A forint árfolyamrendszerének rövidke, két hónapos történetében még nem volt példa annyira szélsőséges áringadozásra, mint ma. A jegyzés az intervenciós sávon belül az előző napi 11,65 százalékról egészen 7,50 százalékig gyengült. Ez azt jelenti, hogy az euróért a tegnapi 242,5 forint helyett ma már több mint 253 forintot kell adni, és a dollár is ismét 300 forintot ér. Jó hír ez az exportőröknek és a nyaralásból hazatérőknek, felettébb kellemetlen az importőröknek, és azoknak, akik külföldi vakációzásukhoz még nem váltották át forintjukat.
Olvassa el……korábbi cikkeinket!
•Spóroljon pénzváltáskor!
•Hogyan csökkentheti cége árfolyamkockázatát?
Mi okozta a hirtelen gyengülést?
Röviden választ adva: a piac kicsi mérete és alacsony likviditása. Korábban több szakértő is hangot adott azon véleményének, hogy a bankközi devizapiac napi 75-100 milliárd forintos forgalma mellett nem kell sok befektető ahhoz, hogy bármelyik irányba elvigyék a forintot. Kicsit hasonlít az illikviditás problematikája az értéktőzsdén korábban tapasztalt alacsony forgalmához. Üzletkötőktől ugyanakkor megtudtuk, hogy a mai kereskedést a szokásosnál lanyhább üzletmenet jellemezte, és a forinteladói oldalon a külföldi bankok álltak. Pánikra tehát semmi ok, amit az is alátámaszt, hogy az állampapírpiacon nem jelentek meg nagyobb eladók, vagyis nem a forró tőke kiáramlásáról van szó. Csupán emlékeztetőül a külföldiek már több mint ezer milliárd forintnyi állampapírral rendelkeznek.
Nem interveniált az MNBA Magyar Nemzeti Bank alelnöke cáfolta, hogy a jegybank interveniált volna a piacon. Auth Henrik szerint az argentin, a lengyel és a török piacokról érkező kedvezőtlen hírek hatására adtak el forintot a külföldi befektetők.
Gubanc a feltörekvő piacokon
A forint gyengülése nem volt egyedüli a kelet-európai régióban: a lengyel zloty mintegy 5, a török líra csaknem 4 százalékot veszített értékéből, és egyetlen sem deviza sem akadt, amelyik ma erősödött volna az euróval szemben.
A kelet-európai régió devizáinak árfolyamait ide kattintva nézheti meg! >>
Tehát az igazi válsággócot nem idehaza, hanem Lengyelországban és Törökorszában kell keresnünk. Joggal merül fel a kérdés: mi történik arrafelé mostanság?
Végigböngésztük a mai híreket, és nem leltünk semmi komolyabbra, de a nagyobb külföldi befektetési alapok lomhaságát ismerve a pár napos információk között már akadt aggodalomra okot adó. Lengyelországban a kincstárügyi miniszter ugyan megúszta az ellene indított bizalmatlansági indítványt, ám két másik társának lemondását elfogadta a kormányfő. Törökország nemrég esett el az IMF 8 milliárd dolláros hitelének utolsó részétől, mely a korábban fizetési nehézségekkel küzdő országban újabb bizonytalanság forrása lehetett.
A feltörekvő piacok közül Argentína is potenciális veszélyforrás, hiszen az ország legújabb rákfenéje a legutóbb bevezetett kettős árfolyamrendszer egyelőre több gondot okoz, mint amennyi haszon származik belőle.
