“A magyar alkotmányt meg kell újítani” – ezzel a megállapítással kezdi cikkét az Economist, a jelenleg érvénybe lévő alkotmányt a kommunista időkből és a rendszerváltozás korából származó furcsa keverékként jellemezve. A lap szerint ugyanakkor egy alkotmánynak felül kellene állnia a napi politikai alkudozásokon, és elfogadottságát növelné, ha minden párt részt venne megalkotásában.
A magyar kormány azonban “az előző évben kiszorította és elidegenítette az ellenzéket”, az egykori független intézményeket megszüntette, gúzsba kötötte vagy saját híveivel töltötte fel – írja az Economist, hozzátéve: Orbán Viktor kormánya ahelyett, hogy az ellenzékkel egyeztetett volna, inkább egy kérdőíven kérdezte nyolcmillió választó véleményét az új alaptörvényről, ígérve, hogy figyelembe fogja venni az észrevételeket.
A lap cikkében közli, hogy az MSZP, az LMP és a Jobbik egyaránt több egyeztetést és népszavazást követel. A kormány azonban csak egy hónapot adott a képviselőknek az alkotmányról szóló vitára, a szöveget április 18-án elfogadják, a “Fideszhez hű” Schmitt Pál köztársasági elnök pedig várhatóan nyolc napon belül aláírja.
Az Economist ismerteti az Európa Tanács Velencei Bizottságának a magyar alkotmányozási folyamatról szóló értékelését is, mely szerint a magyar kormány nem volt elég nyílt, nem egyeztetett eléggé a társadalommal és az ellenzékkel valamint siettette a folyamatot.
