Fico a találkozót követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy még mindig érvényes az a meghívás, amelyben magyar kollégáját hivatalos látogatásra invitálta.
Gyurcsány Ferenc ezzel kapcsolatban arra mutatott rá: a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének örömét újra és újra nemzetiségi problémák keserítik meg. Mint mondta, egyszerre kell a lelkiismeretükre hallgatni és kötelességüket teljesíteni.
– Kettős felelősségünk van: a két szomszédos országnak együtt kell élnie, kereskednie kell, építenie kell kulturális, tudományos kapcsolatait, de bármennyire is szépek az ezeken a területeken elért eredmények, ha beárnyékolják érzékeny megjegyzések – fogalmazott a magyar miniszterelnök.
Kevesebb külsőség
Még jó néhány kötetlen találkozót kell megszervezni, mielőtt sor kerülhet a formális találkozóra – szögezte le, fontosnak mondva, hogy a hivatalos állami látogatást ne terheljék az említett problémák. A gondok megbeszélésére szerinte eleve alkalmasabbak a “kevesebb külsőséggel, több természetességgel járó alkalmak”.
Gyurcsány Ferenc kifejtette: a magyar-szlovák kapcsolatok kétarcúak. Egyik oldalról talán soha nem látott, intenzív gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok jellemzik, a schengeni határok megnyitásával a polgárok találkozása is sokkal könnyebb, mint korábban, másfelől viszont a viszonyt “folyamatosan be tudják árnyékolni a ki nem beszélt vagy éppen nagyon is túlbeszélt nemzetiségi problémák egyes elemei”.
Nem politikai kérdés
Gyurcsány Ferenc emlékeztetett arra, hogy egy nemrég publikált felmérés szerint a 15 éves szlovák fiatalok 40 százaléka “nem baráti” érzéseket táplál a magyarokkal szemben. Úgy vélte, ez nem elsősorban politikai kérdés – egyes szlovák politikusok felelőtlen kijelentéseivel nemcsak az a baj, hogy önmagukban sértőek, hanem hogy a fiatalok ezeket a megjegyzéseket szajkózzák.
– Ezek a kijelentések szinte megoldhatatlan feladat elé állítanak bennünket – vélte a kormányfő, hozzátéve, hogy “Magyarországon sokan árulásnak tartanák”, ha úgy tárgyalnának formálisan, mintha nem lennének ezek a kijelentések. Hozzátette: a kormány annak is tudatában van, hogy például a szlovák kormánykoalíciós tagpártot vezető Ján Slota kijelentéseit nem lehet összekeverni Szlovákia politikájával.
Fico nem hisz
Robert Fico az MTI kérdésére válaszolva azt hangsúlyozta, hogy nem hisz az említett közvélemény-kutatásoknak, mert az ezeket készítő, az országban működő nem kormányzati szervek “alapvetően azt a politikát gyakorolják, hogy minél rosszabb a szlovák kormánynak, annál jobb”.
– Kitalált közvélemény-kutatásoknak, odadobott hazugságoknak is tanúi voltunk már – mondta a szlovák miniszterelnök.
Fico arról is beszélt, hogy a szlovák kormányt is “zavarják bizonyos dolgok, amelyek Magyarországon történnek”.
Nem férnek a bőrükbe
– Nem szeretném, ha azt, ami a két oldalon történik, erőteljes kijelentésekre szűkítenénk, vagy néhány olyan ember viselkedésére Magyarországon, akik nem férnek a bőrükbe – fogalmazott a szlovák miniszterelnök.
Feltette a kérdést: – Mi a veszélyesebb, az erőteljes kifejezések vagy egy félfasiszta szervezet, amely Magyarországon menetel?
Hozzátette, hogy erről nem is akar beszélni, hanem pozitív dolgokról. Fico leszögezte: azt szeretné, ha a magyarok és szlovákok Szlovákiában jól élnének.
Fico betartotta
Kijelentette: rossz lenne, ha a magyar-szlovák kapcsolatok minősége nem tudná leküzdeni a negatív megnyilvánulásokat.
– Én olyan kormány miniszterelnöke vagyok, amely betartotta a 2006-ban tett ígéretét, és semmit nem változtatott az ország területén élő nemzeti kisebbségek status quo-ján – szögezte le.
Emlékeztetett arra is, hogy tavaly kétoldalú dokumentumot írtak alá a közös múltról és közös jövőről. Mint mondta, ezt most röviden kiértékelték. Megállapították, hogy “ennek a kerete megfelel a magyar-szlovák együttműködésnek”. Felkérték a külügyminisztereket, hogy a közeljövőben bővítsék ki a dokumentumot.
