Extraprofittal kecsegtet a föld

Uniós tagságunk első két-három évében stagnáltak a földárak, 2007-ben az EU-s agrártámogatásoknak is köszönhetően az átlagos hektáronkénti ár 450 ezer forint körüli összegről nagyjából 500 ezer forintra nőtt – mondta a FigyelőNetnek Fűr Zoltán, a földterületek közvetítésével foglalkozó Földbróker.hu tulajdonosa.

Az agrártámogatások megjelenése ugyanis megduplázta, nagyjából átlagosan 20 ezer forintra emelte a hektáronkénti bérleti díjat, a drágulás pedig lassan átszivárgott a földárakba. A magasabb bérleti díj azt is jelenti, hogy az eddigi átlagos 2-3 százalékról 4-5 százalékosra nő a földterület hozama a tulajdonos számára.

A befektetőknek persze ez még kevéssé vonzó; az viszont már jobban hangzik, hogy ez adómentes reálhozam, és az unióban 5-10 szeresek a földárak, és 2011-től a különbség csökkenni fog.

Van kockázat

Az extraprofit nem automatikus. A 2011. május elsejéig tartó derogáció lejártáig csak magyar magánszemélyek vásárolhatnak földet, így a piac korlátozott és kevéssé likvid, vagyis addig sem az árak, sem pedig a kereslet érdemi emelkedésére nem számíthatunk.

A drágulást addig is fékezheti, hogy a magánosítás nyomán létrejött sok kicsi és versenyképtelen parcella folyamatosan kerül a piacra, állandó kínálatot teremtve.

Növekszik az őszi árpa (Fotó: MTI)

Az árak kiegyenlítődése ráadásul vélhetően nem azt jelenti majd, hogy a hazai árak elérik az uniós szintet; a magyar földárak várhatóan piaci viszonyok között is alacsonyabbak lesznek az uniós átlagnál, mert Magyarország az EU perifériáján van, ráadásul itthon túl magas a kínálat jó minőségű földből.

2011: a nagy ugrás

Az uniós csatlakozáskor kapott hétéves derogáció 2011. május elsején jár le, és vélhetően nem hosszabbítják meg. Így megnyílik a földpiac, magyar cégek, külföldi cégek és magánszemélyek is vásárolhatnak földet; ekkor fognak hirtelen közeledni az árak az uniós átlaghoz – mondta Fűr Zoltán. Vélhetően a piacnyitás dátumához közeledve például opciós szerződések – cégek és külföldiek hazai magánszemélyekkel kötött „elővásárlási” megállapodásai – már drágítani fogják a földet – árnyalja a képet a szakértő. Elsősorban hazai alapítású agrárcégek vásárolnak majd földeket a piacnyitás után – tette hozzá a szakértő.

A termőföld iránti kereslet ráadásul egyre növekszik, miután nemcsak az élelmiszerek iránti igény nő, hanem energetikai célra is egyre több földre lehet szükség; a biomasszaprojektek esetleges földigénye pedig árfelhajtó hatású lehet.

Az EU közös agrárpolitikája (CAP) 2013-ban módosul: a szakértő szerint a politikai küzdelmek jó eséllyel azzal végződnek, hogy a gazdagabb országok támogatása csökken , és hazánk nagyjából ugyanakkora támogatáshoz juthat, mint ma, vagyis a CAP átalakítása vélhetően nem befolyásolja majd a földárakat.

Az élelmiszerárak mostanában tapasztalható jelentős növekedése nincs hatással a földárra, mert a bérleti szerződések hosszú távúak, így a drágaságból a bérlők profitálnak – mondta Fűr Zoltán.

Szomszédaink már túl vannak rajta

Szlovákiában és Romániában szabad a piac, bárki vásárolhat földet, az árak magasak, így befektetési szempontból ez a két ország kevéssé érdekes – nyilatkozta a szakértő.

Szlovákiában ráadásul kicsik a táblák, gyakorlatilag lehetetlen nagy területeket vásárolni. Erdélyben gyenge a föld minősége, a Partiumban már magasak az árak, Bukarest környékén pedig nincs még megbízható teleknyilvántartás – ad gyors helyzetképet a határon túli lehetőségekről Fűr Zoltán.