Az Európa védelmére szánt rakétapajzs első fázisának létrehozásáról, az “okos védelem” bevezetéséről és arról döntöttek vasárnap chicagói csúcstalálkozójukon a NATO-tagállamok vezetői, hogy a francia erők idő előtti hazarendelése ellenére tartják magukat az afganisztáni csapatkivonás eredeti ütemtervéhez.
Orbán sürget
A rakétapajzsról szóló bejelentés azt jelenti, hogy a védelem működik és alapszinten képes rá, hogy megsemmisítse a bejövő rakétákat. A szövetség ramsteini parancsnoksága alá helyeztek egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM-3-as elfogó rakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó Aegis osztályú amerikai fregattok és Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása. A rendszer létrehozása négy fázisból áll majd, teljes hadrendbe állítása 2020 körül várható.
“A NATO legfőbb jellemzője továbbra is a kollektív védelem kell, hogy legyen, amelynek egyik fontos eszköze a rakétavédelmi rendszer” – jelentette ki a NATO-csúcson Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő egyúttal sürgette Macedónia és Montenegró mielőbbi csatlakozását a katonai szövetséghez.
Több kiképzés
A NATO-tagállamok a csúcson úgy döntöttek hogy az “okos védelmet” teszik meg új gondolkodásmódjuk alapjává. “Ez azt jelenti, hogy közös alapba gyűjtjük és megosztjuk kapacitásaikat, prioritásokat tűzünk ki és jobban koordináljuk erőfeszítéseinket” – írta Facebook-oldalán a főtitkár. Az “okos védelem” keretében mintegy 20 projektet hagytak jóvá.
A szövetség úgy határozott, hogy növeli a hadgyakorlatok és kiképzések számát, kiszélesíti oktatást és ezekbe a projektekbe bevonja a partnerországokat is. Ez Rasmussen szerint megerősíti a Líbiában, Afganisztánban és Koszovóban kialakított együttműködést.
Afganisztáni átadás
Barack Obama amerikai elnök figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy “nehéz napok” és további veszteségek várnak még a szövetségre, de megerősítette, hogy a francia erők az idei kivonása Afganisztánból nem változtat a szövetség az ütemtervén, miszerint harcoló alakulatait 2014 végéig vonja majd ki Afganisztánból. A harci műveletekben a NATO-erők 2013 második felétől az afgánoknak adják át a vezetést és túlnyomó többségük 2015 elejéig elhagyja az országot.
Az Egyesült Államoknak az Afganisztánban csapatokat állomásoztató szövetségesei és partnerei részéről vasárnapig mintegy 1 milliárd dollárnyi felajánlás érkezett az afgán biztonsági erők 2014 utáni támogatására.
Az afgán erőket 2015 végéig 352 ezer főre fogják felduzzasztani, majd később ezt a létszámot takarékosságból a 230 ezer fős, “fenntartható” szintre csökkentik majd.
