Befejeződött pénteken Bradley Manning, a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott diplomáciai iratok kiszivárogtatásával vádolt amerikai katona első meghallgatása. Az ügyész szerint Manning titkos kormányzati anyagokhoz biztosított szabad hozzáférést az ellenségnek, a védelem viszont amellett érvelt, hogy a súlyos mentális problémákkal küzdő közlegény nem okozott kárt. Az ügyben eljáró tisztnek január 16-áig kell ítéletet hoznia arról, hogy hadbíróság elé állítható-e Manning.
A katona védője, David Coombs a hétnapos meghallgatást záró beszédében az eljárást a hadsereg túlkapásának nevezte, kiemelve, hogy Manning tette senkit sem sodort veszélybe és nem hordozott magában nemzetbiztonsági kockázatot. Coombs úgy fogalmazott, “nem szakadt le az ég” a kiszivárogtatás miatt.
Ezzel szemben az ügyész, Paul Amanza egyórás záróbeszédében kiemelte, hogy Manning jogtalan és erkölcstelen cselekedete olyan stratégiai fontosságú doumentumok publikálásához vezetett, amelyek többek között az iraki amerikai csapatoknak nyújtott légitámogatásról, a sebesült katonák elszállítására vonatkozó protokollról, hírszerzési forrásokról és általános katonai taktikákról is tartalmaztak információkat. Amanza szerint a katona közvetve segítette az al-Kaidát is.
A Manning elleni eljárás minden idők legnagyobb nemzetbiztonsági adatlopási ügye az Egyesült Államokban. A 24 éves férfit azzal vádolják, hogy 700 ezer titkos dokumentumot töltött le az amerikai hadsereg belső hálózatáról, mialatt Irakban szolgált, amelyeket később átadott a WikiLeaksnek.
A katonát az ügyészség 22 vádpontban akarja felelősségre vonni, köztük az ellenség segítése miatt is, amelyért halálbüntetés is kiszabható. Ez utóbbi vádpontot a védelem arra hivatkozva akarja ejtetni, hogy a kiszivárogtatás célközönsége nem az ellenség, hanem az amerikai nép volt. Az ügyészek már korábban bejelentették, hogy nem kérnek halálbüntetést a közlegényre, így a maximálisan kiszabható büntetés 150 év. Manning ügyvédje szerint azonban 30 évnyi szabadságvesztés “több mint elegendő” lenne.
