Munkaszüneti nappá nyilvánították december 24-ét, megvan az új legfőbb ügyész

Kármán András pénzügyminiszter zárszavában Hargitai János felvetésére reagálva kijelentette, hogy a törvényjavaslat gyors benyújtásának és megtárgyalásának egyetlen oka az állami vagyon azonnali védelme és a vagyonkimentési kísérletek megakadályozása.

A tárcavezető visszautasította a külföldi befolyásról szóló fideszes bírálatokat, hangsúlyozva, hogy a szabályozás nem külföldi alapkezelőkről szól, hanem arról, hogy a többségi állami tulajdonos ne legyen kiszolgáltatva a felelőtlenül gazdálkodó alapkezelőknek, míg a kis részjegytulajdonosok helyzete nem változik.

Apáti István felvetésére válaszolva Kármán András megerősítette, hogy a Takarékszövetkezeti Integrációs Szervezettől visszakerülő, 150 milliárdos vagyon az MNV Zrt. kezelésében marad, és fel sem merül annak más irányú értékesítése.

A vita lezárását követően az Országgyűlés 115 igen, 38 nem és 4 tartózkodó szavazattal elfogadta az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvényjavaslatot.

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka bírálta a törvényjavaslat gyorsított parlamenti elfogadását, amit nyomásgyakorló érdekcsoportok hirtelen felmerült igényeivel magyarázott, valamint saját tapasztalataira hivatkozva megkérdőjelezte az MBH Bank lakossági számlakezelését. A képviselő javasolta, hogy minden olyan döntést, amely külföldi szereplőknek vagy befolyásnak engedne teret az állami vagyonban vagy hitelviszonyokban, négyötödös parlamenti felhatalmazáshoz kössenek.

A politikus érdemi tájékoztatást követelt a pénzügyminisztertől arról, hogy a kormány milyen hosszú távú szándékkal veszi át az integrációs szervezet lezárásával a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez kerülő, mintegy 140–150 milliárd forintos vagyontömeget és a kapcsolódó kötvényeket.

Dr. Hargitai János, a KDNP vezérszónoka eljárásrendi kétségeit fejezte ki a tárgyalt állami vagyonról szóló törvényjavaslat eljárási rendjével és körülményeivel kapcsolatban. Kifogásolta, hogy az Országgyűlés kivételes eljárásban, a szakbizottságok mellőzésével tárgyalja az előterjesztést, és felvetette, hogy a fél évvel a kormányalakítás után benyújtott, sürgős módosítások mögött tisztázatlan szándékok állhatnak.

A KDNP vezérszónoka felidézte a takarékszövetkezeti rendszer 2013-as átszervezését, kifejezve aggályait az akkori döntésekkel és a most sürgősséggel benyújtott kivezetéssel kapcsolatban. Emlékeztetett rá, hogy az Alkotmánybíróság korábban azért engedte át az integrációt, mert az állam 136 milliárd forintos forrással lépett be, emellett sérelmezte a kis részjegytulajdonosok elhanyagolt helyzetét, valamint érintette a Bankholding tulajdonosi szerkezetét is.

Hargitai hangsúlyozta, hogy a végszavazás előtti döntéséhez a miniszternek tisztáznia kell, hogy mi indokolja a törvényjavaslat ilyen mértékű sürgősségét és a rendes parlamenti vita mellőzését.

Palóc André, a Fidesz vezérszónoka kijelentette, hogy a Fidesz-frakció jelenlegi formájában nem szavazza meg az államvagyonról szóló törvényjavaslatot. A politikus szerint a javaslat nem zárja ki a külföldi hátterű alapkezelők döntéshozatalát a stratégiai jelentőségű magyar vagyonelemek felett, ami veszélyezteti a stratégiai vagyon feletti hazai ellenőrzést.

Kiemelte, hogy a 60 százalékos küszöbbel hozott alapkezelő-váltás esetén a kisebbségben maradó befektetők kilépési lehetőség és kártalanítás nélkül kénytelenek elviselni a döntéseket. Palóc André hangsúlyozta, hogy a korábbi feltételek utólagos átírása gyengíti a kisebbségi befektetők védelmét és megingatja a befektetői bizalmat.

Kármán András ismertette, hogy a megszűnő integrációs szervezet lezárását elszámolási biztos végzi el, aki az elismert követeléseket az átszállt vagyon mértékéig egyenlíti ki, a pénzügyminiszter pedig a törvényjavaslat elfogadását kérte az Országgyűléstől.

Varga Lőrincz Mihály beszámolt róla, hogy a Törvényalkotási bizottság 14 igen és 7 nem szavazattal elfogadta az állami vagyon védelméről szóló törvényjavaslat összegző módosító javaslatát és jelentését.

Kármán András bejelentette, hogy az állami többségű magántőkealapoknál az alapkezelő 90 napig nem kérheti a vagyoni hozzájárulások teljesítését a befektetők 60 százalékának jóváhagyása nélkül. A felfüggesztés célja a korábbi döntések felülvizsgálata az átvilágítások lezárásáig.

A törvényjavaslat emellett jogutód nélkül megszünteti a Takarékszövetkezeti Integrációs Szervezetet, és eltörli a tagbankok közötti egyetemleges felelősséget. A szervezet megszüntetésével annak mintegy 150 milliárd forintos vagyona a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez száll át, amely vagyon része a Magyar Bankholding által kibocsátott, közel 190 milliárd forint névértékű kötvény is.

Dúró Dóra levezető elnök megnyitotta az állami vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvényjavaslat összevont vitáját. A javaslatot ismertető Kármán András pénzügyminiszter kijelentette, hogy a módosítás célja a közpénzek kiáramlásának megakadályozása és az állami finanszírozás átláthatóságának megerősítése.

Tájékoztatása szerint az intézkedések három fő területe

• a zárt körű magántőkealapok szabályozása,
• az MFB és az Eximbank működésének felülvizsgálata, valamint
• a takarékszövetkezeti integráció lezárása.

A pénzügyminiszter szerint a magántőkealapok a visszaélések melegágyává váltak, a jogszabály-módosítás pedig megszünteti azokat a korábbi konstrukciókat, ahol a többségi állami tulajdon ellenére az állam nem tudta érvényesíteni az érdekeit a 100 százalékos döntési elvárások miatt.

A törvényjavaslat alapján a zártkörű alapoknál a befektetők legalább 60 százalékának kezdeményezésére az alapkezelő leválthatóvá válik, és amennyiben az alapkezelő 20 napon belül nem adja át a kezelést, a Magyar Nemzeti Bank határozattal bíz meg új alapkezelőt.

Hallerné dr. Nagy Anikó bejelentette, hogy az elnöki széket Dúró Dóra alelnök veszi át és közölte, hogy a miniszterelnök ügyrendi javaslatára 12 óra 40 perckor összeül a Házbizottság, ami a plenáris ülés menetét nem befolyásolja.

Magyar Péter azért kérte a Házbizottság összehívását, mert szerinte Pócs János csalni próbált Magyar Nemzeti Bank beszámolójáról szóló szavazáson. A miniszterelnök korábbi felszólalásában arról beszélt: Pócs jelezte, hogy nem működött a gépe, holott nem is tartózkodott bent az ülésteremben.

Magyar szerint a fideszes képviselő

egy ócska, piti csalóként járt el,

és kezdeményezte Pócs súlyos és arányos megbüntetését.

Az elnök tájékoztatása szerint a titkos szavazáson 145 képviselő vett részt. Érvényes szavazat 145 volt, ebből 139 igen és 6 nem.

A parlament soron következő feladata a legfőbb ügyész titkos szavazással történő megválasztása. Az ülésteremben köszöntötték Dr. Baka András köztársasági elnököt és dr. Fejes Péter jelöltet. A legfőbb ügyészi tisztség 9 évre szól, a megválasztáshoz a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A házelnök elrendelte a titkos szavazást, a szavazatok leadására 30 perc áll a képviselők rendelkezésére, az eredményhirdetés várhatóan 12 óra 12 perckor lesz.

Magyar Péter ügyrendi felszólalásában azt állította, hogy Pócs János nem tartózkodott az ülésteremben az MNB-beszámoló szavazása alatt, és utólag tévesen jelezte a szavazógép hibáját.

A miniszterelnök az esetet csalásnak nevezte, és szorgalmazta a Házbizottság összehívását, valamint a Fidesz képviselőjének megbüntetését. Hallerné jelezte, hogy dönteni fognak a javaslatról.

Az Országgyűlés 192 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett megválasztotta Koncz Attilát, a KDNP jelöltjét a Független Közmédia Testület tagjává, 2026. november 4-i hatállyal.

Az Országgyűlés 145 igen és 48 nem szavazattal elfogadta a felzárkóztatási források visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslatot.

Ezt követően Bodóczy István jegyző ismertette a parlamenti bizottsági tagságokat érintő személyi javaslatokat, amelyek alapján a Magyarság Politikai Bizottságba Borsos Gabriellát választják taggá, az Élő Környezetért Felelős Bizottság alelnökévé pedig Lontay Lászlót jelölték.

Az Országgyűlés 139 igen szavazattal, 48 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Rádió és Televízió Zrt. alapító okiratát és az átalakulásához kapcsolódó határozatot.

A képviselők azonos szavazati aránnyal megszavazták a Magyar Távirati Iroda Zrt. létrehozásáról szóló egységes határozati javaslatot is.

Az Országgyűlés 193 igen szavazattal elfogadta a környezetvédelmi törvény módosítását, 187 igen szavazattal és 6 tartózkodás mellett megszavazta a cégnyilvánosságról és a civil szervezetek nyilvántartásáról szóló törvénymódosítást, míg az egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosítását 139 igen és 54 nem szavazattal fogadta el a Ház.

Az Országgyűlés 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló törvényjavaslatot.

Az Országgyűlés 181 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös üzleti jelentéséről és beszámolójáról szóló határozati javaslatot.

Ezt követően a képviselők 145 igen és 48 nem szavazattal megszavazták a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslatot is.

Az Országgyűlés 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a pénzmosás megelőzéséről és egyes zárt körű tőkealapok szabályozásáról szóló törvényjavaslatot.

A határozathozatalok 10:40-től kezdődnek.

Tanács Zoltán miniszter a Magyar Tudomány Napja alkalmából méltatta a hazai tudományosságot, emlékeztetve Marx György atomfizikus munkásságára és a Manhattan tervben részt vevő magyar tudósok teljesítményére. A miniszter emellett bírálta az egyetemek korábbi átalakítását, ami miatt a magyar diákok kiszorultak az Erasmus és Horizon programokból, valamint a kutatóhálózat szétválasztását.

Bejelentése szerint a beterjesztett 2027-es költségvetésben lényegesen több forrást biztosítanak a tudomány és a kutatás számára. A kormány célkitűzése, hogy a jelenlegi 1,3 százalékról négy év alatt a GDP 2 százalékára, hosszú távon pedig 3 százalékára emeljék a kutatás-fejlesztési költéseket. Ennek keretében a humán kutatóhálózat kerete 90 milliárd forint fölé, az NKFI Alap támogatása pedig (több mint 30 százalékkal) 143 milliárd forintra nő.

Bicskei László napirend előtti felszólalásában megemlékezett a Magyar Tudomány Ünnepéről, rámutatva, hogy Magyarország a méretéhez képest kiemelkedő hatást gyakorolt a világ tudományos és technológiai fejlődésére. A Tisza képviselője felidézte, hogy 1825-ben ezen a napon tette felajánlását Széchenyi István az Akadémia megalapítására, valamint megemlékezett az 1956-os forradalom tudományos veszteségeiről is.

A politikus hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy évben 65 milliárd forinttal, az elmúlt évtizedben pedig összesen 375 milliárd forinttal csökkentek a kutatás-fejlesztés közvetlen támogatására fordított források. Bicskei László a tudományos intézményrendszer leépítésének leállítását, a kutatói autonómia helyreállítását sürgette, és kijelentette, hogy olyan környezetet kell teremteni, amely garantálja a kutatások szabadságát és a szakmai autonómiát a hazatérő tudósok számára.

A miniszterelnök kijelentette, hogy 2010 óta 231 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon, míg az európai uniós átlag 53 százalékos növekedés volt.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a CSOK vissza nem térítendő része továbbra is kombinálható a Wekerle Plusz programmal. Közölte azt is, hogy az Otthon Start-szerződések többsége befektetési célú volt, és a hitelek 70 százalékát a legtehetősebb 10–15 százalék vette igénybe, emellett jelezte, hogy a folyamatban lévő hitelkérelmeket november 15-éig lehet benyújtani a kereskedelmi bankoknál.

Bejelentette a lakástakarék-rendszer visszavezetését, amelyhez évi több mint 100 ezer forintos állami támogatást biztosítanak a fiatalok önrészének megteremtéséhez.

Volt egy jól működő lakástakarék Magyarországon, önök kinyírták, ugyanúgy kinyírták, mint a minimálbér adómentességét, ugyanúgy kinyírták, mint a kata-adózást.

Továbbá elmondta, hogy uniós forrásokból több száz milliárd forintos otthonfelújítási program indul, amely legalább 120 ezer lakást érint.

Panyi Miklós állítása szerint a kormány felkészületlenül, mindössze 12 órás határidővel vezette ki az Otthon Start lakástámogatási programot, ami a Fidesz képviselője szerint tízből kilenc fiatalnak hátrányos, és családok ezreit hozta nehéz helyzetbe a folyamatban lévő hitelszerződéseknél.

Rámutatott, hogy az új Wekerle Plusz program a hiányzó informatikai fejlesztések és előkészítés miatt még nem érhető el a bankoknál, így légüres tér jött létre a lakáspolitikában.

A képviselő emellett bírálta a fix kamat 3-ról 5 százalékra emelését is. Panyi Miklós számításai szerint egy 35 millió forintos átlagos használtlakás-hitel esetén ez a kamatemelés havi 40 ezer forintos pluszköltséget, 25 év alatt pedig 12,5 millió forintos többlettörlesztést jelent. Egyúttal az MNB legfrissebb adataira hivatkozva cáfolta a drasztikus ingatlan-áremelkedésről szóló kormányzati állításokat.

Magyar Péter válaszában köszönetet mondott Nacsa Lőrincnek az érdemi felszólalásért, és kijelentette, hogy a kormány számára kiemelten fontos a kárpátaljai magyarság sorsa. A miniszterelnök felidézte, hogy már a választás után személyesen egyeztetett Beregszász polgármesterével a közös projektekről.

Kiemelte, hogy a kormány kifejezett elvárása szerint a kárpátaljai magyarság támogatása nem csökken a 2027-es költségvetésben, emellett felhívta a figyelmet az ukrán kormánnyal kötött nyelvhasználati és oktatási megállapodásra, valamint a támogatási pénzek szakmai és átlátható elosztását ígérte.

Magyar Péter jelezte továbbá, hogy személy szerint támogatja Nacsa Lőrinc 300 millió forintos költségvetési módosító indítványát a kárpátaljai iskolák javára, hangsúlyozva a határon túli támogatások célszerű felhasználását és a nemzeti minimum fontosságát.

Nacsa Lőrinc két héttel ezelőtti látogatásáról beszámolva hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrész, amely 2014–15 óta háborús körülmények és folyamatos jogszűkítések között él. A képviselő szerint a magyar állam támogatásának köszönhetően a nehéz háborús viszonyok ellenére egyetlen ottani magyar intézményt sem kellett bezárni.

Külön kiemelte a Kárpátaljai Magyar Színház helyzetét, ahol a kényszersorozások és a férfiak hiánya miatt a férfiszerepeket is női színészek játsszák.

Nacsa bejelentette, hogy 300 millió forintos költségvetési módosító javaslatot nyújt be a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség támogatására, segítve az iskolák átállását az új nemzetiségi iskolai törvényre. A KDNP-s képviselő emellett kifogásolta, hogy a költségvetési tervezetben a kárpátaljai szociális programok keretét 2 milliárd forintról 780 millió forintra csökkentették.