevezetését szorgalmazta, ezzel a később felszólaló Veres János pénzügyminiszter is egyetértett.
Futó gyorsaságot kért
Futó Péter, az MGYOSZ elnöke gyorsaságot kért: nem újítják meg számos kkv forgóeszközhiteleit, napról napra vállalkozásokat veszítünk – mondta. Kóka János az SZDSZ részéről egy azonnali, állami árfolyam-garanciavállalás melletti forinthitelalapot hozna létre vállalatoknak, amelynek alapja egy 500 millió eurós IMF-es hitel lenne.
Kóka János beszélt az „álminimálbéresek” és rokkantnyugdíjasok jelentette terhekről, az állami pazarlásról és az adócsökkentés szükségességéről is.
Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke azt hangsúlyozta: nem jöhet fiskális lazítás, s a monetáris lazításnak is komoly korláta a devizahitelesek, a bankrendszer sérülékenysége. Az alelnök hangsúlyozta: alulfinanszírozás helyett szerkezeti átalakítások kellenek az államháztartásban.
Matolcsy György, a Fidesz vezető gazdaságpolitikusa a Bajnai-program irányát jónak nevezte, ugyanakkor megkérdőjelezte annak a hitelességét. A politikus szerint politikai fordulat nélkül már nem lehetséges gazdasági fordulat Magyarországon.
Latorcai János a KDNP képviseletében fölvetette a nagy vagyonok megadóztatásának a lehetőségét, illetve a családi adózás bevezetését. A politikus szerint a bankok is kivehetnék részüket a válság terheiből, például többlet adóteherrel.
Eddig elkerültük az államcsődöt
Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke szerint sikerült ugyan elkerülni az államcsődöt, de óva intett attól az illúziótól, hogy az már nem is következhet be egy későbbi időpontban. Óva intett attól is, hogy az ország ismét hitelből finanszírozzon jóléti-szociális kiadásokat.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben igen fontosnak tartják a foglalkoztatás bővítésére irányuló programokat. Felajánlotta a kormánynak a segítséget, mert a képzések, átképzések igen kis hatékonysággal működtek, az MSZOSZ pedig a szakszervezeti vezető szerint jobban látja, hogy az adott lépések mennyire valósulnak meg. A gazdasági csúcson többen óvatosságra intettek a bérekkel és a fizetésekkel, de Pataky szerint ez nem szabad, hogy a munka leértékelését jelentse.
Több bürokrácia kell?
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke arról beszélt, hogy elsősorban politikai konszenzusra van szükség, mert anélkül az összes többi szereplő együttműködése okafogyottá válik.
Hasonlóan az MSZOSZ véleményéhez, miszerint a munkát nem szabad leértékelni, úgy a közszolgálatot sem. Míg korábban többen a bürokrácia leépítéséről beszéltek, Varga szerint pontosan a bürokrácia növelésére van szükség. A szakszervezeti vezető ezen a szakértelem növelését érti.
Jelenleg ugyanis ebben a kérdésben súlyos deficit van, ahogyan a jogalkotásban is. Ez azonban már az Országgyűlés és az önkormányzatok felelőssége.
Besülhet a motor
Egy japán közmondás szerint az első győztes csata után szorosabbra kell húzni a sisak szíját – mondta Bajnai Gordon zárszavában arra utalva, hogy jelenleg a válság elején vagyunk túl, és nem lehet még hátradőlni.
Jelenleg az a legnagyobb veszély, hogy a vállalkozások alól kihúzzák a talajt, és a már meglévő hiteleiket sem kapják meg, így ha a gazdaság nem kapja meg az olajat, akkor besül a motor.
Reagálva a korábbi felszólalásokra kifejtette, hogy nem igaz, hogy a kormány nem tesz az adott esetben semmit, mert azonnali reakcióként 800 milliárdos csomagot jelentettek be a cégek számára. Mindemellett igen fontos, hogy az uniós forrásokat előre csoportosítsák, és hozzáférést felgyorsítsák.
Matolcsy György javaslatait ugyancsak megfontolandónak értékelte mind a lakáspolitika, a megújuló energiaforrások, a mezőgazdaság munkaerő-potenciálja, az építőipar konszolidációja, az exportösztönzés, és a munkahelyteremtés tekintetében is. Azt azért látni kell, hogy munkahelyek esetében nem lehet szó a reáljövedelmek növekedéséről, mindössze a megtartást lehet tervbe venni.
Bajnai Gordon fontosnak tartotta, hogy a gazdasági csúcson létrejöhet egy reformszövetség, amely elkötelezett a szociális-, az önkormányzati-, a munkaerő-piaci- és az adórendszer átalakításában. Tőlük azt várja, hogy a hangjuk megerősödjön, és segítse a kormányt, de a legnagyobb felelősség továbbra is a kormányé marad.
—-Elemzők: jó az irány—-
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője a csütörtöki gazdasági csúcson elhangzottakat értékelve azt emelte ki, hogy Bajnai Gordon gazdasági miniszter egy erőteljesebb, kkv irányultságú, gazdaságpolitikai csomag kidolgozását vetette fel, amelyben a kis- és közepes vállalkozások hitelhez juttatásának elősegítése is szerepel. Az elemző ezt hasznosnak értékelte, mivel a magyar bankrendszernek jelentősen megcsappant a hitelkínálati hajlandósága. Megjegyezte: annak részletei azonban nem körvonalazódtak, hogy a bankokat hogyan fogják mentesíteni a kkv hitelek kockázatai alól.
Barta György, a CIB Bank elemzője pozitívumként emelte ki, hogy Veres János pénzügyminiszter világosan deklarálta: a kormány szándéka, hogy Magyarország 2009-ben teljesíteni tudja azokat a feltételeket, amelyekkel beléphet az ERM-II. árfolyamrendszerbe.
A jegybank monetáris politikájával kapcsolatban Karvalits Ferenc MNB alelnök által elmondottakra az elemző úgy reagált: megerősítette az eddigi várakozásokat, vagyis azt, hogy a piaci feltételeken múlik, hogy mikor kezdődhet meg a lazító ciklus. Karvalits Ferenc azt mondta, hogy a lassuló világgazdasági növekedés és a csökkenő inflációs nyomás jelentősen tágítja a kamatpolitika mozgásterét.
