Winston Wolfe vagyok. Problémákat oldok meg – mondja a Harvey Keitel által alakított, jól fizetett szakértő a Ponyvaregény című filmben. Aki problémákat old meg, az jól keres a való világban is. Magyarországon például a top 100-as listák állandó szereplői a Kürti testvérek, akik Kürt elnevezésű vállalkozásukban többek között behalt hardverek tartalmát mentik meg a tulajdonosoknak, akik ezért vaskos számlák kiegyenlítésével róják le hálájukat.
Magas profitot ígérnek
Befektetési szempontból sem rossz ötlet problémamegoldókat keresni, mert aki a világ problémáira jó megoldásokat talál, az – pénzzel mért világunkban – magas profitot fog realizálni.
Igaz, az elmúlt két évben, miképpen a részvénypiacok általában, ezek a cégek is inkább vesztettek értékükből. Az úgynevezett SRI (társadalmilag felelős megközelítésű) cégek indexei körülbelül két évvel ezelőtti szintjükön állnak, de az idei évben a legismertebb három SRI-index egyaránt 20-25 százalékot veszített az értékéből. Probléma ugyanakkor bőven akad.
Nézzünk ebből hármat: csökkennek az ivóvízkészletek, kifogyóban a nem megújuló energiaforrások, klímakatasztrófa fenyeget.
A kék arany
Kifogyóban vannak ivóvízkészleteink, az elmúlt ötven évben megnégyszereződött a világ vízfogyasztása, és a trend folytatódik. A magánfelhasználás és az ipari felhasználás is ütemesen nő, de a legnagyobb vízfogyasztó továbbra is a mezőgazdaság. Egyre többen élünk a földön, és a hamburgereffektusként ismert trend mentén egyre több, korábban szerényen fogyasztó fejlődő országban is felveszi a lakosság a fejlett világ fogyasztási szokásait. Mindez pedig folyamatosan növeli a vízigényt.
Ha a kínai átlagember marhahúsfogyasztása egy évtized alatt meghatszorozódik, az a vízfelhasználásban még drasztikusabb változást jelent. Egészen más vízigénye van a mezőgazdaságnak, ha gabonát termeszt, amit közvetlenül elfogyaszt a lakosság, mintha rengeteg takarmányt állít elő, amivel marhákat etet, és a lakosság végül a marhahúst fogyasztja el. A víz tehát szűkös kapacitás, ráadásul talán a legveszélyesebb szűk keresztmetszet. Elfogyhat ugyanis az olaj, legfeljebb majd nagyobb szerepet kapnak más energiahordozók. De mivel helyettesíthető az ivóvíz? Jelen tudásunk szerint semmivel.
Mindenesetre egyre több alapkezelő indít Water Fundokat, azaz vízalapokat. Az utóbbi időben szintén divatossá vált boralapokkal ellentétben a vízalapok természetesen nem közvetlenül fektetnek a vízbe, vagyis nem halmoznak fel hatalmas raktárakban ásványvizes palackokat, de még csak nem is vesznek olyan területeket, amelyeken kutakat lehet fúrni.
A vízalapok dinamikus, technológiai élenjáró vállalatokba fektetnek. Olyan cégekbe, amelyek az ivóvíz kinyerésének valamilyen pontján ígéretes technológiával rendelkeznek, szennyvíz-tisztítással, lepárlással, a tengervíz sómentesítésével foglalkoznak.
Elfogy az olaj
A nem megújuló energiaforrások szűkössége is már legalább negyven éve foglalkoztatja az emberiséget. Ugyan korábban már sok olyan figyelmeztető vagy éppen túlságosan is károgó jóslat jelent meg, amely eddig nem vált valóra, mert mindig előkerültek újabb és újabb lelőhelyek, a tengerekből, vagy éppen a kanadai olajpalamezőkből is rengeteg olaj nyerhető még ki, de az biztos, hogy paradigmaváltásra van szükség az energiaiparban.
bioüzemanyag
Az energiaproblematika megoldásának egyik részeleme lehet a mezőgazdasági terményekből nyert üzemanyag, vagy az azok elégetésével nyert villamos energia.
Szalmatüzelésű erőművek, biodízel-üzemanyag, megnövekedett energiacélú repce-, illetve cukornádtermesztés szerepel a hírekben, ugyanakkor egyelőre ez az energia nem teljesen tiszta, egyéb energiaforrásokat is használni kell az energiatermeléshez, illetve a mezőgazdasági területek bevonhatósága korlátos.
Az mindenképpen vegyes megítélésű, ha úgy termel a világ bioenergiát, hogy Brazíliában a kivágott esőerdők helyére ültetnek cukornádat
Ma a közlekedésben 20 egység felhasznált energiából 19 az olajból származik, mindössze 1 olyan van, amelyik nem folyékony szénhidrogénből, hanem villamos energiából származik. Ráadásul a hihetetlen mértékben városiasodó Kínában 20-25 év alatt mintegy 300 millió gépjármű állhat csatasorba, ami a világ jelenlegi tejes autóparkjának a fele, csak Sanghajban évente több mint egymillió autóval fut több az utakon.
A közlekedés üzemanyag-ellátását meg kell oldani, hatékonyságjavítással foglalkozó cégek, elektromosautó-gyártók, hosszabb távon is hatékony óriásakkumulátor-gyártók lehetnek ennek a folyamatnak a nyertesei. Energia persze nem csak a közlekedésben kell, egyre nagyobb arányban lesz szükséges a szén-olaj-gáz hármast kiváltani. A hatékony szél-, nap-, vízi, atomenergiai megoldások kimunkálói is sikeresek lehetnek, érdemes megtalálni a vezető megújulóenergia-cégeket.
—-A klímaváltozás is üzlet—-
A globális felmelegedés, a klímaváltozás, a szélsőséges időjárási jelenségek nélkül ma már aligha képzelhető el esti híradó, ahogyan azt is kevesen kétlik, hogy mindezért nagyrészt az ember tevékenységei felelnek. Az árasztásos rizstermesztés vagy a szarvasmarha-tenyésztés metánkibocsátása, az esőerdők kiirtása, a széntüzelésű erőművek, a közlekedés károsanyag- (elsősorban) széndioxid-kibocsátása mind-mind olyan mértékű klímakatasztrófa irányába sodorja a világot, amelyen aligha segít néhány szélerőmű vagy vízi erőmű bekapcsolása az energiarendszerbe.
magyarok
Megújuló energiával foglalkozó, és ezáltal klímavédelmi szempontból is pozitív megítélésű cégek a Budapesti Értéktőzsdén is vannak, vagy inkább fogalmazzunk úgy, ha ígéreteik teljesülnek, lehetnek. A geotermikus energiával foglalkozó PannErgy (egykoron Pannonplast) a környezetbarát és tiszta geotermikus energiatermeléssel foglalkozik, amit az EU is támogat.
Magyarországnak egyszerre nagyon kedvező, ugyanakkor egyszerre kedvezőtlen az adottsága, a hőmérséklet gyorsan nő, ugyanakkor vizeinknek nagy az ásványisó-tartalma. A napenergia hasznosítására szakosodó Genesis Energy pedig Magyarországon és Spanyolországban kíván napelemgyárakat felépíteni, egyszer tán sikeres megújulóenergia-cég lehet, de egyelőre csak az előkészületeknél tart.
A problémára reméljük választ talál a következő évtizedekben az emberiség, különben gyermekeinknek már aligha érdemes a nyugdíjcélú előtakarékosságról tanácsadó cikket írni. Nem elég tehát az energiatakarékosság, a tiszta energiák részarányának növelése, drasztikus válaszlépéseket kell tenni. Hiszen az üvegházhatást okozó károsanyag-kibocsátást a jelenlegi szintről olyan környezetben kellene harmadára mérsékelni, ahol éppen világszerte háztartások tíz-, illetve százmillióiba vezetik be az áramot, például Indiában, Délkelet-Ázsiában. Mindenütt gombamód szaporodnak a szénerőművek, hiszen éppen ezen a vidéken még nagyon komoly szénkészletek segítik a belföldi energiatermelést.
A klímakérdés nemzetközi politikai összefogást is igényel, de nem véletlen, hogy az elmúlt két évben itthon is elterjedtek, Nyugaton pedig rendkívül divatossá váltak a klímaváltozás-, azaz climate change alapok. Ezek mind a károsanyag-kibocsátás mérséklésében vezető megoldásokat gyártó cégeket hajkurásszák.
Problémából befektetés
A problémákat tehát ismerjük, ugyanakkor hogyan lehet a legjobb befektetéseket megtalálni? Sok kockázat van, a világ befektetői piaca megtanulhatta, hogy amikor van egy divatos téma, korábban ilyen volt a biotech vagy az internet, akkor nem szabad pusztán azért vakon befektetni egy cégbe, mert az belevette a nevébe a divatos hívószót, mind az elbukott gyógyszerkísérletek, mind a kipukkant dotcomlufik sok veszteséget okoztak a befektetőknek.
Olykor iparági szakértők segítségével kell kiszűrni a valóban energiatakarékos technológiákat kidolgozó cégeket, a modern megújulóenergia-társaságokat, vagy éppen az ivóvíz-technológiákban úttörő vállalatokat. Csakhogy ez nem is olyan könnyű.
Problematikus, de megoldható
Remek, előremutató technológiái lehetnek a Siemensnek vagy a General Electricnek, ám az ekkora monstrumból nem lehet csak egy üzletágat megvenni, ilyenkor a befektető megveszi a korrupciós ügyből mosakodó teljes német ipari konglomerátumot, vagy azt az amerikai céget, amelyiknek a fejlett technológiák mellett hatalmas amerikai banki kitettsége van, ami pedig nem éppen pozitív hívószó mostanában a tőkepiacokon.
Ezért inkább specialistákat kell találni, ugyanakkor az egytermékes cégeket sem kedvelik annyira a befektetők, mert az egyetlen üzlet kudarca viszi a céget, általában jobb a több lábon álló vállalatok megítélése.
Nem könnyű a portfóliók feltöltése, de azért az ilyen alapok meg tudják tölteni a portfólióikat, és a subprime válság kirobbanásáig nem is teljesítettek rosszul, jellemzően nagy átlagban verték az általános részvényalapokat. A globális tőkepiaci visszaesés óta a klíma-, víz- vagy éppen megújulóenergia-alapok is visszaestek.
