Kompromisszumot kell kötni a szomszédokkal a státustörvényről a bővítési főigazgató szerint
Első hallásra kínos, hogy az Unió magas rangú vezetőjének figyelmeztetnie kell a magyar politikai elitet arra, hogy a szomszédainkat közvetlenül érintő kérdésekben csak a velük való megállapodás után szabad lépni. Másrészt viszont felértékelődik az Unió attól, hogy nyilvánvalóvá tették: a térség bármely vezető testületét rákényszerítik arra, hogy figyelmbe vegye a másik fél szempontjait, ha a döntése kihat azokra is. Eneko Landaburu kétnapos magyarországi látogatásának végén nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek: „Nagyon fontos, hogy Magyarország és szomszédai megtegyék a normális diplomáciai lépéseket, hogy a problémáikat kétoldalú szinten oldják meg”. Az EU-bővítéssel kapcsolatban Landaburu azt hangoztatta, hogy egyelőre nem lehet tudni, hány jelölt csatlakozik időben az unióhoz ahhoz, hogy részt vegyen a 2004-es európai parlamenti választásokon. A harmonizációs folyamatban Magyarország és Ciprus vezet, egyaránt lezártak 22-t a 31 tárgyalási fejezetből, őket Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Észtország és Szlovénia követi. Landaburu szerint az Európai Unió 2006 végéig szóló költségvetése elegendő keretet biztosít akár tíz új ország csatlakozásához is. „Az Európai Bizottság minden tagjelölttel kapcsolatban azonos elveket érvényesít, az egyéni teljesítményt veszi figyelembe. Ugyanakkor kétségtelenül jó volna, ha Lengyelország a bővítés első körében csatlakozhatna az EU-hoz” – idézte az MTI Landaburut. Az Európai Bizottság bővítési főigazgatója úgy véli: az uniónak van elég pénze a bővítésre.
Langyosodó forró pénzek
Attól nem kell különösebben tartani, hogy valakik nagyban a forint bedöntésére spekulálnak, mert szerencsére ehhez kicsik vagyunk. De az már néhány hét alatt kiderült, hogy a forint ismét népszerű a nemzetközi pénzpiacon. A Népszava információja szerint átlépte az ezermilliárd forintos határt a külföldiek által birtokolt állampapírok értéke. A forint árfolyamsávjának május 13-ai kiszélesítését követően két hét alatt 90 milliárd forint tőke áramlott külföldről a magyar állampapírpiacra. Mára már ezermilliárd forint értékű külföldi tőke van magyar állampapírokban. 
A külföldieknek nagyon megéri magyar állampapírokat vásárolni Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ Rt. általános vezérigazgató-helyettese szerint, mert azok kamata körülbelül 5 százalékkal magasabb, mint az Európai Unió országaiban kibocsátott állampapíroké, ami már önmagában vásárlásra csábítja a befektetőket.
A forint árfolyamsávjának kiszélesítése miatt most további 9-10 százalék nyereség hullott a markába annak, aki tudta, hogy hova kell állni, felfelé tartott tenyérrel vagy köténnyel, ha sejtethette, hogy mi készül itt. A most tapasztalt vásárlási kedv ugyanis már csak arról árulkodik, hogy a befektetők a forint erősödését nem átmenetinek tekintik.
A várakozásokkal ellentétben ugyanis nem csökkent, hanem nőtt a külföldi befektetők tulajdonában lévő állampapír-állomány átlagos futamideje. A szakember ezt azzal magyarázza, hogy kevésbé kockázatossá vált a külföldi befektetők számára a magyar állampapírpiac.
Az Államadósság Kezelő Központ szakembere nem titkolta, hogy a külföldiek tulajdonában lévő állampapír-állomány veszélyeket is jelenthet az ország számára. Ha ugyanis sok külföldi befektető egyszerre szeretné befektetését felszámolni, akkor az általuk piacra dobott kötvények keltette kínálat a kötvények árát csökkenti, hozamukat növeli. Ebben az esetben az állam csak magas kamat mellett tudna újabb papírokat kibocsátani, és még a magasabb hozamígéret mellett is nehezen találna vevőt, mert ilyenkor a rövidebb futamidejű papírokat keresi inkább a befektető. Ilyen probléma volt a kelet-ázsiai és az orosz pénzügyi válság idején.
A Motorola a kiszemelt a Tetra szállítására
Persze nagyon jó érzés lehet az, ha valaki őszinte meggyőződésből jobbnak tartja magához ragadni a döntés jogát, ahelyett hogy a versenyt hirdetne. Rengeteg időt takarít meg vele és afelől meg semmi kétség, hogy a legjobbat akarják, vagyis küzdelem nélkül is el tudják dönteni, melyik eszköz a legolcsóbb, a legjobb, a legalkalmasabb a feladatra.
A Népszabadság értesülése szerint valószínűleg a Motorola kap megbízást arra, hogy kiépítse az új kormányzati kommunikációs rendszer, a Tetra alaphálózatát. A készülékeket más szállítóktól is megvásárolja majd a posta. A kabinet döntése értelmében a Magyar Posta kap megbízást az új kormányzati kommunikációs rendszer, a Tetra működtetésére. A rendszer üzemeltetése évi 12 milliárd forintba kerül, amit az azt használó szervezetek – a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők, a katasztrófavédelem, a polgári védelem – fizetnek majd a postának. A közcélú szervezetek a beruházással olyan kommunikációs eszközhöz jutnak, amely képes gyors adat-, hang- és képtovábbításra, és lehallgathatatlan. Lehetőséget ad arra, hogy a rendőrök ne csak beszélgessenek egymással, hanem adatokat kérjenek le a központi számítógépről, miközben a központban azt is meg tudják állapítani majd: éppen hol vannak. A beruházás a kormányzati számítások szerint összesen 51 milliárdba kerül. Az idén 19 milliárd forintot költenek a rendszer első szakaszának kiépítésére: az év végén Budapesten és környékén már használhatók lesznek az új kommunikációs eszközök. A lap szerint már eldőlt, hogy az amerikai Motorola szállíthatja az új rendszert. Az 51 milliárdos megrendelésre azért van nagy esélye, mert általában a cég rendszereit használják a NATO-országok. Azt nem tudni, kiírnak-e egyáltalán közbeszerzési pályázatot a megbízásra. Egyes szakértők szerint ez nem feltétlenül szükséges. A rendszer megrendelésekor biztonságpolitikai szempontokat is figyelembe kell venni, ilyenkor pedig a megrendelő a közbeszerzési törvényen kívül helyezheti magát. A pályáztatás azért is értelmetlen lenne, mert ki lehet írni úgy is a tendert, hogy annak csak egy szállító feleljen meg. A Motorolától származó információk szerint azonban a cég egyelőre a megmérettetésre készül, és nem tud arról, hogy döntés született volna a szállítóról. A rádiótelefonhoz hasonló készülékek szállítására azonban már mindegyik Magyarországon megjelent Tetra-készítő cég esélyes lehet, így a Nokia, a Simaco és a Marconi is. Nem vitás: az álversenynél még a közvetlen megrendelés is jobb. Aki szerint pedig a szabadversenynél azért egyelőre nincs jobb, az várja ki a sorát…
