A nyílt forráskód szerelmesei domináns piaci helyzete miatt a Microsoftot tekintik a Linux legnagyobb ellenségének. A mozgalom komoly energiát igénylő partizánakciókkal igyekszik megtörni Bill Gates-nek az asztali számítógépek terén szerzett egyeduralmát. (Megtörtént már önnel, hogy munkahelyére érkezve azzal szembesült, hogy számítógépére valaki a Windows helyére a Linuxot telepítette, és mellesleg az összes anyaga is elveszett?)
Miközben a linuxosok ellenségképében a Microsoft lett a legmeghatározóbb szereplő, a „valódi” ellenfelekkel nem foglalkoznak. A szerverek számára gyártott operációs rendszerek piacán ilyen ellenfelek a Unix-fejlesztők, a Sun, az IBM vagy a HP. Tekintettel arra, hogy a Microsoft ezen a piacon is megvetette a lábát, számolni kell vele, ám nem olyan mértékben, mint amilyen ellenpropagandát a Linux folytat.
A siker kulcsa: a junkyk megszelíditéseGyakran emlegetik a Linux hátrányaként a mozgalom elhibázott kommunikációs politikáját. A név hallatán sokan szakadt fekete pólós, tudatmódosító szerekkel élő fiatalokra asszociálnak. Az IT-menedzserek ezért gyakran félve vetik fel (vagy fel sem vetik) öltönyös-nyakkendős főnökeiknek a vállalat Linux-platformra alakítását. A lázadó fanatikusok ráadásul az internetes fórumokon kizárólag obszcén jelzőkkel illetik Bill Gates-t. A Linux hosszú távú sikerében kritikus fontosságú lehet a lázadó köntös levetése és a felső vezetői körök bizalmának megnyerése.
Milyen üzleti modell jelenthetné a kiutat?
Természetesen a Linux alapítói sem gondolták, hogy közvetlenül az ingyenes szoftverekkel termelnek nyereséget. Az alapötlet az volt, hogy a felhasználók majd a szoftverek mellé nyújtott szolgáltatásokért és támogatásért fizetnek. Ez az üzleti modell azonban eddig nem vált be.
Mi mindent érhetett volna el már a Linux, ha nem pazarol oly sok időt a kernelre épülő úgynevezett desktop interface projektekre (ezt látja a felhasználó az operációs rendszerből, mint a Windows esetében az asztalt, a tálcát, az ikonokat)? Ha az internetes fórumokon a Microsoft ócsárlásával töltött időt a Linux-fejlesztők stabil és működőképes üzleti modellek kidolgozásával töltik?
Hol tarthatna most a Linux, ha az ezernyi eszközhöz megírt meghajtó szoftverek helyett olyan drivereket készítenek, amelyek a vállalati környezetben szolgálják az ügyfeleket? A globális vállalati számítástechnikára koncentrálva óriási részesedést harcolhatott volna ki magának az operációs rendszer.
Torvalds követőinek nem az irodai programok koppintására kellene koncentrálniuk: a szoftverfejlesztők ugyanis azért nem írnak programokat Linuxra, mert nem látnak fantáziát a piacban. A vállalati szoftverek szállítói viszont komoly figyelmet szentelnek a nyílt forráskódú operációs rendszernek. Az Oracle, a Sybase, az SAP, a Novell és az IBM a szerverek piacán nagyon is számít a Linuxra.
Költségcsökkentés a Linuxszal?
Az e-kereskedelem óriásának számító Amazon.com nemrégiben bejelentette, hogy az elmúlt pénzügyi negyedévben 25 százalékkal, 71 millióról 54 millióra csökkentette technológiai kiadásait azáltal, hogy átállt a Linuxra.
Olvassa el……kapcsolódó írásunkat is:
• Linux – életképes üzleti modell kerestetik! 1. rész
A stagnáló gazdasági viszonyok közepette az Amazonhoz hasonlóan számos, veszteséggel küzdő cég gondolkodik el azon, hogy mely rendszerek működtetése a leginkább költséghatékony. Dan Kusnetzky, az IDC iparági elemzője szerint az operációs rendszereknél a hardver, a szoftver, a fenntartás, a karbantartás, a vásárlás és a későbbi bővítések költségeit egyaránt figyelembe kell venni.
Hároméves időtartamra számolva egy webszerver üzemeltetése lényeges olcsóbb a Linux esetében, mint egy Unix rendszernél. Ezer felhasználóra vetítve a Linuxos szerverek üzemeltetése 50-80 százalékkal olcsóbb, mint a Unix rendszereké.
