A miniszterelnök személyét nem kérdőjelezték meg a felszólalók, Gyurcsány Ferenc saját maga kérte a megerősítését, azzal, hogy erre szüksége van az SZDSZ-szel folytatandó tárgyalásokon. A parlamenti többség megszerzésével kapcsolatban a miniszterelnök a frakciónak azt hangsúlyozta, hogy tárgyalnak az SZDSZ-szel.
Gyurcsány Ferenc az MSZP frakcióülésén azt vázolta, hogy a párt előtt rövid távon három lehetőség van. Vagy támogatja az előrehozott választást, vagy a jelenlegi helyére új kormány állít, vagy a jelenlegi kormányt támogatva megkísérel társadalmi és parlamenti többséget szerezni a Megegyezés programjához és végrehajtásához.
Egy tartózkodó volt
Az egyetlen tartózkodó, Tóth Károly, a szocialista frakció tagja megerősítette az MTI értesülését, hogy a képviselőcsoport ülésén felvetette: a kongresszus foglalhasson állást arról is, egy új személyi-szervezeti összetételű kormánynak nagyobb esélye van-e a Megegyezés programjának végrehajtásra.
A politikus azt javasolta, hogy a miniszterelnök három pontos alternatíváinak utolsó pontja egészüljön ki. Tóth Károly elmondta: egyetért azzal, hogy meg kell kísérelni társadalmi és parlamenti többséget szerezni a Megegyezés programjához.
Tóth Károly szerint e pontnak két kimenetele is lehet. Vagy a jelenlegi kormányt támogatja a kongresszus, vagy amellett foglal állást, hogy új összetételű kormány igyekezzen többséget szerezni a programhoz.
Új összetételű kormányt sürgetett
Egy új összetételű kormány lehetőségét csak Tóth Károly vetette fel a frakcióülésen, amelyen hosszas vita bontakozott ki arról, legyen-e kongresszus, vagy ne. Erről nem szavaztak a jelen lévők, mint ahogy a kormányfő által vázolt, a párt előtt álló lehetőségekről sem.
Nyomás alatt a volt koalíciós pártok
Politológusok szerint Gyurcsány Ferenc saját pártját és az SZDSZ-t is nyomás alá helyezte azzal, hogy szeptember 27-re rendkívüli MSZP-kongresszus összehívását kezdeményezte.
Kiszelly Zoltán úgy ítélte meg, hogy Gyurcsány Ferenc visszavette a kezdeményezést: dramatizálni szeretné a helyzetet, nyomás alá akarja helyezni a saját pártját és az SZDSZ-t is.
Gyurcsány Ferenc egyik legfontosabb célja az volt, hogy ne az SZDSZ alakítsa a játékszabályokat. Eddig a liberálisok helyezték őt nyomás alá, most ő teheti ugyanezt az egykori koalíciós partnerrel. A mostani döntéssel meghiúsult az SZDSZ azon az terve, hogy novemberig “packázik” az MSZP-vel – hangsúlyozta a szakember. A lépéssel az MSZP-re is nyomást gyakorol: azt mutatja, hogy most még ő maga dönthet a saját sorsáról – mondta Kiszelly Zoltán.
A költségvetés benyújtása, szeptember vége előtt tiszta viszonyokat akar teremteni a miniszterelnök, látni szeretné, hogy meglesz-e a többség a büdzsé megszavazásához – tette hozzá.
A költségvetés előtti teszt
Juhász Attila is azt hangsúlyozta, hogy még az adótörvényekről szóló szavazás kezdete előtt szeretné látni Gyurcsány Ferenc, hogy van-e a támogatottsága a párton belül. Ha igen, akkor tovább fogja vinni saját programját. Ha nincs meg a bizalom, akkor Gyurcsány Ferencnek nem érdemes megvárnia a parlamenti kudarcot – vélte az elemző.
Gyurcsány Ferenc nyilván azért hívta össze a kongresszust, mert bízik abban, hogy ott megerősítik pozíciójában. A kongresszuson a többségében a Gyurcsány Ferencet támogató helyi szervezetek nyomást gyakorolhatnak a pártvezetésre is. Ez azonban nem kockázatmentes vállalkozás – mondta Juhász Attila.
Kiszelly Zoltán szerint több forgatókönyvvel kell számolni.
Egyrészt szeptember 27-ig nemcsak abban kellene megegyezni, hogy maradjon-e Gyurcsány Ferenc a helyén, hanem abban is, hogy egy esetleges új, szakértő miniszterelnök milyen programot vigyen. Gyurcsány Ferenc azonban valószínűleg csak akkor állna fel önként a miniszterelnöki székből, ha biztosítani tudná későbbi visszatérését oda – fűzte hozzá.
Ha viszont az MSZP megerősíti Gyurcsány Ferencet pozíciójában, az SZDSZ-ben pedig Fodor Gábor erősödik meg, akkor ugyanaz a patthelyzet marad, mint most – mondta Kiszelly Zoltán.
Azzal a forgatókönyvvel is számolni kell, hogy az MSZP a parlament feloszlatása mellett dönt. Ez azt jelentené, hogy a kis pártok kiesnének, és kétpártrendszer alakulna ki Magyarországon – tette hozzá. Juhász Attila szerint nagyon nehéz megjósolni, mi következhet, az utóbbi hetekben ugyanis úgy tűnik: azok a főbb politikai szereplők sem látják a következő lépésüket, akik elindítanak egy-egy folyamatot.
