A prériegér távoli rokona a házi egérnek, és gyakorlatilag csak külsejében “kisegér”. Rokonait ismerve meglepő, hogy ragadozó: rovarokkal, skorpiókkal, kisebb kígyókkal táplálkozik, de más egerek is szerepelnek az étlapján. Prédáját lopakodva, “macska módjára” cserkészi be. Egyedül, vagy párban él, hatalmas territóriumát teljes erőbedobással védelmezi. Agresszivitása túlmutat ragadozó életmódján, összeférhetetlen, kellemetlen szomszéd lehet. Fogságban más egerekkel együtt tartva például rendre megöli lakótársait.
Nem kell félteni a kisegér környezetében élőket sem. A kéregskorpió Észak-Amerika egyik legveszélyesebb ízeltlábúja. Csípése nagyon fájdalmas, olyan, mintha egy égő cigit nyomnának el az ember bőrén. Súlyos tünetek főleg gyerekeken mutatkoznak: a fej, a szemek és a nyak kényszermozgása jelentkezhet, fokozódik a nyáltermelés, az illető verejtékezik és nyugtalan. Néhány emberben az izmok akaratlan, görcsös vagy csavaró jellegű mozgása észlelhető. Légzési nehezítettség alakulhat ki.
Egyértelmű, hogy a méreg, ami egy embert is kiüt, az alig néhány centis állatokat azonnal megöli. De nem a prériegeret. Alábbi videón is látszik, hogy a csípéstől ugyan kissé visszahőköl, de csak egy pillanatra. Az egér immunis a méregre, és Ashlee Rowe, a Michigani Állami Egyetem kutatója és csapata kiderítette: a halálos méreg az egér számára fájdalomcsillapítóként működik. A prériegér egyik fehérjéje a méreg hatására blokkolja a fájdalomreceptorokat, vagyis a skorpiócsípés a rágcsálók számára gyakorlatilag fájdalomcsillapító hatású.
