Évtizedes trend fordult meg az ország uniós tagságának megítélésével kapcsolatban: a Tárki felmérése szerint valamivel többen gondolják hátrányosnak a tagságot, mint ahányan jónak. A társadalomkutató intézet nyári, országos reprezentatív felmérése szerint jelentős azok aránya is, akik szerint a kérdés nem dönthető el egyértelműen.
A magyarok 39 százaléka szerint az ország EU-tagsága inkább rossz, 32 százalékuk szerint viszont inkább jó. 22 százalék véli úgy, hogy nem értékelhető egyértelműen az uniós tagság Magyarországra kifejtett hatása. A Tárki szerint az ország 2004-es uniós csatlakozása óta egészen 2011-ig mindig azok voltak többen, akik szerint az országnak az EU-csatlakozás egyértelműen pozitív (30-40 százalék) vagy se nem jó, se nem rossz, a tagságról csak tízből egy-két ember nyilatkozott negatívan.
Az elmúlt három évben azonban másfélszeresére nőtt a tagságot hátránynak tartók aránya. Jelentősen csökkent a tagságot vegyesen érékelők száma és kisebb mértékben ugyan, de mérséklődött az unióhoz pozitívan viszonyulóké.
A felmérésből kiderül, hogy az iskolázottsági szint és a jövedelmek emelkedésével nő a tagságot pozitívumként értékelők száma: a legfeljebb érettségivel rendelkezők között tízből hárman, a diplomások körében tízből öten tartják jó dolognak azt.
Fotó: AFP/Boris Roessler
A legrosszabb jövedelmi helyzetben lévők alig negyede áll pozitívan az uniós tagsághoz, az anyagi gondok nélkül élők körében az arány 61 százalék. Ugyancsak az átlagosnál több támogató van a foglalkoztatottak, a budapestiek, a dél-dunántúliak és az internetezők, a politikailag aktívak körében. Pártpreferenciák szerint csak az Együtt-PM szövetség tábora emelhető ki: az átlagoshoz képest csaknem kétszeres, 58 százalékos az EU-tagságot jónak tartók tábora körükben.
Mint néhány hete megírtuk, csökkent az európai közvélemény EU-ba vetett bizalma is. Az uniós polgárok 60 százaléka nem bízik az EU-ban, szemben a válság előtt, 2007-ben mért 32 százalékos bizalmatlansági aránnyal – derült ki az Eurobarometer uniós közvélemény-kutató intézet minap közzétett friss felméréséből. A bizalmatlanok aránya idén az előző évhez képest is növekedett, három százalékponttal.
A legkevésbé a ciprusiak (13 százalék), a spanyolok (17 százalék), a görögök (19 százalék) és a britek (20 százalék) bíznak az unióban. A Cipruson megvalósított, rendkívül fájdalmas bankmentőcsomag nyomán a szigetország lakosai körében rendkívül nagymértékben, 18 százalékponttal esett vissza az uniót bizalmukkal továbbra is kitüntetők aránya.
Magyarországon a megkérdezettek 47 százaléka válaszolt úgy, hogy bízik az EU-ban. Miközben 46 százalék nem bízik, 7 százalék nem tudta eldönteni. Az unióban bízók aránya az előző évi felméréshez képest három százalékponttal nőtt, a bizalmatlanoké öt százalékponttal csökkent, a határozatlanoké pedig két százalékponttal növekedett. A májusban végzett felmérés szerint az EU-ban tízből hat polgár “érzi magát az EU polgárának”. A megkérdezettek csaknem 60 százaléka az emberek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását tekinti a legnagyobb uniós vívmánynak.
