Élő Belföld

Kármán András: Az idei költségvetés a valóságé volt, a jövő évi az igazságosságé és a fejlődésé lesz

Kocsis Zoltán / MTI
Kocsis Zoltán / MTI
Magyar Péter felszólalásával keződdött hétfőn a parlament, amely több botrányos közjáték után végül a délutáni órkában jutott el a költségvetési vita megkezdéséig.

Toroczkai: Tragikus ez a költségvetés, a megszorítások költségvetése

A szó végül ismét Toroczkai Lászlóé, ezúttal, mint a Mi Hazánk vezérszónoka. Nem fogalmazott kezdésként olyan finoman, mint Hargitai, kijelentette: lesújtó véleménnyel van a kormány költségvetéséről, de igyekszik korrektnek lenni.

A jelzőkön lovagolva ő is a Kármán által használt igazságosságot vette elő – szerinte ugyanis a Tisza költségvetése nem az igazságosságé, hanem a megszorításoké. Ezt arra alapozza, hogy a Gyurcsány-kormány idején „Magyarország gyakorlatilag csődbe ment”, miután az akkori kormány kiemelt feladatának érezte a hiánycsökkentést. Most pedig a Tisza Toroczkai szerint kétszer akkora csökkentést irányoz elő, mint akkor tették a szocialisták.

„Ez a költségvetés nem a magyar vállalkozásoknak, hanem a külföldi globális nagytőkének kedvező költségvetés” – jelentette ki aztán.

Aminek örülni tud, az a reklámadó, amivel a Metát is meg lehet sarcolni, de azért kiváncsi lesz rá Toroczkai, hogy a kormány be tudja-e hajtani a cégen ezt a több milliárd forintot, de sok szerencsét kíván nekik ehhez.

Torockai rávilágított arra is, hogy a költségvetésben összesen 18 adónem esetében 26 adófajtát növelnek, miközben csak 3 adónem csökken, ráadásul az anyáktól, a nyugdíjasoktól és a hazai vállalkozásoktól vonnak el pénzt. Itt tért rá a vagyonadó témájára: felidézte, hogy a Mi Hazánk régóta szeretett volna valami hasonlót, ez a mostani változat azonban nem tetszik nekik. Mint mondta, ők oligarchaadót akartak volna, amely azokra a vagyonos személykre terjed ki, akik a politikai rendszer részei, a Tisza ellenben a tőke alapján számolja az adót, ami így sok ezer emberre kiterjed majd.

Következő témája a kata: itt is elismételte, hogy a kata kivezetéskor a Mi Hazánk tüntetett, a visszavezetést azonban nem így képzelték el. Toroczkai szerint itt is adóemelés van, a tisztességes magyarok adóját emelik, akiknek ráadásul – például az ételfurát cégeknél – pakisztáni, bangladesi vagy más külföldi munkásokkal kell versenyzniük.

A Mi Hazánk vezérszónoka a kormány szemére vetette azt is, hogy a minimálbér duplázását ígérték, ehhez képest most csak adójóváírásról esik szó, miközben szűkítik a kört az adómentesség tekintetében a kétgyermekes anyáknál. Toroczaki szerint ez elvi kérdés, nem szabad diszkriminálni semmilyen módon, minden anyát megillet a támogatás. Ráadásul szerinte a kormány fel akarja adni azt az utat, hogy a családtámogatást a munkához kell kötni, ezzel sem ért egyet az ellenzéki párt.

Hargitai János: Ez a költségvetés jobban össze van rakva, mint azt önöktől reméltem

A KDNP vezérszónoka, Hargitai János a felszólalását azzal kezdte, hogy felidézte, Magyar Péter milyen tiszteletlenül viselkedett a múltban Horváth Gáborral, a Költségvetési Tanács elnökével és Windisch László ÁSZ-elnökkel, ők pedig ezt úrként tűrték és tűrik.

Hargitai aztán Kármán Andráshoz fordulva mondta azt, hogy a pénzügyminiszter igazolta, hogy látott már államigazgatást a Fidesz kormányzása alatt, és Hargitai azt is meg tudta állapítani, hogy a pénzügyi tárca működik. „Ezzel a költségvetéssel nekem sok gondom van, de azt el kell ismernem, hogy jobban össze van rakva, mint azt önöktől reméltem” – bókolt Kármánnak, azt azonban a szemér vetette, hogy a bevételi oldalról, tehát az adókról alig beszélt, nem hangzott el tárgyilagosan, hogy milyen adóterhekkel néz szembe az ország.

Hargitai azt is kifogásolta, hogy Kármán korábban azt mondta, hogy romokat örököltek az előző kormánytól, ezt azzal cáfolta, hogy az elmúlt 16 évben a magyar lakosság 40 százalékkal növelte a személygépkocsi-állományát, és azzal, hogy 2026 februárjában Dubajból több mint ötezer magyart kellett kimenekítni, amikor kiszélesedett a háború a Közel-Keleten. Utóbbit úgy érti, hogy ezek a magyarok „jó dolgukban mentek Dubajba”. Hargitai aztán elismerte, az utolsó kormányzati ciklusban csődöt mondtak, sosem teljesültek az ott meghatározott költségvetési számok, egészen odáig ment, hogy a Fidesz-KDNP 2026-ban „elengedték a költségvetést”.

A KDNP politikusa vitatta azt is, hogy a Tisza költségvetése igazságos lenne, úgy látja ugyanis, hogy a mostani kormány ránézett azokra, akiket Orbánék alulértékeltek, és most nekik adnak többet. De az igazságosság olyan sokféle, ahányan a teremben ülnek. A kommunizmust és az utópiákat idézte meg, majd megjegyezte, hogy szerinte a teljesítmény szerinti elosztás a helyes út. Ettől eltérhet a Tisza Párt, ha úgy gondolja, hogy ez az igazságos, ugyanakkor szerinte a teljesítmény szerinti elosztás mellett megfér a méltányosság is.

„Ha nincs teljesítményelv a közös produktumunkban, az növekedési kockázatokkal jár, és mindent, amit az előző kormányok felépítettek, azt önök szétrombolják. Persze egy balos költségvetési gondolkodás ezt hozza magával” – tette hozzá.

Összegzésül azt mondta: az a fordulat, amit ez a költségvetés hoz a magyargazdaságban, szerinte rossz fordulat, szerinte nagyon baloldali a költségvetés, továbbá azt mondta még: „ezt a világot mi egyszer már végig jártunk, most önök újra ebbe az irányba viszik el az országot, és ennek már 2028-ban tragikus következményei lesznek”.

Palóc André: 26 új adóintézkedéssel vagy adóemeléssel dolgozik a költségvetés

Palóc André felszólalása kezdetén arról beszélt, a munkaalapú társadalom nem üres szlogen volt, hiszen egymillió új munkahely jött létre a Fidesz kormányzása alatt.

Az ellenzéki párt szószólója azt mondta, 26 új adóintézkedéssel vagy adóemeléssel dolgozik a költségvetés. Bár a kormányzaton belül is vannak viták arról, hogy ez mekkora adóbevételt jelent, szerinte ezer milliárd az adóemelés, de a miniszter már 160 milliárdot beismert, amit a magyar munkahelyektől hajtanak be.

Kiemelte a kiskereskedelmi adó emelését, ami csak az 1-től 50 milliárd forgalmú kereskedőket érinti, jellemzően az ország keleti felében működő magyar tulajdonú kereskedőket hozza versenyhátrányba. Számukra háromszor akkora lesz az adó mértéke.

Ha valaki azt mondja, hogy ez a magyar érdek, és nem a multik versenyelőnyének megteremtése, az hazudik

– magyarázta.

A katával kapcsolatban azt mondta, 138 ezer katás adója jövőre 75 ezerre, majd 100 ezerre nő. Az is hazudik, aki szerint ez előrelépés, fogalmazott.

A vállalatok mindössze 7 százaléka tervez azzal, hogy felvesz új munkaerőt, és 14 százalék tervez elbocsátásokkal.

A vállalatok már maguk vallják be a GKI-nak, hogy 14 százalékuk elbocsátásokat tervez

– magyarázta.

Az adóemelések tehát a munkahelyeket és a béreket egyaránt veszélyezteti.

Ami a minimálbéreseket illeti, az külön bicskanyitogató Palóc szerint. A kormányfő korábban azt ígérte a minimálbért keresőknek, hogy az akkori szint dupláját keresik majd jövőre. Tisza-kabinet van, de a minimálbéresek nem kapják meg számukra tételesen, konkrétan kimondott béremelést. A fiatalok is átverve érezhetik magukat, de vesztes csoport a közszférában dolgozóké is.

Bujdosó Andrea: Április 12-én az emberek nemet mondtak a nincstelen volt miniszterelnökre, akinek minden rokona és barátja milliárdos lett a hatalma alatt

Bujdosó Andrea, a Tisza vezérszónoka 30 perces felszólalását azzal kezdte, ennyi idő alatt közelebb szeretné hozni a költségvetést az emberekhez annak ellenére is, hogy néhány számot is fog sorolni.

Az államnak nincs saját pénze. Az a pénz, amiről ma döntünk, az a magyar emberek munkájából, adójából és vállalkozásából ered. Ezért minden egyes döntésnek arról kell szólnia, mit kapnak vissza az emberek

– mondta.

Az államnak felelősséggel kell gazdálkodnia, a költségvetés a döntések erkölcsi lenyomata. „Mutassák meg egy ország költségvetését, és abból megmondható, mit tart fontosnak a kormánya. A 2027-es költségvetés vitájában nemcsak azt kell megkérdeznünk, mennyit költünk, hanem azt is, kire, mire és miért költünk” – fogalmazott.

Április 12-én nemet mondtak az emberek arra, hogy a munkájuk nyomán kevesek gazdagodjanak meg, miközben a közszolgáltatások állapota egyre romlik, nemet mondtak a kastélybirtokosokra, azokra a mezőgazdasági nagybirtokosokra, akik soha nem fogtak a kezükben kapát, az áltudósokra, a propagandistákra,

és nemet mondtak a nincstelen volt miniszterelnökre, akinek minden rokona és barátja milliárdos lett a hatalma alatt.

Bujdosó közölte, a 2027-es költségvetés kiadásai háztartásonként közel 800 ezer forintos ráfordítást jelentenek havonta, így például

  • 34 ezer forintot fordítanak közbiztonságra,
  • 74 ezer forint jut az oktatási tevékenységre,
  • 91 ezer forintot fordítanak egészségügyre havonta.

Horváth Gábor: A beharangozott spórolás szigorú végrehajtási kontrollt igényel

Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke ismertette, a Tisza alkotmánymódosítása miatt nem rendelkeznek vétójoggal, aminek előnye, hogy tehermentesíti a szakmai oldalt. A költségvetési fegyelem továbbra is kulcstényező az ország fejlődése szempontjából, jelezte.

A Költségvetési Tanács október 21-én kapta meg a költségvetési tervezetet, majd nyolc nappal később hozták nyilvánosságra a véleményüket róla.

A költségvetés tavaszi elfogadása miatt a költségvetés mellőzte iránytűszerepét, ezért üdvözölték az idei őszi elfogadást, tekintettel arra, hogy a világgazdasági helyzet hektikus, ugyanakkor kifejtette, hogy a tervezett gazdasági növekedés alapjai erősek. Horváth elmondta, hogy a 4,9 százalékos hiánycél összességében megalapozott, de a beharangozott spórolás szigorú végrehajtási kontrollt igényel.

Az Állami Számvevőszék már rábólintott a költségvetésre

A pénzügyminiszter után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Windisch László foglalta el a pulpitust. A beszédét azzal kezdte, hogy leszögezte: az ÁSZ független intézmény, a feladata az, hogy szakmai értékeléssel segítse az Országgyűlés munkáját. Nem feladata ugyanakkor, hogy politikai alapon értékelje vagy minősítse a költségvetési elosztási politikát.

„A Számvevőszék összességében azt állapította meg, hogy a törvényjavaslat előirányzatai, számításai megalapozottak, bevételi tervezése alapvetően összhangban áll a törvényjavaslat indoklásában ismertetett makrogazdasági prognózissal” – adta közre az ÁSZ értékelését Windisch, azzal folytatva, hogy a bevételi előirányzatok is elérhetők a kormány által már korábban belengetett jogszabályok elfogadásával. Windisch László ezen a ponton megjegyezte, azért fontos ez a megállapítás, mert az előző kormányok idején jellemző volt, hogy a költségvetés alapjául szolgáló előrejelzések túlságosan optimisták voltak.

Kármán András: Nehezebb csak azoknak lesz, akik eddig tisztességtelen úton jutottak állami pénzhez

A miniszter, mint a törvény előterjesztője, a nyitóbeszédében azt emelte ki elsőként, hogy egy kormány sok mindent állíthat magáról, de időről időre eljön az a pont, amikor a tények és konkrétumok nyelvén kell elmondani a valóságot. A költségvetés megszabása pedig egy ilyen álllomás.

Kármán András szerint ha az idei módosított költségvetést a valóság költségvetésének nevezték, a jövő évi az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz. A megalkotása során arra a kérdésre keresték a választ, hogy miként lehet rendbe tenni az ország pénzügyeit, a hátrahagyottak mellé állni, és közben lerakni az ország hosszú távú pénzügyi gyarapodásának alapjait. Kármán szerint az elmúlt években sokszor lehetett hallani, hogy vagy rend van a pénzügyekben, vagy segítség a rászorulóknak, vagy hiánycsökkentés, vagy gazdasági növekedés. A miniszter szerint a Tisza-kormány költségvetése azt világítja meg, hogy a kettő nemhogy megfér egymás mellett, de erősíti is egymást.

Emlékeztetett arra is, hogy az előző kormány költségvetése papíron 3,7 százalékos hiánnyal számolt, miközben az kormányváltás nélkül elérte volna a GDP 8,3 százalékát. Hangsúlyozta, ez nem pontatlanság volt a Fidesz–KDNP részéről, hanem a valóság eltitkolása. Majd hosszan sorolta, hogy az előző kormány alatt miért volt folyamatosan kiugróan magas a hiány, és hogy a közpénzek herdálása közepette hogyan hagyta cserben a rászorulókat a Fidesz és a KDNP.

Kármán szerint az országban évek óta jelen volt az egykulcsos adó igazságtalansága, ezen változtatnak most azzal, hogy jövőre a minimálbéresek szja-ja 15 százalékról 9 százalékra csökken. Kármán ezen a ponton idézte fel azt is, hogy az előző kormány bevett szlogenje volt a munkaalapú társadalom, de ez sosem volt több beszédnél, márpedig a legalacsonyabb bérért dolgozóknak csak a szavak jutottak. Itt tette hozzá, hogy 677 milliárd jut jövőre a közszolgáltatásokban dolgozók béremelésére az új költségvetésben.

A családi pótlék megduplázását is megemlítette a miniszter, a szavai szerint minden gyermekes családnak jár majd jövedelemtől függetlenül: mindez több mint egymillió család több mint 1,7 millió gyerekének életére lesz pozitív hatással a pénzügyminiszter szerint. Jövőre mintegy 300 milliárd forintot fordít a kormány erre a szegmensre. Továbbá felsorolt mindent, amit megtartanak: a fiatalok adómentessége, a CSOK, a falusi CSOK és a bababáró is, megkötött szerződés nem sérül, az anyák adómentessége pedig igazságosabb lesz, mert a felső határt meghúzzák havi bruttó egymillió forintos jövedelemnél.

A kormány a nyugdíjasoknak biztonságot és igazságosságot kínál, amit azzal szavatol, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét, emellett januártól minden nyugdíj 3 százalékkal emelkedik, megmarad a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj egyheti összege is. Mindemellett a kormány azokra is gondolni akar, akikről eddig megfeledkeztek: ezt szolgálja majd a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése.

A szociális ágazat is jelentős többletforráshoz jut, Kármán András szavai szerint 700 milliárddal fordít többet a kormány jövőre szociális célokra, közte a szociális intézmények felújítására, a gyermekvédelemre és a fogyatékossággal élők támogatására. Oktatási területen növekedik a pedagógusok és az oktatók bére, de jelentős emelést ígér Kármán azoknak is, akik az iskolákban segítik a tanárok munkáját.

Kármán András a felsorolás után aztán kihangsúlyozta: a kormány nem csupán arra vállalkozik, hogy több pénzt ad a különböző ágazatokra, de azt is garantálja, hogy ez a pénz oda is jusson, ahova szánják. A hétvégi eseményeket idézte fel, megjegyezve, hogy az előző kormányzat idején láthatóan ez nem így volt, hiszen egy volt miniszter ellen folyó büntetőeljárásban több mint 6 milliárd forint készpénz került elő erdőben elásva és különböző helyeken elrejtve. Kármán hangsúlyozta, hogy igazságot tenni a bíróság dolga, de az biztos, hogy az ilyen pénzek mindig a közös kasszából hiányoznak.

„Nehezebb csak azoknak lesz, akik eddig tisztességtelen úton jutottak állami pénzhez” – jelentette ki.

Ügynökakták: Magyar Pétert kérdezték, ő Tarr Zoltánra, Tarr az államtitkárára bízta a választ

A KDNP részéről Máthé Zsuzsa és Latorcai Csaba szegezték a miniszterelnöknek azt a kérdést, hogy mikor vállalja a felelősséget az ügynökaktákkal kapcsolatos hiba miatt. Mivel Magyar Péter nem volt az ülésteremben, az általa meghatalmazott Tarr Zoltáné volt a válasz lehetősége, ő azonban az államtitkárát, Tompa Enikőt bízta meg a feladattal.

Tompa válaszolt tehát a KDNP-nek, visszakérdezve, hogy a hétvégi események után miként kérhet számon bárkin a KDNP politikai felelősséget. Majd elismételte a kormány korábban már hallott álláspontját, hogy az ügynökakták megnyitásáról és annak dátumáról az Országgyűlés döntött, nem a kormány. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt években a KDNP 16 év alatt összesen 64 alkalommal állt az akták megnyitásának útjába. „Most meg van képük számonkérni azokat, akik végül megnyitották?” – fejezte be válaszát a tiszás képviselő.

Bóna Szabolcs Pócs Jánosnak: Önök ezt a pénzt elásták

Jönnek a kérdések: elsőként Pócs János kérdezte agrártémában Bóna Szabolcs minisztertől, hogy a kormány miért bünteti az agrárágazat szereplőit. Bóna Szabolcs azzal kezdte, hogy ha Pócs János nem szólt volna, bölcsebb maradt volna, majd a fideszes képviselő szemére vetette, hogy igaztalan vádakat sorolt fel, ráadásul Pócs részt sem vesz annak a szakbizottságnak az ülésein, amelynek egyébként a tagja.

Bóna cáfolta, hogy több ukrán gabona jönne be Magyarországra Ukrajnából, mint a kormányváltás előtt, illetve rávilágított, hogy a vagyonadó az agrárium tagjainak nagyjából 1 százalékát érinti majd. Arra a kérdésre pedig, hogy a kormány miért nem csökkenti az egészséges élelmiszerek áfáját, úgy válaszolt Pócsnak: „önök ezt a pénzt elásták”, tehát nincs rá keret a költségvetésben, amit a Fidesz herdálásának tulajdonít a miniszter.

Szűcs Gábor személyes érintettség jogán szólalt fel, de nyomban meg is vonták tőle a szót

A Fidesz képviselője azzal indokolta kérelmét, hogy Magyar Péter korábban „ócska, gyenge ripacsnak” nevezte őt. Szűcs azzal akart visszavágni, hogy szerinte az az ócska, gyenge ripacs, aki a feleségét zsarolja, majd eljátssza, hogy a nők jogaiért aggódik. Hallerné Nagy Anikó ezen a ponton viszont elvette tőle a szót, mert szerinte az ilyen megjegyzések nem férnek bele a személyes érintettségbe.

Magyar Péter: „Vagy legalább ugyanannyi, vagy több fog eljutni az ott élő külhoni magyarokhoz” – azonnali kérdések a Parlamentben

Csibi Krisztina fideszes képviselő nehezményezte, hogy a költségvetési javaslat szerint a Bethlen Gábor Alap és a tárcai nemzetpolitikai jogcím 26 milliárd forinttal csökken. „Ezek közvetlenül a nemzetpolitikai utánpótlást, a Kárpát-medencei kapcsolati hálót és a legkiszolgáltatottabb külhoni magyar közösség megmaradását érintik” – mondta. Magyar Péter szerint nem jut kevesebb költségvetési forrás külhoni magyarokra összességében, és hangsúlyozta, hogy szerinte „nem minden költségvetési forrás ment a megadott helyre, vagy nem megfelelően érkezett meg oda”.

„Nagyon sokat tettek önök látszólag a külhoni magyarokért” – mondta magyar, de szerinte átláthatatlanul finanszírozták a projekteket, és kevés jutott „az ott élő gyerekekhez, fiatalokhoz, idősekhez, vállalkozókhoz”. „Vagy legalább ugyanannyi, vagy több fog eljutni az ott élő külhoni magyarokhoz” – mondta Magyar. Csibi Krisztina megnyugtatónak nevezte a választ, de visszautasította, hogy magyart magyar ellen fordítottak volna. Ezt is a miniszterelnök említette a felszólalásában, mint a korábbi évek nemzetpolitikájának hibáját.

„A tankerületi központokkal kapcsolatban a minisztérium és miniszter asszony teljes mértében vállalja a döntését” – azonnali kérdések a Parlamentben

Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője az oktatásról kérdezett. „Botránynak” nevezte a tankerületi igazgatói kinevezéseket, beszélt arról, hogy a vártnál kevesebb béremelést kapnak a NOKS-dolgozók, és arról is, hogy az NKE tanár szakos hallgatói nem tudják, mi lesz velük, holott azt az ígéretet kapták, hogy felmenő rendszerben szüntetik meg a képzést.

Kapronczai Balázs államtitkár szerint 16 év után változtatnak azon, hogy egyre kevesebb ügyben dönthetnek önállóan az iskolák. „A tankerületi központokkal kapcsolatban a minisztérium és miniszter asszony teljes mértében vállalja a döntését” – mondta. Szerinte szakmai bizottság értékelte a pályázatokat, és az iskolai dolgozók és polgármesterek véleményét is figyelembe vették. „Nem órákig és nem 1-2 napig volt lehetősége az iskolai dolgozóknak átgondolni azt, hogy mit és hogyan szeretnének ebben a rendszerben” – mondta, hozzátéve, azt nem tudhatja, egy-egy helyen pontosan mi történt.

A NOKS-dolgozókról szóló állításra úgy válaszolt, hogy 76 ezer dolgozó bérét növelik átlagosan 21,5 százalékkal.

Az NKE-s tanárképzés elindítását „szakmailag kifogásolható döntésnek” nevezte, melynek felülvizsgálata szerinte a hallgatók érdekét szolgálja.

Magyar Péter: „Kövessék a mátészalkai KDNP-alapszervezet mintáját!” – azonnali kérdések a Parlamentben

Az azonnali kérdések következnek, az elnöklést Hallerné Nagy Anikó alelnök vette át. „Látom, hogy fájó pontra tapintottam, majdnem annyira, mint Varga Judit a gyerektartással” – mondta Szűcs Gábor fideszes képviselő, miután németül szólította meg Magyar Pétert. Szerinte a miniszterelnök „húsba vágó témákban becsapta az embereket”. Az üzemanyagárakat és az adókat említette, szerinte „összesen 26 adót növelnek meg”. „Lesz védett ár, vagy beismeri, hogy hazudott, visszavonja a tervezett adóemeléseket, vagy beismeri, hogy hazudott? ” – tette fel a kérdést.

„Elfelejtett bocsánatot kérni a magyar emberektől, hogy több száz vagy több ezer milliárd forintot loptak el tőlük, hogy kirabolták a saját hazájukat. Elfelejtette még visszafizetni azt a több százmillió forintot, amit a Megafonon keresztül kapott, közpénzt, gyűlöletkeltésre”. A miniszterelnök azt is javasolta a Fidesz és a KDNP tagjainak: „kövessék a mátészalkai KDNP-alapszervezet mintáját!”, és hogy kérjék számon volt vezetőiket.

Magyar arról beszélt, az új költségvetés értelmében a multicégek, a környezetszennyező cégek és a milliárdosok fognak több adót fizetni. Azt is mondta, a benzin ára „ott van, ahol a védett ár volt”.

Téma az ügynökakták nyilvánosságra hozatala is – az interpellációk zajlanak az Országgyűlésben

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról kérdezte Magyar Pétert, aki nem volt a teremben, helyette Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter válaszolt. Rétvári a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete egy közleményét olvasta fel, mely szerint politikai kérésre gyorsították a folyamatot, és kérik a politikát, hogy vonuljon ki a tudományos életből. Arra kérte Tarr Zoltánt, reagáljon a közleményre.

„Örülök, hogy megtanulta ennek a szakszervezetnek a nevét, azt viszont erősen kétlem, hogy a szakszervezet örül annak, hogy ön a szájára vette őket” – mondta Tarr. A kérésre úgy reagált, az egyetlen politikai szándék a nyilvánosságra hozatal volt, amiről az Országgyűlés határozott. Azt is kiemelte, hogy a KDNP nem szavazta meg, hogy ne októberben, hanem csak november elején hozzák nyilvánosságra a neveket.

„Egy sort, egy betűt, egy mondatot nem hallottunk arról, hogy mi a véleménye” a közleményről – válaszolt Rétvári.

„Bármit kérdezek, ugyanez hangzott volna el” – az interpellációk zajlanak az Országgyűlésben

Interpellációk zajlanak az Országgyűlésben a napirend elfogadását követően, az ülés vezetését Latorcai Csaba alelnök vette át. Juhász Hajnalka KDNP-s képviselő arról beszélt, „a gyermekvédelmi törvényből kikerültek azok a biztosítékok, amik a szülői jogot garantálták a gyermekek nevelésére vonatkozóan, és a gyermekek születési neméhez való önazonosságnak az alapvető joga is sérült”.

Juhász nem ért egyet az isztambuli egyezmény ratifikációjával, szerinte a kapcsolati erőszak törvényi tényállásának BTK-szintű emelése már korábban megtörtént, és azt is mondta, hogy azokban az országokban, ahol ratifikálták ezeket az egyezményeket, ott „nőtt a kapcsolati erőszak”.

„A leadott interpellációban nem az isztambuli egyezményről, hanem gyermekvédelmi rendelkezésekről beszélt képviselő asszony, nem tudom, hogy ilyenkor mi a teendő, nyilvánvalóan arra készülünk” – mondta Barna-Szabó Tímea államtitkár, Latorcai szerint nem történt akkora eltérés, hogy ne kelljen válaszolnia a kérdésre. Barna-Szabó hangsúlyozta, hogy a nemzetközi ajánlások – mint az ENSZ ajánlásai – nem kötelező előírások, azokról a kormány dönt. Az isztambuli egyezményről azt mondta, súlyos mértékű a nők kapcsolati erőszaknak való kitettsége, „a Fidesznek ez is egy óriási adóssága”.

Juhász Hajnalka azt válaszolta, „bármit kérdezek, ugyanez hangzott volna el”.

Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője az egészségügy problémáinak megoldásáról kérdezte Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert, főként a kórházi adósságok felszámolásáról beszélt interpellációjában. Azt is kifogásolta, hogy a szakdolgozók átlagosan bruttó 15 százalékos béremelésben részesülnek az azonnali 25 százalékos emelés helyett. Azt is mondta, hogy a béremelés részletszabályai nem ismertek, „a bértáblát is külön miniszteri Facebook-bejegyzésben kellett tisztázni”.

Hegedűs Zsolt szerint az 510 milliárdos egészségügyi többletforrásból közel 192 milliárd jut a nem orvosi munkakörben dolgozók bérrendezésére. Átlagosan 15 százalékos az alapbéremelés Hegedűs szerint, de alacsonyabb keresetűek esetében „meghaladhatja a 30-35 százalékot” is. A béremelés a háttérdolgozókra és otthoni szakápolásban dolgozókra is kiterjed – mondta a miniszter. Hegedűs szerint 11 milliárd forintot különítettek el intézményi differenciálásra. A kórházi adósságról azt mondta, megoldásához szemléletváltásra van szükség, ezért dolgoznak az ellátásszervezés megújításán, de 51 milliárd forinttal több jut kórházak működésére az új költségvetés szerint.

Mátészalka polgármestere kilép a KDNP-ből

Hanusi Péter, Mátészalka KDNP-s polgármestere kilép a KDNP-ből, és feloszlatják a KDNP helyi alapszervezetét – mondta Magyar Péter ügyrendi javaslatában, bár Forsthoffer Ágnes jelezte, hogy ez nem ügyrendi javaslat volt. Hanusi Facebookon közleményében jelentette be, hogy október végén megszűnt a KDNP mátészalkai szervezete, ezzel együtt az alapszervezetben betöltött elnöki tisztsége és a párttagsága is.

30 órás időkeretben tárgyalják a 2027-es költségvetést

„Mielőtt megkezdjük a határozathozatalokat, a félreértések elkerülése érdekében a szavazógépek működőképességét ellenőrizni fogjuk” – mondta Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke a napirend elfogadása előtt.  Az Országgyűlés a napirendet 181 igen, 1 nem ellenében tartózkodás nélkül elfogadta, így 30 órás időkeretben fogják tárgyalni a 2027-es költségvetést.

A Fidesz frakcióvezetője szerint Magyar „megmondta, hogy itt ki az elkövető, ki a bűnös, erről mit kell gondolni”

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, Magyar Páter „célpontokat” jelöl ki, akiket el akar távolíttatni a pozíciójukból, ilyen szerinte az Állami Számvevőszék elnöke, de az ügynökakták nyilvánosságra hozatalában bekövetkezett hiba miatt az ÁBTL elnöke is.

Bóka János szerint ahogy a „kamu Zsolti bácsi ügy”, úgy az ügyészségi iratok manipulálásáról szóló ügy is a „Tisza eredetmítoszának” a része. „Politikai utasításra ilyenkor előkerül valami, most előkerültek felvételek” – mondta Bóka az NVVH által közzétett felvételekről, melyeken az szerepel, hogy több mint 6 milliárd forint készpénzt találtak a többi között elásva. Bóka szerint Magyar „megmondta, hogy itt ki az elkövető, ki a bűnös, erről mit kell gondolni”, miközben Unger Anna szerint nem állítható, hogy tudják, kié a pénz.

Magyar válaszát azzal kezdte, hogy felsorolta, Orbán Áron és Seszták Miklós még mindig szerepel a Fidesz honlapján mint politikai fogoly. „Nem tudják leszedni, vagy elrabolták a honlapjuk, vagy tényleg Sesztáknál vannak a szerkesztői jogosultságok?” – tette fel a kérdést. „Nagyon nagy zavar van itt az erdőben” – mondta Magyar Bóka Jánosnak.

Magyar szerint mivel folyik a nyomozás, nem mondható el, hogy melyik bűnjel hova köthető, így természetes, hogy az NVVH vezetője nem oszt meg több részletet.

Magyar Péter az isztambuli egyezményről: „Amellett érveltem, hogy legyen egy sokkal erőteljesebb csomag”

Toroczkai szerint nem igaz, hogy Magyar Péter korábban is támogatta az isztambuli egyezményt. A „hagyományos férfi” és a „hagyományos nő” ellen szól ez az egyezmény Toroczkai szerint. „Önön kívül, ahogy láttam a reakciókat, mindenki örül annak, hogy végre egy ilyen történelmi, soha nem látott intézkedéscsomagot tudtunk bejelenteni” – válaszolta Magyar Péter, aki azt is mondta, kevésnek tartja az isztambuli egyezményt, és „amellett érveltem, hogy legyen egy sokkal erőteljesebb csomag”.

Magyar arról is beszélt, 2014-ben a Fidesz–KDNP többsége alatt elfogadták az isztambuli egyezményt, majd „elfelejtették ratifikálni”. „Elérték azt, hogy rengeteg településen rengeteg fiatal nem jutott 72 órán belül ehhez a tablettához, ezért utána abortuszra kellett mennie, vagy egy nem kívánt terhességet ki kellett hordani az adott édesanyának 15 vagy 16 évesen” – mondta Magyar az esemény utáni tablettáról.

Magyar Péter: Ehhez már Gulyás Gergelynek sincs gyomra

„Toroczkai Lászlót leszámítva a Mi Hazánk szavazói is megdöbbentek, amikor több mint 6 milliárd forintot láttak készpénzben egy asztalon. És jól mondta Schummer Orsolya frakcióvezető-helyettes asszony, ennek önök, az orbáni maffia 16 év alatt a tízezerszeresét lopta el. Minden szakértő szerint, korrupciókutató és nyomozó szerint 60 ezer milliárdot. Ez azt jelenti, tisztelt honfitársaim, hogy tízezer ilyen asztalt kellene egymás mellé tenni, hogy lássuk azt a pénzt, amit Önök a Fidesz–KDNP kormányzása alatt elloptak” – folytatta Magyar, aki kifogásolta, hogy az ellenzéki politikusok ezek után fölállnak, és elkezdenek mindenről beszélni, csak éppen a bocsánat szó nem hagyja el a szájukat.

„Ennek a történetnek vége van, továbbra is konyec, oroszul úgyis jobban értenek az elvtársak. 1988–2026. És amit korábban csak sejtettünk, most már tudhatjuk, hogy valóban Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, a Fidesz csődbiztosa. Ő fogja lekapcsolni a lámpát. Ahogy látom, páran már nem jöttek be. Gulyás Gergelynek ehhez nincsen gyomra. Nem csodálom. Ahogy azt is láttam, hogy a frakció megosztott, tehát várhatóan páran ki fognak lépni vagy le fognak mondani, hiszen nem tapsolták meg a saját frakcióvezetőjüket” – mondta Magyar, majd rátért a Mi Hazánkra.

„Amit még el szeretnék mondani, hogy ez valószínűleg a Mi Hazánknak is a végét jelenti, mert amit Toroczkai László ma művelt, jó érzékkel, mint Martonyi János, aki 88-ban belépett a kommunistákhoz, az MSZMP-hez, a szétesés előtt még fölkapaszkodott a Fidesz–KDNP mindenhol eresztő, süllyedő mentőcsónakjába. Én értem, hogy frakcióvezető úr ideges lett a reggeli mérésektől, hogy 5 százalékot csökkent az egyébként sem túl magas népszerűségük vagy népszerűtlenségük” – mondta Magyar, aki szerint furcsa volt hallani, hogy Toroczkai a maffiózókat védte.

Magyar Péter: Fidesz, élt 38 évet

A Fidesz–Magyar Polgári Szövetség élt 38 évet, 1988–2026. Vége van

– kezdte viszontválaszát a miniszterelnök.

„Önök, képviselőtársaim, kiderült, hogy menthetetlenek. Aki egy ilyen eset után, ilyen események után, ami mindenki számára nyilvánvaló volt, az Önök még meglévő, egyre fogyatkozó számú szavazóik számára is nyilvánvaló volt, akiket a leginkább magára hagytak, akiket a leginkább elárultak. Kedves Bóka János, aki ezek után nem azzal kezdi a felszólalását, hogy bocsánatot kér, töredelmesen elnézést kér a magyar emberektől, minden magyar embertől, de elsősorban a saját fideszes vagy KDNP-szavazóitól, az menthetetlen. Annak nemcsak hogy gerince nincs, erkölcsi tartása nincsen, de még ilyen pici politikai érzéke sincsen. Azt gondolják, hogy ezek után, amit pénteken láttak a magyar emberek, amit az utóbbi hetekben látnak és hallanak a miniszterelnök családjáról, a volt minisztereiről, az önök képviselőtársairól, ezek után még lesz magyar ember, aki ilyen picit is meg fog önökben bízni, aki önökre fog szavazni?” – kérdezte Magyar.

Nem 6 milliárdról, hanem tízezerszer ennyiről van szó

Ezután Schummer is rátért az elásott milliárdokra.

„Amit önök most nosztalgikusan a Fidesz–KDNP kormányzásának neveznek, különösen az utolsó ciklusukban, valójában semmi másból nem állt, mint ad hoc döntések sorozatából, ami a politikai hatalmuk fenntartását és egy minél szélesebb körű gazdasági hatalom elérését tette lehetővé annak érdekében, hogy minél többet tudjanak lopni. Ennek érdekében minden szinten beáldozták a fejlődést, lezüllesztették az oktatást és az egészségügyet, hagyták leromlani a közlekedési infrastruktúrát, tönkretették az önkormányzatokat, versenyképtelenné tették a magyar gazdaságot, az összeomlás szélére sodorták a szociális ellátórendszert. Semmi sem volt drága azért, hogy a maffiafőnök családi és baráti köre ezermilliárdokat tudjon kivenni a közösből” – mondta a frakcióvezető-helyettes.

„Valóban megdöbbentő így egyben egy hatalmas asztalon látni 6 milliárdot és némi aprót, de összességében nem 6 milliárdról van szó, frakcióvezető úr, hanem egyes becslések szerint ennek akár a 10.000-szereséről. 60 ezer milliárdról, 10 ezer ilyen asztalról. És szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy minden egyes ellopott forint mögött életek vannak, megzsarolt, tönkretett vállalkozók, külföldre menekült kreatív elmék, kizsigerelt közszolgák, megfélemlített újságírók, félretett, megalázott tudósok és művészek, elszegényített embertömegek, kilométeres kórházi várólisták, évekig tartó fájdalom, megnyomorodó és haldokló családtagok, kiürülő vidéki iskolák és magukra hagyott kilátástalan idősek, elöregedő, elnéptelenedő falvakban, kórházban hagyott csecsemők és egyre több és több mélyszegénységben élő vagy állami gondoskodásba kerülő gyermek” – jelentette ki.

Szó esett az isztambuli egyezményről is

A Tisza részéről Schummer Orsolya frakcióvezető-helyettes kapott szót, ő először az isztambuli egyezmény ratifikálásáról beszélt.

„A Tisza Női Műhelye megalakulása óta szorgalmazza ennek a bizonyos isztambuli egyezménynek a ratifikálását, és nagyon köszönjük a Tisza férfi képviselőinek is, hogy mellettünk állnak ebben a harcban. Történelmi lépésekre készülünk, olyan régóta várt intézkedésekre, amelyek valódi előrelépést jelenthetnek a nők biztonságának, méltóságának, önrendelkezésének és jogainak védelme terén, ami hatással lesz a családjaikban élő gyermekek biztonságára is” – mondta Schummer, hozzátéve, hogy a magyar nők közel negyede élt át valamilyenfajta fizikai erőszakot jelenlegi vagy volt férfi partnere által. Az elérhető statisztikák szerint közülük havonta legalább három nő esetében az erőszak gyilkossággal végződik.

Ez a magyar valóság 2026-ban, köszönhetjük a korábbi kormányzópártoknak.

– mondta Schummer Orsolya.

Olvasói sztorik