Tech

Példátlan képeket készített a kozmoszról a Euclid űrtávcső

ESA / Euclid / Euclid Consortium / NASA / J.-C. Cuillandre / E. Bertin
A mintegy 12 millió fényévre található Messier 81 galaxiscsoport részlete a Euclid felvételén. Jobbra az M81 spirálgalaxis, balra kisebb szomszédja, az NGC 3077 látható. A kékes fátylak valójában a Tejútrendszerhez tartozó, a távoli galaxisok előtt elhelyezkedő porfelhők.
ESA / Euclid / Euclid Consortium / NASA / J.-C. Cuillandre / E. Bertin
A mintegy 12 millió fényévre található Messier 81 galaxiscsoport részlete a Euclid felvételén. Jobbra az M81 spirálgalaxis, balra kisebb szomszédja, az NGC 3077 látható. A kékes fátylak valójában a Tejútrendszerhez tartozó, a távoli galaxisok előtt elhelyezkedő porfelhők.

Nyilvánosságra hozták a Euclid űrtávcső első nagy adatcsomgját, amely több mint egyévnyi megfigyelés eredményeit tartalmazza. Az adatbázis az eddigi legnagyobb, űrtávcsővel végzett égboltfelmérés hozománya.

Az Európai Űrögynökség (ESA) közleménye szerint a mintegy 1,7 millió gigabájtnyi adatot tartalmazó csomag az első lépést jelenti ahhoz, hogy a kutatók megalkothassák az univerzum eddigi legrészletesebb 3D térképét, és elkezdhessék megfejteni a rejtélyes sötét anyag, valamint sötét energia titkait.

Az adatbázis egyedülálló fotókat is tartalmaz a kozmoszról, de Carole Mundell, az ESA tudományos igazgatója kiemeli, a Euclid észlelései jóval többek szép képeknél. Az eszköz égboltfelmérése jövőbeli csillagászati felfedezések sokaságát alapozhatja meg, hiszen korábban elérhetetlen, ősi galaxishalmazokra enged rálátást, amelyek eddig ismeretlen részleteket árulhatnak el a sötét univerzumról.

6 fotó

Az űrtávcső nagyjából 1 milliárd objektumot észlelt, köztük

  • több mint 900 millió galaxist,
  • több mint 60 millió lehetséges kvazárt,
  • és mintegy 15 ezer erős gravitációs lencsét.

Mik azok a kvazárok és gravitációs lencsék?

A kvazárok rendkívül fényes objektumok, amelyeket távoli galaxisok központjaiban található szupernagy tömegű fekete lyukak táplálnak. A gravitációs lencse pedig olyan jelenség, amelyet egy hatalmas égitest – például egy galaxis – idéz elő, amikor rendkívüli tömegével meghajlítja a teret. A meggörbült tér egy nagyító lencséjéhez hasonlóan viselkedik.

A gravitációs lencsék rendkívül ritka, de tudományosan kifejezetten értékes jelenségeknek számítanak. Lehetővé teszik ugyanis, hogy meghatározzuk egyes galaxisok, és a bennük található láthatatlan sötét anyag tömegét, valamint tanulmányozzuk, hogy miként tágul az univerzum.

ESA / Euclid / Euclid Consortium / NASA / N. Lines / T. Li Gravitációs lencsék a Euclid képein.

A Euclid elsődleges célja a világegyetem teljes anyag- és energiatartalmának mintegy 95 százalékát alkotó, máig rejtélyes sötét anyag és sötét energia vizsgálata. Ehhez a galaxisok térbeli eloszlását és a gravitációs lencsehatást használja fel – derül ki a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet közleményéből, amelynek kutatói is részt vesznek a Euclid Konzorcium munkájában.

Kutatócsoportunk tagjai a Euclid nemzetközi együttműködésében a világegyetem nagyléptékű szerkezetét, a galaxisok alkotta kozmikus hálót vizsgálják. A mostani adatközlés számunkra is fontos mérföldkő: a galaxisok térbeli eloszlásának minden korábbinál részletesebb feltérképezésével pontosabban követhetjük e hálózat fejlődését, ami alapvető a sötét anyag és a sötét energia szerepének megértéséhez

– emeli ki Kovács András, a Euclid magyar csapatának vezetője.

További űrkutatási híreink alább olvashatók:

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik