Magyar: Azon dolgozunk, hogy több rendőr legyen az utcán

Kulcsár Krisztián beszámolt arról, hogy az ukrán parlament október 12-én elfogadta a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását megerősítő törvénymódosítást, amely a Tisza képviselője szerint fontos garanciát jelent a kárpátaljai magyar közösség számára.

Elmondta, a jogszabály-módosítás időkorlát nélkül biztosítja a magyar nyelvű érettségi lehetőségét, és önálló jogállást ad a nemzeti kisebbségi oktatási intézményeknek. Kiemelte, hogy a Tisza-kormány tárgyalásos megközelítése hónapok alatt meghozta a várt áttörést.

Velkey György külügyi államtitkár válaszában beszámolt a kárpátaljai oktatási megállapodás részleteiről, amelyek szerint a jogszabály révén bevezetik az ukrán jogrendbe a nemzetiségi kisebbségi intézményi státuszt. Ez még az egyosztályos iskolákban is lehetővé teszi a magyar anyanyelv használatát, a nemzeti történelem oktatását, valamint az identitás megőrzését.

Az államtitkár kijelentette, hogy a kormány a konfrontáció helyett a megoldásorientált, párbeszédre épülő külpolitikában hisz. Hangsúlyozta egyúttal, hogy a határon túli magyarok jogainak biztosításáért a jövőben is következetesen kiállnak mind az anyaországban, mind azon kívül.

Hát kérem szépen, képviselő asszony, messze esett az alma a fájától. Ön Tisza-ügynöklistának nevez egy törvényt, Egy olyan törvényt, amit Önök, a Fidesz képviselői, a Mi Hazánk képviselői és a KDNP-frakcióból is sokan megszavaztak.

– kezdte válaszát Magyar Péter.

A miniszterelnök kiemelte, hogy az ügynökakták közzétételi határidőit az Országgyűlés szavazta meg, így semmilyen politikai sürgetés nem volt, az eljárás pedig az elmúlt 36 év mulasztásait pótolja.

Határozottan elutasította a kegyelmi botrány és a levéltár informatikai hibájának összehasonlítását, és emlékeztetett arra, hogy a kormánypártok korábban hússzor szavazták le a nyilvánosságra hozatalt.

Elmondta azt is, hogy az Országgyűlés felügyelete alá tartozó levéltár vezetője már vállalta a felelősséget a hibáért. Magyar Péter elutasította a Fidesz támadásait, és megerősítette a kormány elkötelezettségét a múlt feltárása mellett.

Molnárné dr. Lezsák Anna napirend előtti felszólalásában újra arról beszélt, hogy édesapja, Lezsák Sándor neve tévesen került az ügynöklistára. Noha a levéltár elismerte a hibát és a főigazgató benyújtotta lemondását, a fideszes képviselő szerint az eset súlyosan sérti a jogállamiságot, és puszta informatikai hibaként nem intézhető el, hiszen az adathiba legalább 164 megfigyelt személy becsületét sértette.

A képviselő az adatok szakmai ellenőrzésének elmaradása és a sürgetett nyilvánosságra hozatal miatt számonkérte Magyar Pétert, és azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy volt-e politikai nyomás a levéltáron a november 4-i közzététel kikényszerítésére.

Bejelentette, hogy a Fidesz országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi a hibás közzététel és a feltételezett politikai nyomásgyakorlás kivizsgálására, felidézve az 1992-es lengyel példát, ahol az ügynöklisták hibái miatt a miniszterelnök és a kormány is lemondott.

Magyar Péter kijelentette, hogy a kormány évek óta nem látott mértékű béremelést hajt végre a rendvédelemben. Azzal vádolta a korábbi kormányzatot, hogy 3,9 helyett 8,3 százalékos hiánnyal adták át a büdzsét, valamint felidézte, hogy korábban 15-20 alkalommal szavazták le az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.

Rámutatott, hogy a múlt feltárását a rendszerváltás óta el kellett volna végezni. Kijelentette, egyetlen javított hiba miatt sem hagyják elhitelteleníteni azt a folyamatot, amely sok tízezer, az országot korábban tönkretevő ember felelősségét tárja fel.

Rétvári Bence (KDNP) a rendőrszakszervezetre hivatkozva kijelentette, hogy a bejelentést megelőzően elmaradt az érdemi egyeztetés, a jövő évi 15 százalékos béremelés pedig csalódást keltett.

Visszautasította emellett Magyar Péter érvelését a kormányzati felelősség hiányáról az ügynökakták ügyében. Azt állította, hogy a kormány beavatkozik az alkotmányos szervek munkájába, az akták közzétételével pedig a volt kommunista vezetők számonkérése helyett a megfigyelt áldozatokat kényszerítették magyarázkodásra, a kommunizmus áldozatainak újbóli meghurcolását idézve elő.

Rétvári hangsúlyozta, hogy a döntéshozók a történészi és szakértői észrevételek figyelmen kívül hagyásával határoztak az aktákról. Éles ellentmondásként értékelte továbbá, hogy a miniszterelnök a képviselők személyes szidalmazását követően a beszédében az egymás iránti tiszteletre szólított fel.

Magyar Péter megerősítette, hogy a kormány nyitott a Mi Hazánk által vezetett végrehajtási vizsgálóbizottság javaslataira, a jelenlegi rendszer nem folytatódhat tovább, és felül kell vizsgálni a megkárosítottak kártalanításának lehetőségét.

Bejelentette azt is, hogy a kormány nem fogja engedni a korábbi informatikai rendszer használatát a végrehajtások során, emellett hangsúlyozta a jelenlegi kiskapuk megszüntetésének fontosságát, egyúttal kérte a Mi Hazánktól a birtokukban lévő bizalmas dokumentumok átadását a titkosítás feloldásához.

Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint a politikusi viták helyett az emberek valós problémáival kellene foglalkozni. Nehezményezte, hogy a levéltár hibája miatt Lezsák Sándoron kívül legalább 163 nem közszereplő neve is tévesen jelent meg, és úgy vélte, tőlük is bocsánatot kellene kérni.

A frakcióvezető felhívta a figyelmet egy 2016. szeptemberi bizalmas auditra is, amely szerint a végrehajtói kar olyan informatikai rendszert alkalmazott, ahol terheléses támadásokkal akadályozták a tisztességes licitálást, így az árverési maffia áron alul szerezhetett meg ingatlanokat. Mivel a jelentés alapján az elektronikus árverési rendszert szándékosan úgy alakították ki, hogy az adatok módosíthatók és törölhetők legyenek, a Mi Hazánk újabb feljelentést tesz a Központi Nyomozó Főügyészségen, egyúttal követeli az elvont összegek állami visszafizetését.

Apáti István (Mi Hazánk) kijelentette, hogy senkinek nem alvállalkozója, és saját elhatározásából kezdeményezte a Nemzetbiztonsági Bizottság ülését. Bírálta a Tisza képviselőit, amiért a bizottság bírálata helyett a határozatképtelenséget és a távolmaradást választották.

Magyar Péter számonkérte az ellenzéki pártokat, amiért 200 ezer Tisza-szimpatizáns adatait tették közzé nyilvános térképeken, egyúttal bocsánatkérést követelt Lázár János romákkal kapcsolatos kijelentései miatt.

Felszólította a Fidesz-frakciót, hogy kérjenek bocsánatot a bicskei gyermekvédelmi ügyek áldozataitól, és bírálta Tuzson Bence volt igazságügyi minisztert, amiért fülhallgatóval a fülében ült a parlamenti ülésen.

Ezt követően bírálta

• Kocsis Mátét a parlamenti hiányzásai és kampányfinanszírozási ügyek miatt,
• Radics Bélát az NKA-támogatások kapcsán, valamint
• Rétvári Bencét a közszférában dolgozók korábbi bérszínvonala miatt.

Nehezményezte, hogy Szentkirályi Alexandra a mai napig nem fizette vissza a fővárosi kampánypénzeket, és számonkérte Takács Pétert is az egészségügy állapotáért, majd felidézte a közpénzből finanszírozott propaganda ellene intézett személyes lejárató kampányait.

Végül szót emelt a családját, szüleit és a testvéreit ért rágalmak ellen, és felszólította a korábbi kormánypártok képviselőit, hogy vállalják a felelősséget az elmúlt 16 év rombolásáért, egyúttal kérjenek bocsánatot a meglopott magyar emberektől.

Magyar Péter rámutatott, hogy a 2003. évi III. törvény értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára az Országgyűlés alá tartozik, így a kormány nem ellenőrizheti és nem utasíthatja, ő maga pedig előzetesen semmit sem tudott a nyilvánosságra hozott adatokról.

Kifejtette, hogy a Tisza képviselői a Fidesz és a Mi Hazánk politikai bohózatának tartották és emiatt bojkottálták a Nemzetbiztonsági Bizottság nyílt ülését. Ezzel párhuzamosan azzal vádolta a Fideszt, hogy zuhanó népszerűsége miatt kapaszkodik a levéltár hibájába, miközben az elmúlt 16 évben semminek nem volt következménye.

A miniszterelnök emellett méltatta Lezsák Sándor 1990-es rendszerváltásban játszott vitathatatlan szerepét,

és felidézte az MDF lakiteleki megalakulását, valamint a demokratikus átalakulást. Felelevenítette Lezsák Sándor ellenzéki múltját, kiemelve az 1979-es és 1985-ös lakiteleki találkozókat, az állásából való elbocsátását, valamint az 1987-es sátras találkozót, ahol 181-en gyűltek össze a kertjében.

Magyar Péter kijelentette, hogy a kormány megkezdte az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, amit az elmúlt 36 év politikai elitje elhalasztott, a felmerült bűncselekmények ügyében pedig a független magyar bíróság dolga kimondani a bűnösséget. Kiemelte, hogy a döntést a kormánypárti többség mellett a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk több képviselője, köztük Ágh Péter, Hargitai János, Nacsa Lőrinc, Seszták Miklós, Simicskó István és Apáti István is megszavazta.

Magyar Péter újra nyilvánosan bocsánatot kért Lezsák Sándortól és lányától, miután az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tévesen szerepeltette a volt képviselő nevét az ügynökök adatbázisában. Súlyos hibának nevezte az esetet, amelyért felelősségre vonást sürgetett, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a levéltár független intézményként nem a kormány alá tartozik.

Felidézte, hogy a levéltár igazgatója felajánlotta a lemondását, a kormánynak pedig semmilyen jogköre vagy felelőssége nem volt a közzétételben.

Az embercsempészettel meggyanúsított Orbán Áront Magyar is szóba hozta Bóka János felszólalása nyomán.

„Úgy látszik, mélyre ment, hogy a volt miniszterelnök testvérét állítólag sajtóinformációk szerint bevitték és kihallgatják. Közlöm önnel, hogy én azután adtam erről tájékoztatást, miután a magyar rendőrség kitette a közleményét a honlapjára, és ott is csak annyit írtam, hogy sajtóinformációk szerint, mert a részleteket akkor még nem tudtam. Nem tudom, hogy azóta nyilatkoztak-e, hogy pontosan kit és milyen ügyben vittek ki, de amit lehet tudni, és ami kiderül a közleményből is emlékeim szerint, hogy ez egy köztörvényes bűncselekmény. Embercsempészet gyanújával hallgatják ki, lehet, hogy jelenleg is hallgatják ki a magyar hatóságok a volt miniszterelnök testvérét” – mondta Magyar, aki szerint így már érthetővé válik az, hogy Orbán Viktor miért engedett ki 2200 jogerősen elítélt embercsempészt a magyar börtönökből.

„Így, hogy van egy kis családi érintettség, lehet, hogy most már Önnek is érthetővé válik, hogy miért engedett ki embercsempészeket a börtönből” – tette hozzá.

Magyar Péter a Fidesz frakcióvezetőjének a Medián friss felméréséből idézett, amely szerint 16 százalékon áll a teljes népességben a Fidesz.

„Bóka János különösen jól sikerült felszólalására talán elég lenne annyit mondani, hogy 16 százalék. Hogy ezt a 16 százalékot kontextusba helyezzem, amin most önök állnak a teljes népességben, és ez talán jobb, ha a honfitársaink is hallják. Több mint 30 éve, amikor Ön még az SZDSZ-be se lépett be, nem állt a Fidesz ilyen szinten. 16 százalék. És ha sokat dolgoznak így, ahogy most teszik, megpróbálják félrevezetni az embereket, akkor a 16-ból lehet 6. És a végén, ahogy az ön elődje az SZDSZ-ben, Retkes Attila csődbiztos, Ön is be tudja majd csukni a boltot? Ez önökön múlik. Ez nem rajtunk múlik.

Rétvári kifogásolta Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója eltávolítását. Erre is reagált Magyar.

„Én nem akartam róla beszélni, bár látom, hogy szeretné, hogy beszéljenek róla, hiszen naponta most nagyon sok Facebook-posztot kitesz. Csak azt nézem, ha tényleg olyan méltatlan módon távolították el mindenféle valós szakmai és egyéb indok nélkül, akkor vajon miért nem tiltakozik senki az Operaházból? Én úgy látom, ha egy iskolaigazgatót, színházigazgatót vagy bármilyen vezetőt eltávolítanak alap nélkül, akkor az adott közösség rögtön tiltakozik. Most ilyet nem hallok. Viszont személyesen is rengeteg megkeresést és üzenetet kapunk a felszabadult Operaházból. Azt mondják, hogy ilyen jó napjuk már évtizedek óta nem volt az Operaházban” – válaszolt Magyar.

„Nagyon örülök annak, hogy Rétvári Bencének kinyomtatták az egész internetet. Csodákat talál ott néha az ember, csak nehogy beszálljon, mint Vágási Feri az internetbe, mert az egy kicsit késő lesz. Azért tudom önnek mondani, mert idézett egy pár interjút” – reagált Magyar Rétvári felszólalására, megjegyezve, hogy őszinteség és felelősségvállalás mellett nem ártana Rétváriéknak egy kis humorérzék sem, de valamiért csínján bánt a Jóisten a humorérzékkel, amikor nekik osztogatta.

„Nyugodtan ki lehet emelni szövegkörnyezetből dolgokat, lehet Naprendszerről beszélni. Amikor én annak idején a Fideszben a valós szerepét írtam le Orbán Viktornak, és ezt a mai napig tartom, hogy ő azért kiemelkedik intellektusban. Mondjuk ez nem jelent túl sokat, de azért jelentősen kiemelkedik. Tudja, Don Corleonéval sem az volt a baj, és Al Caponéval, hogy buta lett volna, sőt éppen ellenkezőleg” – mondta Magyar Péter.

Magyar viszontválaszában először Toroczkai felszólalására reagált.

„Ön beszélt a közbiztonságról, de sajnos újra hazudik. Alapvető dolgokban, számokban is jelentősen több pénzt, költségvetési forrást fordít a Tisza-kormány 2027-ben a rendvédelemre, a rendvédelem fejlesztésére és a rendvédelemben dolgozók bérére, mint akár 2026-ban, akár 2025-ben fordított az ország. Ön nem említette, de pontosan tudja, hogy egy átfogó rendvédelmi csomagot terjesztünk be. Ön egy elemet kiemelt ebből, azt is tévesen egyébként, és téves következtetéssel. Ön nem idézte azokat a pontokat, amelyek jelentősen könnyíteni fogják a rendvédelemben dolgozók munkáját, jelentősen javítani fogják az életkörülményeiket, emelni fogják a fizetésüket, adott esetben többet mehetnek szabadságra, másképp lesz elszámolva a túlórájuk. Ön nem említette azokat a képzési reformokat, amelyeknek köszönhetően egyébként majd csökkenni fog az a rendőrhiány, amelyet, ahogy Ön is elmondta, az előző kormánytól örököltünk” – mondta Magyar, hozzátéve, hogy azon dolgoznak, hogy több rendőr legyen, és hogy biztonságosabbak legyenek a magyar utcák és terek.

Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője az örökségükre vonatkozó analógiával kezdte felszólalását.

„Képzeljék el, hogy örökölnek egy házat – egy házat, amelyről már az első pillantásra látszik, hogy hosszú évek óta elhanyagolták. Omladozik a vakolat, beázik a tető, repedeznek a falak. Tudják, hogy sok munka vár önökre. Tudják, hogy a felújítás nem lesz sem gyors, sem olcsó, de aztán nekilátnak. Leszedik a tapétát, és kiderül, hogy mögötte foltokban vagy egészben penészes a fal. Felszedik a padlót, és látják, hogy korhadtak a gerendák. Megvizsgálják a lépcsőt, és kiderül, hogy már nem biztonságos. A tető alatt pedig olyan szerkezeti hibákat találnak, amelyekről korábban senki nem beszélt. És egyszer csak világossá válik, itt nem egy tisztasági festésre van szükség. Ezt a házat az alapoktól kell rendbe hozni” – mondta a tiszás politikus, aki szerint pontosan ilyen állapotban örökölték meg az országot, és pontosan ilyen állapotban találták az ország költségvetését is.

„A felelős újjáépítés első lépése a valóság megismerése. És ez a felismerés nem a gyengeség jele. Éppen ellenkezőleg. A felelős kormányzás kezdete. Nekünk most nem az a feladatunk, hogy szebbnek mutassuk az örökségünket, mint amilyen, hanem az, hogy pontosan megértsük, milyen állapotban van, milyen erőforrásaink vannak, és hogyan tudjuk ezt az országot tartósan, biztonságosan és igazságosan újjáépíteni. Mert ezt a házat nem magunknak újítjuk fel. Ezt a házat tízmillió magyar ember otthonaként kell rendbe hoznunk, és ez a felelősségünk, hogy ne csak a falak legyenek újra szépek, hanem az alapok is szilárdak” – folytatta Bujdosó.

Bóka János Fidesz-frakcióvezető szerint az ügynökbotrány miatt vitték el Orbán Viktor öccsét.

„Ha bárkinek lett volna kétsége afelől, hogy mekkora gondot, bajt, mekkora politikai problémát jelent Magyar Péternek, Ruff Bálintnak, Tarr Zoltánnak a tiszás ügynökbotrány, akkor a mai napon ezekre a kérdésekre választ kaptak. Normál esetben talán elég lett volna nyilvánosságra hozni egy Medián-közvéleménykutatást, de ez nem normál eset, úgyhogy folytatni kellett a politikai leszámolást. Valakit el kellett vinni” – célzott Bóka János Orbán Áron mai őrizetbe vételére, akit embercsempészettel gyanúsítottak meg egy régi ügy kapcsán.

Rétvári Bence KDNP-s vezető Magyarnak egy két évvel ezelőtti interjúját vette elő, amelyben még dicsérte Orbán Viktort.

„A magyar politikai életben nincs ilyen felkészültségű és ilyen gondolkodású és ilyen olvasott ember” – idézte Magyart Rétvári, kifogásolva, hogy most már az ellenkezőjét mondja róla.

„Tisztelt Miniszterelnök Úr! De mégis azért emlékszünk azokra a fotókra, amikor Ön egy szalmakalapban Tusnádfürdőn pirosra tapsolta a tenyerét Orbán Viktort hallgatva. Emlékszik, emlékszünk arra, amikor első sorban ült az évértékelőn; amikor ön ott koccintgatott a Karmelitában? Ezeket mind kényszer hatására tette? Ön akkor mit gondolt tulajdonképpen arról a kormányzásról?” – tette fel a kérdést Rétvári, aki azt szűrte le mindebből, hogy amit most Magyar mond az Orbán-kormányról, azt annyira kell komolyan venni, mint amikor Orbán Viktort dicsérte.

A miniszterelnök felszólalására elsőként Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke reagálhatott, aki meglepő módon dicsérettel kezdte.

Felszólalása kommunikációs szempontból rendben volt

– jelentette ki.

Toroczkai a rendvédelem helyzetét emelte ki, amit szerinte tönkre akarnak tenni.

„Megtudtuk azt a költségvetési tervezetükből, hogy a 2027-es költségvetésben rend és közbiztonságra közel 70 milliárd forinttal kevesebbet terveznek, így ez azt jelenti, hogy jövőre naponta 190 millió forinttal kevesebb pénz jut majd közbiztonságra” – mondta.

Toroczkai szerint nem csoda, ha kezd közbiztonsági vészhelyzet kialakulni a fővárosban és a vidék számos pontján.

Magyar beszélt arról is, hogy ma Berlinbe utazik, a berlini fal leomlásának 37. évfordulójára.

„Erre az estére magammal viszem a magyar nemzet történetét és üzenetét, annak a nemzetnek a történetét, amely 1956-ban fegyvert fogott a szovjet elnyomás ellen. Annak a nemzetnek az üzenetét, amely 1989-ben a határ megnyitásával német családok ezreinek, tízezreinek segített elindulni a szabadság felé, és amely nemzet 2026. április 12-én ismét bebizonyította, hogy a polgárok bátorsága és összefogása képes megváltoztatni a történelem menetét, hogy a legszilárdabbnak hitt politikai rendszerek is leválthatóak békés, demokratikus úton, és hogy egyetlen nemzet sincs e föld kerekén arra ítélve, hogy beletörődjön a saját sorsába” – folytatta Magyar Péter, aki arról is beszélni fog, hogy a magyarok és a németek történelme, szabadsága és valószínűleg jövője is elválaszthatatlan egymástól.

„Megfogadtuk, hogy ami április 12. után történik, az több lesz, mint kormányváltás. A rendszerváltás azt jelenti, hogy az állam újra az emberek szolgálatában áll, a döntéseknek következményeik vannak, és a közös erőforrásainkat végre a magyar társadalom gyarapodására fordítjuk, hogy az ország működjön, és hogy a hazánk emberséges legyen. Az első fél év során megmutattuk, bebizonyítottuk, hogy ezt komolyan gondoljuk” – fogalmazott Magyar, aki sorolta az eredményeiket.

Ezek szerint

• néhány hét alatt hazahozták az elveszettnek hitt uniós forrásokat, 6 ezer milliárd forintot;
• túlélték a nyári energiaválságot;
• létrehozták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt;
• megszüntették a kekvarendszert, és elkezdték visszaszerezni az ellopott közvagyont;
• csatlakoztunk az Európai Ügyészséghez;
• megszüntették a Szuverenitásvédelmi Hivatalt;
• százmilliárdos értékben mondtak fel felesleges szerződéseket a NER oligarcháival, és mindenhol, ahol bűncselekmény gyanúja felmerült, feljelentést tettek;
• véget ért a propaganda a közmédiában, újra független közmédia van;
• megszüntették a rendeleti kormányzást;
• visszaadták az Alkotmánybíróság jogköreit;
• két ciklusra korlátozták a miniszterelnöki mandátumot, csökkentették a politikai vezetők fizetéseit és juttatásait;
• tizennyolc év után megduplázzák a családi pótlékot;
• több mint négyszeresére emelik a minimálnyugdíjat;
• a minimálbért keresők a jövő évi adócsökkentéssel havi 20 ezer, évi 240 ezer forinttal visznek majd többet haza;
• két és fél millió honfitársunknak csökken az adója;
• eltörölték a vényköteles gyógyszerek áfáját;
• az oktatásnak és az egészségügynek, a szociális ügynek és a vidékfejlesztésnek újra önálló minisztériuma van;
• sok száz milliárd forinttal többet fordítanak 2027-től a magyar emberek egészségére;
• bezárt vasúti mellékvonalakat nyitottak újra, és nagyon régóta nem látott vasútfejlesztési programot indítanak;
• a magyar diákok végre több év után visszatérnek az Erasmus-programba;
• a 2027-es költségvetésben 670,7 milliárd forintot fordítanak ágazati béremelésekre, 603 ezer állami alkalmazott honfitársunk fizetése nő, nagyon régen nem látott mértékben.

„A magyarok fél év után is hisznek abban, sőt egyre jobban hisznek abban, hogy képesek vagyunk végigvinni ezt a változást, a valódi rendszerváltozást. Ez a bizalom egyszerre hatalmas megtiszteltetés, de remélem, egyetértünk abban, hogy óriási felelősség is” – mondta Magyar, aki feltette a kérdést, hogy vajon miért bíznak meg ennyien bennük.

„Valószínűleg azért, mert az emberek látják, a saját szemükkel látják és érzik a saját életükben, hogy mi történik. Látják a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, amelynek a második részletét éppen ezekben a napokban kezdik kézbesíteni. Látják a tűzifa áfacsökkentését, érzik a szociálistűzifa-keret megduplázását, látják és érzik a meghozott döntéseinket, találkoznak vele a kórházainkban, az iskoláinkban, a saját településükön” – felelte Magyar, hozzátéve, tudják, hogy fél év még nem elég mindennek a megváltoztatására és az összes vállalásuk teljesítésére, de a magyar emberek pontosan érzékelik a különbséget a politikai szándék és a korábbi „álszent politikai színjáték” között. Szerinte április 12. után a magyar emberek már soha többé nem fogják elfogadni, hogy következmények nélküli ország legyünk.

Magyar Péter napra pontosan fél évvel ezelőtt tette le a miniszterelnöki esküt, ebből az apropóból kért szót.

„Akkor az eskü szavainak elmondásakor az egész magyar nemzet iránti felelősségemre gondoltam. Azokra, akik április 12-én a változás mellett döntöttek, és azokra, akik más politikai erőket támogattak. Ahogy azokra is, akik csalódottságból, bizalmatlanságból vagy más okból távol maradtak a választástól. Arra a tízmillió emberre gondoltam, akik különbözőképpen gondolkodnak a világról, eltérő életutakat jártak be, másban hisznek, másban reménykednek, mégis ugyanannak a hazának, ennek a csodálatos országnak a polgárai, és arra a több millió magyar honfitársunkra is, akik határainkon túl élve ugyanúgy a magyar nemzethez tartoznak” – fogalmazott Magyar Péter, aki kitért a ma megjelent Medián-felmérésre.

„Ma reggel megjelent az egyik legfrissebb közvélemény-kutatás, talán a legmegbízhatóbb, a választani tudó biztos szavazók 68 százaléka támogatja a Tiszát. A teljes népességben 55 százalékon állunk, és a megkérdezett magyarok szerint 59 százalékuk szerint Magyarországon jó irányba mennek a dolgok. Kicsit több mint fél évvel a választás után legalább félmillióval többen támogatják a megkezdett változást és a Tiszát, mint a történelmi győzelmünk napján” – jelentette ki Magyar, aki megköszönte a példátlan támogatást.