A lehető legsúlyosabb büntetésre, 21 évi szabadságvesztésre ítélte pénteken egy oslói bíróság Anders Behring Breiviket, a 77 halálos áldozatot követelő 2011. július 22-i norvégiai kettős merénylet elkövetőjét. Az egyhangúlag elfogadott döntés értelmében Breiviknek “preventív fogságban” kell töltenie büntetését, vagyis olyan fegyházba kell bevonulnia, ahol a társadalomra veszélyes elítéltek raboskodnak. A norvég törvények szerint az effajta ítéletek esetében a bűnözők tovább tarthatók börtönben, amennyiben a hatóságok úgy találják, hogy veszélyt jelentenek a társadalomra.
Jogi szakértők nem zárják ki, hogy Breivik börtönben fogja leélni élete hátralevő részét. Az ítélet szerint a vádlottnak 21 évet kell börtönben letöltenie, és 10 évnél korábban semmiképpen sem bocsátható szabadon.
Breivik sötét öltönyben érkezett a bíróságra, rövidre vágott szakállt viselt, és amikor a terembe lépett, szokásához híven karlendítéssel, ökölbe szorított kézzel “üdvözölte” a jelenlévőket. Szemlátomást elégedettséggel fogadta az ítéletet. Korábban azt hangoztatta, hogy számára a halálnál is rosszabb lenne, ha beszámíthatatlannak minősítenék. Előzőleg ügyvédjei azt mondták, hogy a börtönbüntetést elfogadják, de fellebbezni fognak, amennyiben a bíróság úgy rendelkezik, hogy elmegyógyintézetbe kell zárni Breiviket.
Az április 16-án megkezdődött perben Breiviket terrorista tevékenységgel és 77 rendbeli, előre kitervelt szándékos emberöléssel vádolták meg. Az ügyészség úgy foglalt állást, hogy Breivik nem beszámítható, s azt javasolta, hogy zárják elmegyógyintézetbe a férfit.
Breivik beismerte a két támadást, amelyet könyörtelennek, de szükségesnek nevezett, s azt mondta, a muzulmán gyarmatosítástól akarta megvédeni a Nyugatot.
 |
| Fotó: AFP / Odd Andersen |
Tizennégy éves volt a legfiatalabb áldozat
2011. július 22-én pokolgép robbant Oslo kormányzati negyedében. A robbanóanyagot egy fehér Volkswagenbe rejtették, amellyel kilenc perccel korábban parkolt le egy rendőrruhás férfi a Jens Stoltenberg miniszterelnök irodájának is helyet adó épület előtt. A detonációnak 8 halottja és 209 – köztük 9 súlyos – sérültje volt, a környező épületek megrongálódtak. A rendőrség röviddel a robbantás után bejelentette, hogy a kormányfő nem sérült meg, nem volt az irodájában. A nyomozás kimutatta, hogy a merényletben használt robbanóanyag ammónium-nitrát és gázolaj keverékéből állt.
A második támadás mintegy két órával később történt az Oslótól 40 kilométerre fekvő Utoya szigetén, a kormányzó Norvég Munkáspárt ifjúsági táborában. A területre bejutott egy magát rendőrnek kiadó férfi, majd tüzet nyitott a táborozókra. A szigeten pánik tört ki, a fiatalok közül sokan halálfélelmükben a vízbe menekültek, a sebesültek halottnak tettették magukat, de a pisztollyal és puskával felfegyverkezett gyilkos így is célba vette és lemészárolta őket. A körülbelül egy órán át tartó vérengzésnek 69 halottja és 110 – köztük 55 súlyos – sebesültje volt, a legfiatalabb áldozat 14 évesen halt meg.
A rendőrök közlekedési nehézségek miatt csak a riasztás után egy órával értek a szigetre, ahol elfogták az ellenállást nem tanúsító tettest. A 32 éves, szélsőséges, jobboldali nézeteket valló norvég férfit Anders Behring Breivik néven azonosították. Breivik beismerte a két támadást, amelyet könyörtelennek, de szükségesnek nevezett, s azt mondta, a muzulmán gyarmatosítástól akarta megvédeni a Nyugatot.
Naplójegyzet, terrorista kézikönyv, propaganda
Akciója előtt a tettes Andrew Berwick álnéven tette fel az internetre éveken át írt, „Európai függetlenségi nyilatkozat – 2083″ című kiáltványát, amelyben keveredik naplójegyzet, terrorista kézikönyv, történelmi hivatkozás és politikai propaganda.
A tettes feljegyzéseket készített a támadás 2009-ben megkezdett konkrét előkészületeiről, a fegyver- és robbanóanyag-beszerzésekről, a célba veendő európai országokról. Elsődleges célpontként a kormányzó norvég szocialista-szociáldemokrata párt éves tanácskozását jelölte meg, de végül a kormány székháza és a Norvég Munkáspárt nyári tábora mellett döntött. 2002-ben elindított „marxistavadász” keresztes hadjáratában egyetlen korlátot szabott magának, azt, hogy „az európai multikulturális elit” elleni harc mérlege nem haladhatja meg a „45 ezer halottat és az egymillió sebesültet” az „arányosság elve” értelmében.
Kiáltványa a következő szavakkal zárult: „Azt hiszem, ez lesz az utolsó bekezdés. Most július 22-e, péntek van, 12 óra 51 perc.” Alatta egy fotón a „Marxistavadász” feliratú fegyverrel volt látható.
