Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek tanácskozásának végeztével pénteken elmondta, a energiaárra vonatkozó magyar szempontok az elfogadott zárónyilatkozatban kellő súllyal szerepel.
Másik fontos szempontként emelte ki a miniszterelnök, hogy a dokumentum garantálja: továbbra is tagállami hatáskörben marad, hogy melyik ország milyen forrásokból szeretné fedezni energiaszükségletét.
Fotó: MTI
“Senki nem mondhatja meg Magyarországnak, hogy hány százalék legyen gáz, mennyi legyen nukleáris, mennyi legyen szén, és így tovább, hanem ezt mi dönthetjük el” – húzta alá a miniszterelnök.
A dokumentumról elmondta, hogy az csak a kereteket állítja fel, a konkrét jogszabály-tervezetekkel az Európai Bizottságnak kell majd előállnia. Pozitívumként említette a miniszterelnök, hogy a szöveg továbbra is a kormány- illetve államfők kezében hagyja az ellenőrzést.
Ami jó Finnországnak…
Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány rugalmas az unión kívülről történő gázvásárlási szerződések transzparenciájának kérdésében. Engedélyeztetésről, jóváhagyás követelményéről nincs szó. Ahogyan az is, ha Brüsszel bele akarna szólni Magyarország energiamixébe, vagy a folyamat kikerülne az állam- illetve kormányfők ellenőrzése alól, “és valahol az európai unió bürokratikus jogalkotás útvesztőjének alkudzsungelében” dőlne el, hogy mi történik Magyarországon. Mint fogalmazott: szerinte ezek egyelőre távoli veszélyt jelentenek, “nem reálisak”.
A paksi bővítéssel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség által megvétózott fűtőanyag-szállítási szerződésről a kormány úgy gondolta, hogy elfogadható, de hagyott magának mozgásteret. Ami Finnországnak jó, az Magyarországnak is, nem ütközik a magyar érdekkel, Magyarország számára is elfogadható – utalva arra, hogy a finn Fennovaima is orosz atomerőművet épít, orosz fűtőanyag-ellátással, amelyet Brüsszel egy évvel korábban jóvá is hagyott.
Ukrajnában a csődere is készülni kell
A kormányfő szerint az Európai Unió állam- illetve kormányfői jó lépést tettek azzal, hogy összekötötték az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók sorsát az ukrán válság politikai rendezését előmozdítani hivatott minszki megállapodásokéval.
Ez “jogiasítja”, ésszerűbbé teszi a vitát, kikapcsol bizonyos történelmi reflexeket, nemzeti érdekeket, a szankciók sorsa körüli vita pedig egy ideológiai, geopolitikai vita helyett egy konkrét szerződés végrehajtásához kötődik.
“Magyarország, amely a békében érdekelt, készen áll, hogy minden segítséget megadjon ehhez” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy komoly bajokat lát Ukrajnában a gazdasági mutatók és folyamatok terén, az a “kegyetlen” IMF-program pedig, amelyet Kijevnek végre kell hajtania, “felveti a szociális ellehetetlenülés problémáját”, s Magyarország könnyedén válhat akaratlanul is ennek elszenvedőjévé. A miniszterelnök elmondta azt is, hogy folyamatos az egyeztetés a parlamenti pártokkal, hogy mi legyen akkor, ha Ukrajnából tömegek indulnak meg Nyugat felé jobb szociális körülmények vagy a túlélés érdekében.
” Magyarországnak ezzel foglalkoznia kell. Nem akarok pánikot kelteni. Nincs itt az ideje annak, hogy erről nyíltan beszéljünk, de az országnak fel kell készülni arra is, hogy az ukrán gazdaság stabilizálása a következő néhány hónapban nem csak sikerrel járhat, hanem kudarccal is” – foglalt állást Orbán Viktor.
Magyarország számai a legjobbak között
A görög válsággal összefüggésben a kormányfő arra álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországot minden más hatásnál komolyabban érinti, hogy a német gazdaság kilátásai javultak.
” Ha a német gazdaság jelentősen nő, akkor a magyar gazdaság még jelentősebb mértékben nő. Ez így van 15-20 éve” – emelte ki a miniszterlenök.
Orbán világossá tette azt is, hogy Magyarország érdekelt az eurózóna rendezett működésében, a görög válság megoldásában, de miután nem tagja az euróövezetnek, kellő körültekintéssel és visszafogottsággal vehet csak részt a vitában. Magyarország számai a legjobbak között vannak.
