A javaslatot kidolgozó Jackie Speier demokrata képviselőnő a jogalkotási albizottság meghallgatásán azt mondta, a Brookings Intézetről például kiderült, hogy éves költségvetésének 12 százaléka külföldi kormányoktól származik, míg az Atlantic Council 5-20 százalékban támaszkodott külföldi kormányokra.
Speier szerint joguk van tudni, hogy finanszírozza-e külföldi kormány a bizottságok előtt megjelenő elemző kutatásait, még akkor is, ha nincs közvetlen befolyása a végkövetkeztetésekre és javaslatokra.
A Brookings Intézet szóvivője, David Nassar ellenezte a tervezetet, amit szerinte fenyegetésként és a szakértői függetlenség korlátozásaként lehetne értelmezni. Hangsúlyozta, hogy semmilyen beszámolójukat nem befolyásolta adomány, és emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok is pénzel külföldi kutatóintézeteket.
A Transparify nevű nonprofit szervezet ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy az intézetek költségvetésének még a képviselő javaslatánál is átláthatóbbnak kellene lennie: fel kellene fedniük azt is, hogy milyen magánadományokat kaptak.
Az ügy előzménye, hogy a New York Times cikke szerint az elmúlt négy évben legalább 64 külföldi kormány, kormányzati intézet vagy kormányzati tisztviselő adományozott összesen legalább 92 millió dollárt (mintegy 22,1 milliárd forintot) 28 amerikai székhelyű kutató- és elemző intézetnek. Ennél azonban jóval több pénzről és több esetről lehet szó, mivel csak azokat számolták össze, amiket az intézetek vagy a külföldi kormányok valamilyen formában nyilvánosságra hoztak – írta az Index.
