Balajthy József nyugalmazott református lelkész neve is felbukkant a nyilvánosságra hozott állambiztonsági iratok között, holott állítása szerint soha nem működött együtt a titkosszolgálattal – derült ki a Szemlélek vele készült interjújából.
Elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan tevékenység miatt kelljen védekeznie, amelyet soha nem végzett.
Hiába utasította vissza a beszervezést, mégis készült róla karton
Balajthy a Szemléleknek elmondta: pontosan emlékszik arra a napra 1986-ból, amikor – az adatok szerint – a kartont kiállították.
Éppen Trabantját javította a garázsban, amikor ismét felkereste egy a Belügyminisztérium egyházi ügyekkel foglalkozó tisztjeként bemutatkozó férfi. Balajthy határozottan visszautasította a közeledését, és felszólította, hogy hagyja békén. Állítása szerint soha nem írt alá semmit, és senkiről nem készített jelentést.
A róla készült dokumentumról csak az akták nyilvánosságra hozatalakor értesült, korábban nem is tudott azok létezéséről. Munkadosszié nem került elő, a kartonon szereplő, 07-es kód pedig a hálózatból való kizárásra utal.
Lelkiismerete tiszta, és családi háttere miatt sem lett volna elképzelhető számára az együttműködés. A kommunista rendszer felmenői közül többeket is meghurcolt – nyilatkozta a nyugalmazott lelkész. Különösen bántja, hogy nemcsak neki, hanem hét gyermekének is magyarázkodnia kell a történtek miatt.
Lezsák Sándor és a 163 hibásan felkerült név
Nem zajlott problémamentesen az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának első fázisa a múlt héten. Lezsák Sándor volt fideszes és egykori MDF-es politikus neve 163 másik személy nevével együtt tévedésből került a nyilvánosságra hozott hálózati személyek adatai közé. Az MDF-alapító kikérte magának a kommunista múlttal való megbélyegzést, és perrel fenyegetett.
Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója szerint a hiba a mágnesszalagokon tárolt adatok átmásolása után, azok digitális feldolgozásakor keletkezett.
Hétfőn a Parlamentben kiemelte: csak a mágnesszalagok esetében adódott probléma. Eredetileg úgy volt, hogy strukturáltan kapják meg az adatokat, de ezek végül ömlesztve érkeztek október 5-én az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH). Ebben el volt rejtve egy kód, amelyet az állambiztonság használt, ez alapján lehetett megkülönböztetni a megfigyelteket és a megfigyelőket. Ez okozta a hibát a fenti 164 esetben.
Cseh Gergő Bendegúz arról is beszélt: nem gondolja, hogy a már említett hibán felül más hamis adatokat is közzétettek volna, mert olyan esettel ő még nem találkozott, hogy az állambiztonság hamis iratokkal csapta volna be saját magát.
A történtek miatt a főigazgató felajánlotta a lemondását. A szakszervezet szerint az akták mielőbbi nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos politikai nyomásgyakorlás visszafordíthatatlan károkhoz vezetett.
