|
A világ második legnagyobb olajmezője |
|
A Lukoil 68,5 százalékkal részesedik a nyugat-qurnai konzorciumban. Becslések szerint a potenciálisan a világ második legnagyobb olajmezője 20 milliárd kőolajat tartalmaz. A beruházás költsége elérheti a 6 milliárd dollárt.
A Lukoilnak egyéb problémái is vannak: három hónap alatt immár a második emberrablás történt a vállalat körül. A grúz hatóságok csütörtökön találták meg Szadi Safirov, a Lukoil egyik alelnöke édesapjának holttestét, az idős férfit december 2-án hurcolták el grúziai házából a bűnözők. |
|
Irak felbontotta a Lukoil és Zarubezsnyefty kőolajtársaságokkal, valamint a Masinoimport gépipari céggel kötött szerződéseit, melyek a nyugat-qurnai kőolajmező közös kiaknázásáról szóltak.
„Érthetetlen, hogy az iraki parlament által meghozott döntést megváltoztathat egy kishivatalnok” – közölte csütörtökön Alekszandr Vasziljenko, a Lukoil társadalmi kapcsolatokért felelős vezetője azt kommentálva, hogy a bagdadi határozatot egy iraki kőolajügyi miniszterhelyettes szignálta az érintetteknek.
Irak december 9-én döntött a szerződés felmondásáról, arra hivatkozva, hogy a legnagyobb orosz kőolajtársaság nem teljesíti az abban foglaltakat.
Orosz és nyugati megfigyelők is politikai döntésre gyanakszanak ugyanakkor. Egyes vélemények szerint a Lukoil nem állt kötélnek, amikor Irak az ENSZ-embargó megsértésére akarta rábírni, az utolsó cseppet a pohárban pedig Vagit Alekperov, a mamutcég elnökének nyilatkozata jelentette, amely értelmében a Lukoilnak Vlagyimir Putyin orosz elnök garantálta iraki érdekeltségei megmaradását Szaddám Huszein iraki diktátor megbuktatása után is.
A Lukoil 1,5 milliárd dollár értékben rendelkezik szerződésekkel Irakban, amelyeket jórészt csak a szankciók feloldása után tudna kihasználni. Eddig éppen az okozott dilemmát, hogy az orosz gazdaság szereplői nem bíztak az amerikai ígéretekben az iraki orosz érdekek figyelembe vételéről a Bagdad elleni esetleges háború, illetve az azt követő rendezés során. Ezeket az aggodalmakat erősítették azok az iraki emigráns ellenzéktől érkező hangok is, hogy Szaddám bukása után felülvizsgálják a diktátor kormánya által orosz és francia cégekkel megkötött, szerintük az iraki nép számára előnytelen szerződéseket.
