“Politikai párbeszéd során mutatjuk meg, hogy a reformtörvények nem irányulnak egyetlen etnikai közösség, így a magyarok ellen sem” – jelentette ki Boris Tadic szerb államfő, miután Belgrádban tárgyalt Stefan Fülével, az EU bővítési biztosával. Az Európai Bizottság bővítési biztosa pedig reményét fejezte ki, hogy Magyarország nem fogja megvétózni a közelmúltban elfogadott szerb kárpótlási törvény miatt az EU-tagjelölti státus odaítélését Szerbiának.
Magyarország álláspontja szerint a szeptember végén elfogadott szerb kárpótlási törvény hátrányosan megkülönbözteti a szerbiai magyar kisebbséget azzal, hogy kizárja a kárpótlásra jogosultak köréből a Szerbiát a második világháborúban megszálló erők tagjait és leszármazottaikat. A vajdasági magyarok közül sokakat besoroztak a náci Németország oldalán harcoló, megszálló magyar hadseregbe – írta az AP hírügynökség.
A magyar kormány a törvény elfogadása óta élénken tiltakozik a jogszabály ellen. Budapesten berendelték a Külügyminisztériumba a szerb nagykövetet. Martonyi János magyar külügyminiszter a héten elfogadhatatlannak nevezte a törvényt, és nem zárta ki, hogy a magyar kormány vétójoggal él a Szerbia tagjelölti státuszáról döntő decemberi találkozón.
A vajdasági magyar politikai vezetők pedig kilátásba helyezték, hogy a szerb alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben.
A kárpótlási törvény elfogadása az Európai Unió egyik feltétele volt ahhoz, hogy Szerbia elnyerje a tagjelölti státust.
