megrendezett Pécsi Pénzügyi Napokon úgy fogalmazott: Magyarország többször
tűzött ki dátumot az eurózónához való csatlakozáshoz, de egyet sem teljesített
annak négy jogi kritériuma közül. A kormány a jegybankkal egyetértésben úgy
döntött, hogy addig nem határoz meg új dátumot, amíg közelebb nem kerülünk a
feltételek teljesítéséhez.
Az MNB elnöke úgy vélte, „ha azon az úton haladunk,
amin az elmúlt másfél évben jártunk, kezdünk közel kerülni ezekhez a
feltételekhez, és a kérdést 2009 elején érdemes lesz újra elővenni”. Simor
András hangsúlyozta, hogy a közös valuta eredményeként jelentős bővülés várható
majd a külkereskedelemben, eltűnik az árfolyamkockázat, növekszik a gazdaság
stabilitása.
A jóléti renszerünknek nincs gazdasági alapja
A jegybank elnöke szerint az euróval való fizetéshez, de
különösen az ország hosszú távú gazdasági növekedéséhez is szükség lenne a
szociális kiadások, a munkát terhelő adók és járulékok csökkentésére, az
adóbázis szélesítésére, a foglalkoztatás bővítésére, továbbá arra is, hogy a
kormányzat ne mérsékelje tovább a humán tőkét, az oktatást és az egészségügyet
érintő kiadásokat. Simor András példaként hozta fel, hogy Magyarország olyan
jóléti rendszert működtet, amelynek költségei nincsenek összhangban a gazdaság
nyújtotta lehetőségekkel. Ráadásul a rendszer számos olyan ösztönzőt tartalmaz,
ami az emberek egy részét hosszú időre távoltartja a munkaerőpiactól.
A gyermeknevelési támogatásokra GDP-arányosan a világon a
legtöbbet, a bruttó hazai termék 0,8 százalékát költjük, a rokkantak aránya a
40-64 éves korosztályban mintegy 10 százalék, szemben az 5 százalékos európai
uniós átlaggal, s annak ellenére, hogy a nyugdíjkorhatár 62 év, a magyarok
átlagosan 57 éves korukban mennek nyugdíjba – mondta el. Hozzátette:
Magyarországon a fejlődés gátja az is, hogy 10 millió lakosából 2,5 millió
ember számít nettó befizetőnek a személyi jövedelemadó tekintetében, emellett a
gazdaságban kicsi a verseny, még mindig magas az állami tulajdon aránya,
továbbá a szomszéd országokhoz képest magas az állami újraelosztás aránya.
Megnyerni a választást vagy az ország előremozdítása
Simor András rámutatott, hogy Magyarország a GDP-nek 50, míg
Szlovákia például csak a 36 százalékát centralizálja, vagyis ennyit vesz el a
gazdaság szereplőitől. A két állam költségvetési kiadásai közti különbség éves
szinten 3500-4000 milliárd forint. A jegybank elnöke összehasonlításként
megjegyezte: a választók a március 9-iki népszavazáson 40-50 milliárd forintról
döntöttek.
Az MNB elnökének javaslata szerint Magyarországnak
szomszédaihoz hasonlóan alacsonyabb költségvetési centralizációval kellene
dolgoznia, mert a jelenlegit a gazdálkodó szektor már nem bírja el. „Ha
nem ezen az úton haladunk, akkor a lemaradás irányába haladunk” –
fogalmazott.
Simor András megjegyezte, a politikusoknak konszenzusra kellene jutniuk abban,
hogy mi a feladatuk: a választások megnyerése, vagy az ország előremozdítása.
