1990 előtt a törvény az üzletszerű pénzkölcsönzés tényállás alapján büntette az uzsorás szerződéseket. A rendszerváltozás után a liberális gazdaságpolitika nyomán a magánszemélyek uzsorakamatra pénzkölcsönzéseiről azt lehet mondani, hogy általában kívül esnek a büntetőjog érdeklődési területén – mondta Hornyák Szabolcs, a Pécsi Tudományegyetem büntetőjogi tanszékének adjunktusa.
Az adjunktus szerint az elmúlt években nagyon kevés ilyen büntetőügy volt, és amikor volt, jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt indult. Ennek lényege, hogy pénzügyi tevékenységet – a hitelintézeti törvény alapján – csak megfelelő engedélyek birtokában és a törvényi szabályok betartásával lehet végezni. Ezek megsértése bűncselekmény.
Visszavonják a feljelentéseket
Ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megállapítja a jogosulatlan pénzügyi tevékenységet, akkor azt megtiltja, büntető eljárást kezdeményez és pénzbírságot is megszab, amely 2-20 millió forintig terjedhet, illetve különösen súlyos esetekben elérheti az adott tevékenységből származó bevétel 200 százalékát – mondta Binder István, a PSZÁF szóvivője.
A szóvivő azonban elmondta azt is: többször előfordult, hogy érkeztek előzetes bejelentések ilyen esetekről, viszont utóbb a bejelentő visszavonta a bejelentését.
Nehezíti a nyomozó hatóságok tevékenységét, hogy a sértettek is gyakran letagadják az eseteket, hiszen pénzügyileg, esetleg más módon is erőteljesen is függnek az uzsorásoktól. A PSZÁF másik lehetősége a feltárásra általában, a „próbavásárlás”, ami ebben körben szinte lehetetlen, hiszen az érintettek általában jól ismerik egymást, és nehezen tudja egy felügyeleti alkalmazott, helyi szegény sorsú rászorulónak álcázni magát.
A felügyeletnél jelenleg is zajlik ilyen típusú vizsgálat – mondta a PSZÁF szóvivője, aki az ügy konkrétumairól csak annyit kívánt közölni, hogy nem Szabolcsban van.
Nem mind uzsora, ami annak látszik
Hornyák Szabolcs elmondta: aki rendszeresen, ellenérték fejében, haszonszerzési céllal, egyedileg nem meghatározott körben ad hitelt vagy kölcsönt engedély nélkül, az bűncselekményt követ el. Ha viszont ezek közül nem teljesül minden feltétel, akkor a tevékenységet nem lehet pénzügyi tevékenységnek tekinteni, így nem is fér bele a büntető törvénykönyvi tényállásba.
Arra már született bírósági határozat, hogy ha megállapítható, hogy a kölcsönadók felírták az adósságot, nyilvántartották a kölcsönöket, úgy szervezték meg a kölcsönadást, hogy a sértett ne tudjon kikeveredni az adósságcsapdából, az jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek minősült. A statisztika szerint évente pár tíz ilyen bűncselekmény válik ismertté – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra: a magánszemélyek kölcsönszerződései önmagukban nem pénzügyi tevékenységek, így nem minősülhetnek bűncselekménynek. A másik fél helyzetének kihasználásával, feltűnően aránytalan előnyt kikötő szerződések a Polgári törvénykönyv hatálya alá tartoznak. Az ilyen szerződés semmis, érvénytelenségére határidőre tekintet nélkül bárki bármikor hivatkozhat rá. A törvény szerint ilyenkor az eredeti állapotot kell helyreállítani, ami elég nehéz, mert aki felvette, nehezen tudja visszaadni a pénzt – magyarázta.
Uzsora például az, ha valaki januárban felvesz egymillió forintot havi 10 százalékos uzsorakamatra, akkor februárban már 1,1 millió forint a tartozása, márciusban 1,21 millió forint, áprilisban pedig már 1,33 millió forint.
Kiss Szabolcs százados, a fővárosi V. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, egyetemi tanársegéd arra hívta fel a figyelmet, hogy jellemzően nem kölcsönszerződésként jelennek meg az uzsorás szerződések. Vagyis, az adásvételnek álcázott „uzsorás” szerződés esetében ha határidőig nem fizet a kölcsönt kérő, az ingóság azonnal átmegy a kölcsönt adó tulajdonába.
Ha a sértett bíróság előtt támadja meg az ilyen uzsorás kölcsönszerződést, akkor a bíróság pontosan a „feltűnően aránytalan előny”, vagyis a feltűnően magas kamat miatt meg is állapítja a szerződés semmisségét. Ezért inkább az a jellemző, hogy adásvételi szerződést kötnek a felek – mondta.
Hozzátette: aki „meg van szorulva”, az szinte bármilyen feltételt elfogad azért, hogy a banki hitelnél gyorsabban, szinte azonnal pénzhez jusson, még akkor is, ha a fedezetül kínált ingóság értékének felét kaphatja meg kölcsönként.
Adásvételnek álcázzák
Az uzsorás is a kölcsön dupláját kéri fedezetben, leggyakrabban nagyértékű gépkocsiban. Erre adásvételi szerződést kötnek a felek, ami tartalmában hamis, hiszen a szerződési szándékuk nem az adásvételre irányul, hanem a kölcsönszerződésre. Ha az uzsorás nem kapja meg időben a pénzét, az adásvételi szerződés birtokában legálisan átíratja az autót a saját nevére, még behajtóember sem kell hozzá – magyarázta Kiss Szabolcs.
Ha a sértett mégis ügyvédhez fordul az ügylet miatt, akkor azzal kell szembesülnie, hogy minden hivatalosan, törvényesen „le van papírozva”, bár nem az volt az eredeti szerződési akarat, hogy eladja az ingóságot, hanem a kölcsön
