Dél-Korea a Paradicsom
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) januárban publikált adatai szerint tavaly év végén Dél-Koreában 9,2, Kanadában 4,5, az Egyesült Államokban 2,2 szélessávú internetelőfizetés jutott 100 lakosra. Az Európai Unióban ennél sokkal rosszabb a helyzet: nincs olyan ország, ahol kettőnél több kábelmodem- vagy ADSL-kapcsolat jutna száz honpolgárra, és csupán Ausztria, Hollandia, Belgium, Svédország és Dánia büszkélkedhet egynél nagyobb számmal.
A távközlési liberalizáció előtt álló Magyarországon még történelem előtti állapotok uralkodnak, összesen 11-12 ezer ember rendelkezik szélessávú internetkapcsolattal, vagyis nagyjából minden nyolcszázhetvenedik emberre jut egy.
A NetValue internetkutató februárban végzett felmérése, melyben a 100 háztartásra jutó szélessávú kapcsolatok számát vizsgálta, szintén Délkelet-Ázsia diadalát mutatja. Dél-Koreában a lakások 55 százalékában van kábelmodem vagy ADSL-vonal. A második helyen az Egyesült Államok áll 11 százalékkal. Hong Kongban a háztartások 8, Szingapurban 7, Tajvanban pedig 6 százaléka rendelkezik szélessávú internetkapcsolattal. Európában Franciaország és Dánia vezet 6 százalékkal, őket követi Németország 5 százalékkal, Spanyolországban és Nagy-Britanniában viszont százból csak 3 lakásban van kábel vagy ADSL.
A tévében és a vállalati internetben több pénz van
Az OECD Economistnak nyilatkozó szakértője szerint azok az országok állnak a legjobban, ahol kormányok támogatták a rivális infrastruktúrák – rendszerint kábelhálózatok – kiépülését. A rivális infrastruktúra megléte azonban önmagában nem elég. A kábelcégek ugyanis sokkal jobban szeretik a magas haszonkulcsot biztosító tévécsatorna-értékesítést, mint az internetszolgáltatást. A telefontársaságok pedig nem szívesen nyújtanak olcsó ADSL-kapcsolatot, mivel ezzel le kell mondaniuk annak a bevételnek egy részéről, melyet a nagy sebességű vállalati internetkapcsolatok hoznak a konyhára.
A helyi hurok – az előfizetőt a helyi telefonközponttal összekötő érpár – megnyitása a riválisok előtt sokat lendített az szélessávú internet elterjedésén. De csak azokban az országokban, ahol sikerült rábírni a hálózatok tulajdonosait, hogy működjenek együtt azokkal a piacra lépőkkel, akik ADSL-szolgáltatást kívántak nyújtani.
Az utolsó nagy probléma, hogy – néhány kivétellel – nincs elég szakember az ADSL-kapcsolat telepítéséhez. Németországban például tavaly 630 ezren rendeltek digitális előfizetői vonalat, de csak 135 ezret tudott teljesíteni. Dél-Koreában viszont a Korea Telekom 2500 technikust képzett ki, akik egyedül 2000-ben több mint 2 millió DSL kapcsolatot installáltak. A lassan 5 millió szélessávú internetkapcsolattal büszkélkedő ázsiai ország azonban sajátos hely, a lakosság 50 százaléka nagyvárosokban él, ami olcsóvá és egyszerűvé tette a rivális infrastruktúrák kialakítását.
Mit mondanak a jósok?
A McKinsey tanácsadócég szakértői július elején jelentették meg legfrissebb európai prognózisukat, mely – megfogalmazásuk szerint – visszafogottabb, mint a szolgáltatók korábbi előrejelzései. Szerintük 2005-re Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és Nagy-Britanniában összesen 28 millió háztartás rendelkezik majd szélessávú internetkapcsolattal, ami a háztartások 25 százaléka.
Az egykor hurráoptimizmusáról elhíresült Jupiter Media Metrix szerint is a vártnál később jön el a szélessávú mennyország. Az újmédiai-kutató áprilisban kiadott prognózisában azzal számol, hogy 2005-re az európai háztartásoknak csupán 14 százaléka rendelkezik majd ADSL- vagy kábelkapcsolattal, az Egyesült Államokban pedig csak minden harmadik lakásban lesz szélessávú Internet.
A szkeptikusok szerint a szélessávú internetkapcsolat terjedését a távközlési cégek pénzügyi problémái mellett más is hátráltatja. Rohamtempóban mennek ugyanis csődbe azok a médiavállalatok, melyek a szélessávú kapcsolattal rendelkező magánszemélyek igényeire építették üzleti tervüket. Márpedig sokak szerint ha nincsenek megfelelő tartalmi szolgáltatások, az emberek nem fognak sebességet vásárolni a sebesség kedvéért. De ez már egy másik történet.
