20 és fél billió forintot követeltek a Magyar Nemzeti Banktól, a MÁV-tól pedig 342 milliárd forintot azok a felperesek, akik holokauszt-túlélők nevében akartak kárpótlást fizettetni a második világháborúban deportált zsidóság elkobzott javaiért és a haláltáborokba szállításért.
A per öt éve tart. A kereset beadásakor az Index megírta: a nemzetközi zsidó szervezetek és a nagy fajsúlyú kártérítési perek ügyvédei is távol maradtak az ügytől, azt néhány magánember saját szakállára kezdeményezte. Karsai László történész azt nyilatkozta: az ügy legfeljebb az antiszemitizmus szítására alkalmas. „Ha megkerestek volna ezzel, széles ívben vágom ki őket, mert ekkora ostobaságot nagyon rég nem hallottam” – közölte.
Az amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság szerint elsőként Magyarországon kell jogorvoslatot kérni vagy meggyőző indokot kell felmutatni arra vonatkozóan, hogy a magyar bíróság miért nem teszi ezt lehetővé – írja a Blikk. Az elutasítást azzal is indokolták, hogy a magyar állam három különböző kárpótlási lehetőséget is biztosított, tehát nem lehet azt mondani, hogy Magyarország elzárkózik a megoldástól és arról sincs tudomásuk, hogy a kárpótlási igényt egy magyar bíróság elfogultan kezelné.
Az ügyben eljáró amerikai bíró úgy látja: az antiszemitizmus ugyan egyre nagyobb teret hódít Európa-szerte, de az Egyesült Államokban is jelen van. Amíg viszont a diszkrimináció nem válik a kormányzati politika részévé, az amerikai bíróság nem tárgyalhatja az ügyeket anélkül, hogy a magyar bíróságoknak lehetősége lenne az ítélkezésre.
