Belső vizsgálatot rendelt el az Aranykonvoj ügyében a legfőbb ügyész, és szervezeti változásokat is tervez – ennek kapcsán volt vendége az ATV Egyenes Beszéd című műsorának Fejes Péter. Az interjú elején a legfőbb ügyész arról beszélt, nem kellett rábeszélni arra, hogy elvállalja a legfőbb ügyészi jelölést. Egyedül az motiválta – mondta–, hogy az ügyészségi szervezetnek „voltak szebb napja”.
Fejes kettős feladatot lát, vissza kell adni
- az ügyészi szervezet önbizalmát
- és a vele szembeni közbizalmat.
A Legfőbb Ügyészség politikai befolyásolásával kapcsolatos gyanúval kapcsolatban azt mondta, a jövőben ennek a látszatát is el kell kerülni.
Az Aranykonvoj-ügyben, mint mondta, rövid határidővel belső vizsgálatot rendelt el Fejes Péter. Korábban úgy nyilatkozott, úgy érzik, hogy voltak szabálytalanságok az Aranykonvoj-ügy kezelésében, de szerinte ezt a vizsgálatnak kell eldönteni. Arról, hogy lehet-e már tudni előzetesen a belső vizsgálat várható eredményéről, a legfőbb ügyész azt mondta:
Nem gondolom, hogy az ügyész szervezetben a legnagyobb kiszivárogtatónak nekem kellene lenni.
Fejes arról is beszélt, nem hinné, hogy konkrét személyzeti változásoktól neki a nyilvánosságban kellene beszélni. azt mondta ugyanakkor, hogy a meglátása szerint a vidéki, alacsonyabb szervezeti szintekről kell feltölteni a felsővezetői szintet. Erre szerinte azért van szükség, mert felmerülhet, hogy korábban „kicsit belterjes volt a kiválasztás”.
Több száz ügy van az ügyészség előtt, ami az előző kormány tevékenységére vonatkozik
Arról, hogy hányan hiányoznak az ügyészségi szervezetből, Fejes Péter azt mondta, hogy 2000 körül van az engedélyezett ügyészi létszám, és 1840 a betöltetlen. A reggeli számhoz képest változott, hogy mennyi olyan feljelentés van a Fővárosi Főügyészségen, ami a régi kormányzat tevékenységére vonatkozik, az most már 152, a Központi Nyomozó Főügyészségen és alárendelt szervezeteinél pedig száz. Fejes szerint ebből a 252 ügyből lehet feljelentés-elutasítás is, de mint mondta
ez egy olyan ügymennyiség, ami nehezen kezelhető eleve létszámhiány és elszívó hatás miatt.
Az NVVH-nak tulajdonított elszívó hatásással kapcsolatban a legfőbb ügyész konkrét számokat nem akart mondani.
Az ügyészségi dolgozók bérezésével kapcsolatban azt mondta, a törvény erejével van egy 15 százalékos illetményemelés. Ami a központi és az alsóbb szervezetei egységek közötti bérkülönbségek rendezését illeti, erre a pótlékok emelése nyújthat megoldást. Arról hogy mekkora költségvetés-emelésre tartanának igényt a kormány részéről, konkrét összeget nem mondott.
