A fehér házi protokoll szerint Barack Obama elnök, noha az afganisztánit korábban “az amerikai történelem leghosszabb háborújának” nevezte, nyilvánosan nem, legfeljebb egy nyilatkozatban fog pénteken megemlékezni arról, hogy az Egyesült Államok pontosan tíz évvel ezelőtt indította el a hadműveleteket a tálib kormány ellen, amely hátországot biztosított a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat végrehajtó al-Kaida terrorszervezet számára.
Az újraválasztásáért küzdő Obama számára most a kerek évfordulónál fontosabb a munkahelyteremtés, valamint az, hogy az Egyesült Államok hadereje valóban el tudja-e hagyni Afganisztánt 2014 végére, ahogy azt korábban megígérte. Az elmúlt egy évtized alatt összességében több mint kétmillió amerikai katona járta meg az afganisztáni és a 2003-ban elkezdett iraki háború hadszíntereit. Az első konfliktusban Amerika hadereje mintegy 1700, a másodikban pedig csaknem 4500 embert vesztett, a sebesültek száma pedig több tízezerre tehető.
Irakból az elnök döntése nyomán az amerikaiak várhatóan az év végig kivonulnak, Afganisztánból pedig, ahol a hadiszerencse megfordítása érdekében jelentős csapaterősítést hajtottak végre, idén júliustól jövő nyárig összesen 33 ezer katonát vezényelnek haza. Az ott maradó 70 ezernek az azt követő két és fél évben kell majd átadnia az afgán erőknek az ország feletti ellenőrzést.
A CBS legutóbbi közvélemény-kutatása szerint 10 amerikai közül ma 6 gondolja úgy, hogy az Egyesült Államoknak nincs már keresnivalója Afganisztánban, noha két évvel ezelőtt a többség még támogatta a beavatkozást. 10-ből 7 amerikainak az a meggyőződése, hogy a háború tovább tartott, mint azt a kezdetekor gondolták volna.
A Pew közvélemény-kutató intézet szerint minden harmadik szeptember 11. után hadba vonult veterán úgy gondolja, hogy nem volt érdemes belekezdeni sem az afganisztáni, sem az iraki háborúba.
