Belföld

Bárándy nem látott problémát a végrehajtói kamara működésében minisztersége alatt

Kovács Attila / MTI
Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter meghallgatásán a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság ülésén az Országház Apponyi Albert gróf termében 2026. november 18-án.
Kovács Attila / MTI
Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter meghallgatásán a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság ülésén az Országház Apponyi Albert gróf termében 2026. november 18-án.
Nem érkeztek Bárándy Péterhez a végrehajtói visszaélésekkel kapcsolatban visszajelzések, fogalmazott az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottságának szerdai ülésén a volt igazságügyi miniszter. Egy 2003-as országgyűlési biztosi beszámoló alapján azonban kiderül, hogy már Bárándy minisztersége alatt is komoly problémák merültek fel a végrehajtói gyakorlatban.

Az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottsága előtt válaszolt a képviselők kérdéseire Bárándy Péter, volt igazságügyi miniszter szerdán. A bizottság elnöke, Toroczkai László arra kérte a jogászt, hogy véleményével segítse a testület munkáját egy emberségesebb végrehajtási gyakorlat létrehozásának érdekében. Bárándy szerint a végrehajtást nem lehet üzleti alapokra helyezni, csakis állami alkalmazottak, fix jövedelemért láthatják el feladatukat – számolt be az MTI.

A volt miniszter azt mondta,  nem érkeztek hozzá olyan visszajelzések, amelyek a végrehajtói kamara működésével kapcsolatos problémákra utaltak volna.

A 2002 és 2004 között hivatalban lévő tárcavezető a meghallgatáson többször jelezte, hogy az akkori események részleteire már nem emlékszik, véleményt pedig nem kíván mondani, csak a tényekről hajlandó beszámolni.

A korábbi tárcavezető elmondta, hogy a végrehajtói kamarát elsősorban érdekképviseleti szervként kezelte, felügyeleti jogköre pedig a szervezet általános működésére, például a szabályzatok jogszabályi megfelelőségére terjedt ki.

Már Bárándy ideje alatt is komoly aggályok merültek fel

Egy 2003-as országgyűlési biztosi beszámoló arról tanúskodik, hogy már Bárándy minisztersége idején is problémák merültek fel a kamara működésével kapcsolatban. Az ombudsman már 2002-ben elkezdte vizsgálni a végrehajtók tevékenységét, ám több alkalommal sem járt sikerrel, amikor a kamara akkori elnökétől, Krejniker Miklóstól kért tájékoztatást.

Az egyik ügyben a kamara elnöke a hivatalvezető és az országgyűlési biztos megkeresésére sem küldte meg a kért dokumentumokat, köztük a szervezet alapszabályát, működési és etikai szabályzatát.

Az ügyben még, akkor sem történt előrelépés, amikor a biztos Bárándy segítségét kérte.

A biztos megállapította, hogy a dokumentumok megküldésének elmaradása súlyosan sérti az ombudsman vizsgálati jogát, amely alkotmányos visszásságot okozott. Később a miniszter intézkedésére a dokumentumok megérkeztek a biztoshoz.

Krejniker Miklós elnöksége alatt történt a legtöbb átverési visszaélés, amely segítette a lakásmaffia működését. Az elnök végül egy ellene indult büntetőügy kapcsán 20 év után távozott a kamara éléről.

Deviza visszaélések, klánérdekek és a végrehajtói gyakorlat reformja is téma volt

Toroczkai László (Mi Hazánk), a bizottság elnöke arra kérte Bárándyt, hogy az emberségesebb végrehajtói gyakorlat elérésének segítse a testület munkáját véleményével. A volt tárcavezető úgy reagált, hogy nem tartja helyesnek a végrehajtói gyakorlat üzleti alapú működését. Helyette a végrehajtóknak állami alkalmazottként, az államtól kapott fix jövedelemért kellene ellátniuk a feladatukat, bár ez a hatékonyság csökkenésének kockázatát is magában hordozza.

A testület tagjai többször is rákérdeztek a 2003-as forint alapú hitelek feltételeinek szigorítására, amely nagyban hozzájárult a devizahitelezéshez és a végrehajtói visszaélések elterjedéséhez. Bárándy erre úgy reagált, hogy a döntés mögött gazdasági megfontolás volt, annak részleteire azonban már nem emlékszik.

A végrehajtói álláshelyek elosztásával kapcsolatban azt mondta, minisztersége alatt nem kapott jelzést arról, hogy a kinevezéseknél szakmai szempontok helyett úgynevezett klánok érdekei érvényesültek volna. Hozzátette, addig nem volt probléma a kinevezésekkel, amíg a megyei bíróságok elnökei döntöttek azokról.

Az egyes végrehajtói irodák kiugróan magas ügyszámhoz történt hozzáférését technikai kérdésnek tekinti, amely sem akkor, sem most nem ért fel a miniszter asztalához – jegyezte meg a volt tárcavezető.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik