A szintjelző mutatója könyörtelenül halad az „E” betű felé, már a lámpa is világít, hogy nem is olyan lassan, de biztosan fogy el az üzemanyagunk, ha nem tankolunk hamarosan. Sötét van és köd, előttünk pedig a végtelennek tűnő országút. Benzinkutat már jó ideje nem láttunk, ráadásul szeretnénk egy „márkás” kútnál megitatni a ménest.
A helyzet azonban nem kilátástalan, hiszen autónkba hangvezérlésű telematikai rendszer van telepítve, mely kétirányú kommunikációt képes folytatni az interneten a GPS-helymeghatározó rendszer (Global Positioning System) segítségével. Csupán megnyomunk egy gombot a műszerfalon, kiejtjük a „benzin” szót, és nemsokára egy kellemes hang ad részletes tájékoztatást a környékbeli benzinkutakról, beleértve azok márkáját, tőlünk mért távolságukat, illetve az ólommentes literenkénti árát.
Mi a harmadik legközelebbi lehetőséget választjuk, mert rendelkezünk a társaság chipkártyájával. Az oázist jelentő állomásig navigátorként közli a hang, hogy éppen merre kell fordulnunk.
Bármit, bármikor, bárhol
Lehet, hogy a jelenet kissé sci-fibe illő, sok helyütt azonban már létezik ilyen a gyakorlatban. Az autósok ugyanis egyre inkább igénylik a telematikai rendszerek által nyújtott biztonsági, navigációs, kényelmi és szórakoztató szolgáltatásokat.
Tény, hogy az emberek életük egyre nagyobb részét töltik az autóban. Éppen ezért „a járművek megérdemlik, hogy összekössük őket a külvilággal” – mondja Chet Huber, a legnagyobb amerikai telematikai szolgáltató, az OnStar vezérigazgatója. Cége jelenleg a biztonsági szolgáltatásokra koncentrál, hamarosan azonban átmerészkedik az interaktívabb területekre is.
Ez mind-mind belefér egy autóba!Biztonság (előfizetéses rendszerben):
•Autómentő segélyszolgálat
•Automatikus jelentés a mentőknek karambol esetén
•A központi zár reteszelésének feloldása a diszpécserközpontból
•Lopott gépjármű nyomon követése
Navigáció (előfizetéses rendszerben, illetve reklámbevételekből fedezve):
•Lépésenkénti irányítás
•Turistainformáció
•Személyre szabható hírcsoportok
•Jegyfoglalások
•Real-time forgalomvezérlés és elterelés
•Helyre szabott reklámok
Kényelem (előfizetéses rendszerben, illetve alkalmanként külön fizetve):
•Naptár/határidőnapló funkció
•Névjegykártyatár
•Hangvezérléses e-mail
•Tőzsdei megbízások
Szórakozás (előfizetéses rendszerben, illetve alkalmanként külön fizetve):
•Videójátékok
•DVD-lejátszás
•Műholdas/internetes rádió
•Zenék és mozifilmek letöltése.
A szolgáltatás alapcsomagban évi 199 dollárba kerül (az első év ráadásul ingyenes), nem több, mint az autós mobiltelefon éves előfizetési díja. A szükséges technológia is létezik már, bár még kérdéses, hogy hova fejlődik tovább. Egyes vélemények szerint például nagy kijelzőre sem lesz szükség az autóban: azt megteszi a vezető tenyérszámítógépe (PDA, Personal Digital Assistant). Ezt a középkonzolon elhelyezett dokkoló állványba helyezve nemcsak nagyfelbontású, színes vizuális interface-t kapunk, hanem beszálláskor egy csomó fontos adatot is (például: vásárlásokhoz márkapreferenciák, ülés- és tükörpozíció, névjegykártyatár a telefonáláshoz, e-mailezéshez) betölthetünk az autóba.
A hasznos funkciók sora olyan tételeket is tartalmaz, mint például az autós telemtria és az online banki, illetve brókerszolgáltatások. Előbbinél az autó központi számítógépes egysége folyamatosan vizsgálja az autó egyes részegységeit, és előre jelzi, ahol meghibásodás várható. Ezt már csak egy lépés összekötni az automatikus online rendeléssel, hogy még véletlenül se legyen hiánycikk a szervizben a keresett alkatrész. A motorsportok szerelmesei bolondulnának érte, ha a költséges chiptuning egyszerű letöltésre redukálódna: akár naponta lehetne cserélni a motorvezérlő szoftvert.
A Fidelity az OnStar beszállítójaként az online brókerszolgáltatásokat teszi elérhetővé az autóban. A cég bízik a Meridian Research augusztusi felmérésében, melyben a piackutató jelentős piaci keresletről számolt be. Gary Wallace, az ATX Technologies szóvivője másként látja a helyzetet. Szerinte ugyanis az ügyfelek nem tartanak igényt az online banki és brókerszolgáltatások autóból történő elérésére. Amennyiben ugyanis idevágó teendőiket éppen a dugóból próbálnák meg elintézni, egyszerűbb lenne számukra brókerüket, illetve bankárukat felhívni az autótelefonról.
Szép remények
Az iparág jelentős képviselője, a michigani székhelyű Delphi Automotives Systems becslései szerint 2005-re a gyártószalagról legördülő autók felében már szériafelszerelés lehet a telematikai rendszer.
Java-böngésző kerekeken!Tekintettel arra, hogy az alaptermékek piacán késhegyre menő harc folyik, az autógyártók (a General Motors, a Toyota, a DaimlerChrysler, a Ford, a BMW és a PSA Peugeot Citroën is) és az olyan cégek is betörni készülnek a piacra, mint a Microsoft, a Motorola, a Clarion, a Westwood One és az ATX Technologies. A Sun Microsystems vezérigazgatója, Scott McNealy szerint cége csupán egy újabb internetes portált lát az autóban, ami nem sokkal több, mint „négy keréken guruló java-browser”. A fenti cégek mellett azonban a szakosodott cégek, mint a Delphi, a Siemens, a Bosch, a Visteon és a Johnson Controls is gigászi összegeket költenek kutatásra és fejlesztésre.
A Delphit még lehet elfogultsággal vádolni, az UBS Warburg szakértőit azonban már nem. Az iparág azonban szerintük is rózsás jövő előtt áll. Úgy vélik, a piac egy évtizeden belül tízszeresére, évi 47,2 milliárd dollárra bővül.
Vannak konzervatívabb vélemények is. A Frost & Sullivan marketingtanácsadó cég becslése szerint az észak-amerikai piac mintegy 7 milliárd dollárosra nő 2007-ig. Talán a McKinsey & Co. igazgatója, Philip Rowland a legőszintébb: „a telematikai rendszerek világpiaca 2010-ben 13 és 100 milliárd dollár közötti forgalmat fog elkönyvelni a fogyasztói kereslettől, valamint attól függően, hogy milyen rendeleteket hoznak az amerikai, a japán és a nyugat-európai szabályozó szervek”.
Na és a veszélyek?
A mobiltelefonok autós használata megmutatta, hogy egy-egy hasznos eszköz miként válhat veszélyforrássá a közlekedésben. Azáltal ugyanis, hogy az emberek egyre több időt töltenek az autóban, egyre több dologról kell lemondaniuk, ha valóban a vezetésre koncentrálnak.
A kocsiba magunkkal visszük mobiltelefonunkat, laptopunkat, tenyérszámítógépeinket. A munkahelyi hajtás a menedzserekből egész egyszerűen kikényszeríti, hogy az autóban is használják kommunikációs eszközeiket.
Mobiltelefon: kihangosítóval is veszélyes!A vezetés közbeni mobiltelefonálás még abban az esetben is veszélyes, ha kihangosítón keresztül beszélünk. Gyakran hangzik el ellenérvként, hogy ez semmivel sem veszi el jobban a vezető figyelmét, mint ha egyik utasával beszélgetne. Ez azonban téves megállapítás. A vonalbeli partner ugyanis – az utassal ellentétben – nem látja a forgalmi szituációt, így nem hallgat el akkor sem, amikor vezetési tudást különösen igénylő útszakaszra ért az autó.
A University of Utah a National Safety Council (NSC) által publikált legfrissebb tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy hatástalanok azok az intézkedések, melyek csupán a kézi telefonálást tiltják meg a vezetőnek, a kihangosítóval történőt nem.
Az átlagvezető már rutinból vezet, viszonylag kevés krízishelyzettel találja magát szembe az utakon. Ezért gondolja úgy, hogy bőven lenne ideje, e-mailekre válaszolni, telefonálni, asztalt foglaltatni az étterembe vagy éppen vételi megbízást adni egy-egy ígéretes részvényre. „Az éberségre és az odafigyelésre azonban folyamatosan szükség van, hiszen egy pillanatnyi szünet is veszélybe sodorhatja magunk és mások életét is” – mondta Paul Green, a University of Michigan Transportation Research Institute vezető kutatója.
A washingtoni központú National Highway Traffic Safety Administration (NHTSA) kutatási és szimulációs osztályának vezetője, Michael Goodman rámutatott, hogy a súlyos személyi sérüléssel járó balesetek 25-50 százaléka a vezetői éberség hiányára vezethető vissza. A számokat nehéz ellenőrizni, hiszen a vétkesek, még ha túl is élik a balesetet, a felelősségre vonástól félve nem nagyon dicsekednek tettükkel. Kétségtelen tény viszont, hogy a vezetés közbeni evés, dohányzás, kutyasimogatás és – akármilyen megdöbbentően hangzik – szex túlságosan is elvonja a vezető figyelmét az útról, rossz esetben pedig még a kezét is a volánról.
A telematikai rendszerek elterjedése azonban a biztonsági kérdések mellett személyiségi jogi kérdéseket is felvet. Ha ugyanis műholdak követik minden mozdulatunkat, soha nem lehetünk igazán egyedül. Az Egyesült Államokban arra is volt már példa, hogy egy autókölcsönző bírságolt meg egy bérlőt azért, mert utóbbi többször is túllépte a bérautóval a megengedett maximális sebességet. A kocsiba szerelt telematikai rendszer ugyanis folyamatosan tudatta az autókölcsönző központi számítógépével, hogy a kocsi éppen hol és mekkora sebességgel halad. A bérleti szerződésben pedig feketén-fehéren szerepelt, hogy az autót az amerikai közlekedési szabályoknak megfelelően kell vezetni.
