Nagyvilág

Putyin terroristákat szabadít Ukrajnára

Putyin, krím (Putyin, krím)
Putyin, krím (Putyin, krím)

Új szakaszába lépett Vlagyimir Putyin hibrid háborúja Ukrajna ellen. Egyre több jel utal arra, hogy az orosz titkosszolgálatok állnak a szaporodó bombamerényletek mögött.

A dátum szimbolikus volt – február 22-én Ukrajna-szerte azt ünnepelték az emberek, hogy már egy éve nincs hatalmon a Majdan téri tüntetésekkel elűzött Viktor Janukovics. A második legnagyobb ukrán városban, Harkivban is szerveztek felvonulást. A tömeg békésen sétált a város egyik központi tere felé, amikor hirtelen robbanás történt. Eltérő jelentések voltak arról, hogy a robbanószerkezetet a hó alá rejtették, vagy egy autóból dobták ki, de az tény, hogy négyen meghaltak – köztük két tinédzser – és kilencen súlyosan megsérültek. Ez volt az első eset, hogy civil áldozatai is voltak a tavaly ősszel megindult merénylethullámnak Ukrajnában.

A harkivi merénylet azóta is heves vádaskodás tárgya. Moszkva szerint a kijevi vezetés akarta a robbantással Oroszország ellen hangolni az embereket, az ukrán belbiztonsági szolgálat (SBU) viszont pont az ellenkezőjét állítja: bizonyítékaik vannak, hogy a robbantást Moszkva utasítására hajtotta végre egy helyi szeparatista sejt. A Newsweek riporterének az SBU egyik tisztviselője meg is mutatta azt a felvételt, amelyen az egyik feltételezett elkövető tesz beismerő vallomás. A videón a kitakart arcú férfi arról beszél, hogy Belgorodban, a Harkivtól 80 kilométerre északra fekvő orosz városban, találkozott orosz megbízójával. Februárban kellett felvennie a merénylethez használt MON-100-as aknát egy harkivi rejtekhelyről. Állítólag azt is pontosan megmondták neki, hogy milyen szögben helyezze el a robbanóeszközt, hogy minél nagyobb legyen a pusztítás. Jutalma tízezer dollár lett volna.

Fotó: Europress/Sergey Bobok

Lehetetlen megmondani, hogy a vallomás megbízható-e, hiszen – mint a Newsweek riportere is megjegyzi – az orosz-ukrán konfliktusban mindkét fél használ propagandaeszközöket a maga igazának bizonygatására. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egyes sajtójelentések szerint az ukrán titkosszolgálat tele van orosz kettős ügynökökkel. Kifejezetlen életszerűtlen ugyanakkor az a feltételezés, hogy Kijev a saját lakossága ellen szervezhet merényleteket, hiszen az orosz katonai beavatkozás Kelet-Ukrajnában jól dokumentált tény, ahogy az is ismert, hogy Vlagyimir Putyin Ukrajna destabilizálására törekszik, hogy megakadályozza az ország nyugati integrációját.

Putyin terroristái

A szeparatisták által kontrollált területektől több mint 100 kilométerre lévő Harkivban már fél éve tart a terrorfenyegetettség. Először csak katonai célpontokat ért támadás, októberben például gránátokat dobtak egy raktárépületre. Aztán novemberben egy a nyugatbarát tüntetők körében közkedvelt pubban is bomba robbant, 11 ember sérült meg. Ekkor került a hatóságok látókörébe a magát Harkivi Partizánoknak nevező szeparatista csoport, amelyet a legsúlyosabb merényletek elkövetésével gyanúsítanak. Legutóbb április 1-jén fenyegették merénylettel a kormányt egy videoüzenetben. 24 órán belül volt is egy robbanás a városban, de az okozott károkról ellentétes információk keringenek.

A Time magazinnak sikerült interjút készítenie a terrorista sejt szóvivőjével. Filipp Ekozyants Skype-on keresztül az amerikai lapnak lényegében beismerte, hogy ők követték el a novemberi robbantást, de a februári merényletért nem vállalják a felelősséget. A céljuk, mint mondta, Harkiv „felszabadítása”.

A civilben esküvői lakodalmakon éneklő férfi nyíltan beszélt az interjúban arról, hogy a szervezetet nagyrészt egy orosz üzletember pénzeli, de kapnak támogatást a donyecki szakadároktól is, vagyis közvetve Moszkvától. Erősíti az orosz szálat az is, hogy a szervezetnek az állami Sberbank rosztovi fiókjában van számlája, erre gyűjtik az „adományokat”.

A Harkivi Partizánok nincsenek egyedül. Az ukrán belügyminisztérium szerint az elmúlt hónapokban több mint 700 oroszbarát szakadárt tartóztattak le a városban. Az egyik felszámolt sejt tagjait a luhanszki szeparatisták bízták meg egy katonai toborzóközpont és egy gázvezeték felrobbantásával, de vettek őrizetbe a donyecki szakadároknak dolgozó szélsőségeseket is.

Fotó: Europress

Nem csak Harkiv

A kibontakozó terrorista hadjárat nem korlátozódik Harkivra. Az elmúlt csaknem fél évben voltak kisebb robbantások a többi között Odesszában, Mariupolban, Dnyipropetrovszkban, sőt még Kijevben is. Vagyis a támadások tendenciává váltak, már nem lehet őket egymástól elszigetelten kezelni. A Newsweeknek Vitalij Naida nyilatkozott, aki az SBU internetes beszervezések felderítésére specializálódott osztályát vezeti. Ő a dnyipropetrovszki esetet hozta fel példaképp, ahol egyértelmű bizonyítékokat találtak arra, hogy a merénylők Moszkvából kapták az utasításokat. A három férfinél az orosz sorozatszámú fegyverek mellett megtalálták azokat a privát üzeneteket is, amelyeket állítólag az FSB (a KGB utódja) ügynökeivel váltottak egy orosz közösségi oldalon.

Taras Kuzio, a Johns Hopkins Egyetem munkatársa hosszú elemzést írt arról, hogy az elmúlt hónapokban történt merényletek miatt felmerülhet, hogy Oroszországot fel kell venni a terrorizmust támogató országok listájára. Szerinte titkosszolgálati jelentések bizonyítják, hogy az FSB és az orosz katonai hírszerzés (GRU) 3-5 fős ukrán és orosz állampolgárokból álló sejteket képez ki az Ukrajnától elszakított Krím-félszigeten, a Moldovától leválasztott Transznyisztriában, illetve négy orosz városban (Belgorod, Tambov, Taganrog, Rosztov) működő központokban.

Az Oroszország által kiképzett terroristáknak alapvetően öt feladatuk lehet Kuzio szerint:

  1. Vasúti sínek, kormányzati épületek, kisebb katonai célpontok felrobbantása, és merényletek a második világháborús, illetve függetlenségi megemlékezéseken.
  2. Félelem- és pánikkeltés az ukrán lakosságban.
  3. Az ukrán haderő csapatmozgásainak feltérképezése, információgyűjtés stratégiai fontosságú célpontokról (pl. Mariupol kikötője).
  4. Az orosz állami propaganda terjesztése, az „Új Oroszország” ideológiájának népszerűsítése, és hangulatkeltés a fasisztának bélyegzett nyugatpárti ukránok ellen.
  5. Beszivárgás az ukrán hadseregbe és információgyűjtés a szeparatisták számára.

Minden jel arra utal, hogy a februári tűzszüneti egyezmény időt adott Vlagyimir Putyinnak, hogy új fázisba léptesse az Ukrajna elleni hibrid háborút. Fekete öves judóshoz méltóan Putyin mindig ki akarja zökkenteni egyensúlyából az ellenfelét. A terrorizmus kiváló eszköz ehhez, hiszen a merényletek az ukrán lakosság harci moráljának erodálódásához vezetnek, és közben az biztonsági szolgálatokat is túlterhelik. A kérdés az, hogy mit tud lépni erre az Európai Unió és az Egyesült Államok.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik