Ahogy az várható volt, a svájciak elutasították a vasárnapi népszavazáson azt a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) köreiből származó javaslatot, hogy a jegybanki devizakészletek legalább 20 százalékát a jövőben aranyban kellene tartani, az aranytartalékot nem lehetne eladni, és hogy a svájci aranykészletet csak Svájcban lehetne tartani.
78 százalék mondott nemet
Az adat még nem végleges, de a felmérések alapján a svájci állami rádió és televízió azt közölte, hogy a javaslatot a szavazók döntő része, 78 százaléka ellenezte és csak 22 százaléka támogatta.
A “Mentsétek meg svájci aranyunkat” nevű kezdeményezés sikere alaposan megnehezítette volna, hogy a svájci központi bank (SNB) fenntartsa a három éve érvényes 1,20 frankos euróárfolyamot.
Az SNB az euróválság idején vezette be a minimális euróárfolyamot. A tőke tömegével áramlott euróból a menedékvalutának számító frankba, és a svájci valuta annyira megerősödött, hogy az export kezdett versenyképtelenné válni.
Nem a stabilitás záloga
Ha a javaslat zöld fényt kapott volna, akkor a frank gyengítése érdekében vásárolt minden egyes euróból 20 centért aranyat kellett volna vásárolnia a jegybanknak.
Az SNB aranykészlete jelenleg 1040 tonna, több mint 35 milliárd frank értékben, ami a devizatartalékok mintegy 7 százaléka. Az 500 milliárd frankos devizakészletek nagy része euróban és dollárban fekszik. Ha a polgárok megszavazták volna a kezdeményezést, a jegybanknak 70 milliárd frank értékben kellett volna aranyat vásárolnia, a zürichi székhelyű KOF kutatóintézet szerint mintegy 1800 tonnát.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
Az aranyat a stabilitás és a biztonság fogalmával szokás társítani, de valójában az egyik leginkább ingadozó értékű befektetési eszköz. A fém unciánkénti ára az idén eddig mintegy 15 százalékkal csökkent, pénteken a februári lejáratú arany ára 1175,50 dolláron zárt, 22 dollárral alacsonyabban a csütörtöki záróértékhez képest. Az arany jegyzése három éve 1900 dolláron érte el történelmi csúcsát.
Elutasították a bevándorlás további korlátozását is
A másik téma, amiben dönteniük kellett, a bevándorlók arányának csökkentése, a jelenlegi negyedére. A részadatokból kalkulált előzetes eredmények azt mutatják, hogy a szavazáson részt vevők 74 százaléka az “Állítsuk meg a túlnépesedést – védjük meg természeti erőforrásainkat” elnevezésű kezdeményezés ellen szavazott.
A népszavazást egy környezetvédő szervezet, az Ecopop kezdeményezte azzal az indoklással, hogy a lakosság növekedése túl nagy terhet ró a természetre, így egyebek mellett a termőföldre és más erőforrásokra. Az Ecopop azt akarta elérni, hogy a bevándorlók éves számát a lakosság 0,2 százalékában korlátozzák. Az igenek győzelme esetén csupán évi 16-17 ezer migránst fogadhatott volna az alpesi ország (a jelenlegi szám negyedét).
A berni kormány arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen szigorítás hátráltatná az ország gazdaságát és az Európai Unióval a bevándorlás kérdésében folytatott tárgyalásokat, illetve általában véve a Brüsszellel fenntartott kapcsolatokat.
A svájci lakosság februárban már megszavazta a külföldiek svájci munkavállalásának korlátozását, beleértve az európai uniós munkavállalókét is, akik eddig megkötések nélkül vállalhattak munkát és telepedhettek le az alpesi országban. A februári népszavazás kötelezte a kormányt, hogy 2017-ig minden ország esetében szabjon meg éves létszámkorlátot.
