A különbség számokbanHa az angol viszonyokat alapul véve elvégzünk egy rövid számítást, kiderül, hogy a nőkön igen tekintélyes összeget takarítanak meg a munkáltatók. Ha feltesszük, hogy a férfiak átlagosan egy fontot keresnek, míg a nők ugyanakkor csak 82 pennyt, akkor a nők 250 ezer fonttal keresnek kevesebbet életük során, mint férfi kollégáik.
Különbség legfeljebb csak az arányokban mutatkozik: Skóciában például nagyobb a szakadék a férfiak és a nők fizetése között, mint Nagy-Britannia többi országában. Az Egyenlő Esélyek Tanácsa által készített felmérés eredményei szerint a teljes munkaidőben dolgozó skót nők férfi kollégáik fizetéséhez képest csak 80 százalékot visznek haza – annak ellenére, hogy Angliában már 1970-ben elfogadták az egyenlő fizetésről szóló törvényt (Equal Pay Act).
Bárhol Európában
Ha eltekintünk a skót helyzettől, Anglia még mindig nem áll túl jól európai viszonylatban: a fizetések közötti szakadék a szigetországban a legnagyobb a férfi és női bér között. Skóciában 19 százalékos a szakadék, 6 százalékkal magasabb, mint Wales-ben és egy százalékkal magasabb, mint egész Nagy-Britanniában. Igaz, a mai 18 százalék a harminc évvel korábbi 31 százalékkal áll szemben. A tanács célja az, hogy öt éven belül felére csökkentsék a különbséget, nyolc éven belül pedig teljesen megszüntessék.
A kontinens keleti felén nagyjából megegyeznek az arányok az uniós országok adataival, melyek szerint a nők ugyanazért a munkáért alacsonyabb fizetést kapnak, mint a férfiak. 1995-ben ez az arány átlagosan mindössze 75 százalékos volt az EU országaiban és a tagjelölt országokban egyaránt. A legrosszabb a helyzet Portugáliában (67 szátalék), de még 1999-ben sem volt olyan ország az unióban, ahol a nők bére elérte volna a férfiak fizetésének 90 százalékát.
Még a sort vezető országokban – Svédországban és Belgiumban – is csak 86-89 százalék az arány, még ha az elmúlt évekhez képest lassú emelkedés tapasztalható is. A legjobb eredményt a tagjelöltek egyike, Szlovénia tudja felmutatni az iparban és szolgáltatásban (89 százalék).
Bridget és társai – azaz mi a helyzet a kiadók háza táján?
A regénybeli Bridget Jones-nak nem csak az alkohollal, cigarettával, csokoládéval vagy épp mamájával kellett megküzdenie, hanem azzal a ténnyel is, hogy egy kiadónál helyezkedett el, nő lévén, igen kevés pénzért. Ahogy egy, a Bookcareers.com számára készített felmérés adatai bizonyítják, a kiadói iparágban dolgozni ma egyike a legrosszabban fizetett diplomás állásoknak Angliában.
Ez a frissen végzett egyetemisták – és ezen belül is főleg a nők – körében az egyik legnépszerűbb állás. A viszonylag alacsony keresetek ellenére a férfiak még itt is lényegesen jobban keresnek, mint női kollégáik.
A felmérés során 800 kérdőívet töltöttek ki a kiadók alkalmazottai, és az eredmények szerint az átlagos fizetés 23 ezer fontnál kevesebb egy évben, a kezdő fizetés pedig (a szakmai létra legalján) átlagosan mindössze 14 ezer font.
Ennél még az angol tanárok is jobban keresnek: Londonon kívül 17 ezer, Londonban 20 ezer fontot évente. Sőt, a felmérés során kiderült, hogy van olyan kiadói alkalmazott is, aki csak 9000 fontot keres – kevesebbet, mint egy kis tankönyvkiadó igazgatójának takarítónője.
A felmérés szerint a kiadók alkalmazásában lévő férfiak 26 ezer fontot keresnek évente, ugyanazért a munkáért a nők alig valamivel többet, mint 22 ezret. Ráadásul a különbség folyamatosan nő, mivel a férfiak átlagosan 9 százalékos fizetésemelést kapnak, szemben a nők 7 százalékos emelésével.
A vizsgálat során megkérdezett nő és férfi igazgatók közötti különbség még nagyobb. Míg a férfiak 45 ezer fontot kerestek, minden nyolcadik nő kevesebbet, mint 43 ezret. A kiadók azt állítják, annyit fizetnek, amennyijük van. Arról nem tehetnek, hogy túlképzett emberek jelentkeznek a meghirdetett állásokra – olyanok, akiknek MBA végzettségük van, vagy éppen több nyelvet is beszélnek.
Mennyivel keresnek kevesebbet a magyar nők?1994-ben 80,3 százalék, 1995-ben 88,1 százalék, 1999-ben 78,9 százalék volt a női kereset a férfi kereset százalékában kifejezve). 1996-ban csak három szektorban érte el a nők keresete a férfiak fizetésének 90 százalékát: az állam- és közigazgatási, az üzleti, valamint a távközlési szektorban. Érdekesség, hogy a nők keresete a tipikusan férfiszektornak számító építőiparban haladta csak meg a férfiakét (107,7 százalék). Persze ennek is van magyarázata: az adminisztratív vagy ügyintézői beosztásban dolgozó nők bére magasabb volt, mint a férfiak átlagkeresete, mivel azt lehúzza a szektorban foglalkoztatott segéd- és betanított munkások alacsonyabb bérezése.
Forrás: Hanti és Lux (1999): Gazdasági és Szociális Adattár
Diszkrimináció Magyarországon
A FigyelőNet által megkérdezett munkajogászok többsége szerint a hazai szabályozás megfelel a nemzetközi szabályozásnak, sőt kielégítően véd is a munkahelyi diszkrimináció ellen. A munka törvénykönyve (MT) 5. § (1) bekezdése a közvetlen és közvetett diszkriminációt, illetve a munkaviszonnyal össze nem függő körülményből fakadó megkülönböztetést is tiltja, és ezzel olyan széles körűvé tágítja a diszkrimináció fogalmát, ahogy még nyugat-európai országokban sem szokásos.
Mindezzel együtt azt senki sem vitatta a megkérdezett jogászok közül, hogy a diszkrimináció néhány fajtája jelen van Magyarországon is. Gondoljunk csak a korhoz vagy nemhez kötött álláshirdetésekre, amelyekkel még olyan közismert, nagy cégek is diszkriminálnak, mint a BKV. Ugyanígy az sem titok, hiszen a KSH által közzétett adatokból mindenki kisilabizálhatja, hogy a magyar nők átlagkeresete a férfiak átlagkeresetének körülbelül 80 százalékát éri csak el.
Hova fordulhatunk?Akit diszkrimináció ért munkahelyén, a munkaügyi bírósághoz vagy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (OMMF) fordulhat. Az előbbinél pert kezdeményezhet, az utóbbinál pedig ellenőrzést kérhet, vagy akár szabálysértési feljelentést tehet a munkáltató ellen, hátrányos megkülönböztetés sérelmének elkövetése miatt. Egyéb fórumokon is kérhet orvoslást – az üzemi tanács és a szakszervezetek is felléphet(né)nek a diszkrimináció ellen.
A diszkrimináció nem ritkaság, a munkavállalók mégis csak elvétve próbálják érvényesíteni jogaikat. Bár a munkaügyi perek számáról jelenleg nem gyűjtenek adatot az igazságügyi statisztika keretében, olyan keresetről nem tudnak a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, amit azért indított volna valaki, mert kevesebbet keresett, mint férfi kollégája – mondta dr. Suba Ildikó a Fővárosi Munkaügyi Bíróság képviseletében a FigyelőNetnek.
Igaz, arra volt már példa, hogy valaki azért indított pert, mert úgy érezte, hogy esetében sérült az “egyenlő munkáért egyenlő fizetést” elve, de ez inkább a közszférát érintő kérdésekben fordult elő, jellemzően nem a nemek összehasonlításában került terítékre a kérdés. Az ritka, hogy valaki kizárólag munkahelyi diszkriminációra építve indít pert a bíróságon.
Az OMMF éves statisztikája szerint a felügyelőségek évente körülbelül 10 diszkriminációra alapított bejelentés ügyében járnak el, ezek azonban nem nemi vagy faji megkülönböztetést sérelmeznek, hanem szakszervezeti tisztségviselőket a szakszervezeti tevékenységük miatt ért hátrányos megkülönböztetést.
Persze vannak olyan feltételezések is, amelyek szerint nincs szó nemi diszkriminációról, csak arról, hogy a nők a hagyományosan rosszabbul fizetett munkákra, mint például az asszisztensi vagy eladói munkakörökre koncentrálnak. Ez azonban még a férfiak véleménye szerint is túl egyszerű magyarázat lenne.
Az alkalmazásban állók
havi bruttó és nettó átlagkeresete nemenként, 1998 (Ft/fõ) |
|||||||
Gazdasági ág, ágazat
|
Bruttó átlagkereset
|
Nettó átlagkereset
|
|||||
Férfi
|
Nõ
|
Együtt
|
Férfi
|
Nõ
|
Együtt
|
||
Építõipar
|
54 106
|
60 066
|
54 777
|
37 542
|
40 587
|
37 885
|
|
Vendéglátás
|
63 281
|
44 060
|
50 486
|
42 655
|
32 255
|
35 732
|
|
Pénzügyi tevékenység
|
201 505
|
119221
|
140 851
|
116 303
|
72 304
|
83 870
|
|
Ingatlanügyletek
|
82 136
|
76 691
|
79 816
|
52 833
|
49 792
|
51 537
|
|
Közigazgatás, kötelezõ
társadalombiztosítás |
79 986
|
71 011
|
75 692
|
51 459
|
46 771
|
49 216
|
|
Oktatás
|
74 988
|
55 809
|
59 930
|
49 159
|
39 139
|
41 292
|
|
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyvek
KSH |